A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fizetési határidőre és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit.

1. A felszólítástól vagy a számla kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő

Főszabály szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a felek eltérően nem állapodtak meg valamilyen feltételben. Ritka a Ptk-nak azon kötelmi jogi előírása, amely kötelező lenne a szerződőkre. Ilyen kivételes előírás lett a fizetési határidőre vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályba lépett kötelező előírás. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) új 292/A. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ezzel egyébként a kötelező előírás egyúttal lehetőséget is ad a feleknek arra, hogy ettől eltérő fizetési határidőt rögzítsenek a szerződésben. A rendelkezés jelentőségét az is csökkenti, hogy viszonylag ritka az olyan megállapodás, ahol a kifizetés dátumát ne határoznák meg a felek [1959. évi IV. tv. 292/A. § (1) bek.].

2. A teljesítéstől számított 30 napos fizetési határidő

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

• jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
• nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
• a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét [1959. évi IV. tv. 292/A. § (2) bek.].

A teljesítéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség vonatkozásában a rendelkezés nem tér ki arra, hogy az általános szabálytól eltérően ezt kötelező szabálynak minősíti-e a jogalkotó. Ilyen kifejezett rendelkezés nélkül ettől a bekezdéstől elméletileg a felek eltérhetnének, azonban a törvény indokolása rögzíti, hogy a jogalkotó az uniós irányelvnek megfelelően a pénzfizetésre, annak esedékességére vonatkozó szabályozást kógens, azaz kötelező rendelkezésként alkotta meg. A kógens rendelkezés miatt a felek a pénztartozás esedékességének szabályánál a jogosultra hátrányosabb határidőket nem is köthetnek ki a szerződésükben, kivéve, ha az az ügy körülményei szempontjából indokolt.

3. A 60 napnál hosszabb határidő érvénytelen lehet

A 30 és 60 nap közötti esedékességi határidőt a Ptk. a felek közötti szerződéses megállapodás részének tekinti, azokba történő beavatkozásra az általános szabályok alapján van lehetőség. A 60 napnál hosszabb határidővel szemben azonban már a jogosultat védő, speciális jogkövetkezményeket találhatunk.

A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a hatvan napnál hosszabb esedékességi határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével kikötött határidőnek kell tekinteni. A jogszabályi vélelem azt jelenti, hogy adott esetben bizonyítható a hatvan napnál hosszabb határidő indokoltsága, de a bizonyítottság hiányában ez érvénytelen kikötés lesz [1959. évi IV. tv. 292/A. § (3) bek.]. A jogalkotó a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt a megtámadhatósági okok közé sorolta, és a jogosult gazdálkodási szervezet érvénytelenségi pert kezdeményezhet. A pernyertessége esetében a bíróság a fizetési határidőt a Ptk. szerinti keretek között (30-60 nap) állapíthatja meg. Mivel erre csak peres eljárást követően kerülhet sor, nagyobb jelentősége van annak, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet közérdekű per is kezdeményezhető az ilyen típusú általános szerződési feltételeket kikötő gazdálkodó szervezettel szemben. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, továbbá kötelezheti arra is a szerződési feltétel alkalmazóját, hogy közleményt tegyen közzé a tisztességtelenség megállapításáról [1959. évi IV. tv. 292/A. § (4)-(5), (7) bek.; 1978. évi 2. tvr. 5/D. § (1) bek.].

4. 40 eurós költségátalány

A késedelmesen teljesítő fél számíthat arra is, hogy a jogosult részére a jövőben köteles lesz legalább 40 eurónyi költségtérítést is fizetni. A hitelező behajtási költségeinek fedezeteként szolgáló 40 euró csak egy átalány összeg, ennél kevesebbet akkor sem lehet költségként fizetni a jogosultnak, ha egyébként semmilyen igazolható költsége nem volt. Ha a behajtási költség meghaladja a 40 eurót a jogosult természetesen érvényesítheti az ezen mértéken felüli költségeit is [1959. évi IV. tv. 301/A. § (3) bek., 301/B. § (4) bek.].

5. A kötelezetti késedelem új esete

• A szerződésszegések Ptk. szerinti egyik esete a kötelezett késedelme. A kötelezett késedelembe esik (vagyis megsérti a szerződést),
• ha a szerződésben meghatározott teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
• ha a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
• más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

2013. július 1-jétől a kötelezett késedelme kiegészült a jogszabályban meghatározott teljesítési idő szerinti szerződésszegés lehetőségével is [1959. évi IV. tv. 298. §].

6. Nőtt a késedelmi kamat, változott a számítás szabálya

A 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés több lényegi ponton módosította a késedelmi kamat számításának szabályait.

a) A késedelmi kamat mértéke növekedett. A jövőben gazdálkodó szervezetek között a késedelemi kamat a jegybanki alapkamat 8 (nyolc) százalékponttal növelt összege lett (2013. július 1-je előtt a jegybanki alapkamat plusz 7 (hét) százalékpont volt a kamat) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.].

b) A késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett év első félévében az adott év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat, illetve ha a késedelem az adott év második félévét érinti, az adott év július 1-jén érvényes jegybanki alapkamat lett (2013. július 1-je előtt a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat volt a késedelmi kamat számításának alapja) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (1) bek.].

c) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.]. Szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződésében a késedelmi kamatot korlátozó rendelkezés is semmisnek minősül, kivéve, ha a kötelezett késedelmi kötbért vállalt [1959. évi IV. tv. 301/B. § (2) bek.].

7. Eltérő esedékességi és kamatszabályok vonatkoznak az államra, állami cégekre

Az uniós irányelv alapján módosult a Ptk. 685. § c) pontjában szereplő gazdálkodó szervezet fogalma is. A törvény a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. § (1) bekezdés) alkalmazása szempontjából kivette a gazdálkodó szervezetek fogalma alól az ún. szerződő hatóságnak minősülő gazdálkodó szervezeteket.  A szerződő hatóság az, amelyik a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül egyebek mellett a minisztérium, az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány [2011. évi CVIII. tv. 6. § (1) bek.]. Az új Ptk-s fogalomnak megfelelően a közbeszerzési értékhatár feletti szerződések esetében nem a Ptk., hanem a Közbeszerzési törvény határozza meg a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. §) szabályait [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A Közbeszerzési törvény hatálya alatt maradó szerződések vonatkozásában azonban a szerződő hatóságokra is a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdálkodó szervezet hatályos fogalma: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő (szerződő hatóság) [1959. évi IV. tv. 685. § c) pont]. Az új fogalom fontos változtatása az is, hogy az emelt mértékű késedelmi kamatot csak az állam, önkormányzat (és egyéb ún. szerződő hatóság) esetében kizárólag a polgári jogi szerződések viszonylatában lehet alkalmazni. Így például szerződésen kívüli kártérítés megállapítása esetében az állam nem köteles a jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatot fizetni.

8. Milyen szerződésekre alkalmazhatók az új kamatmértékek és az egyéb rendelkezések

A 2013. évi XXXIV. törvény a Ptk-ban rögzített változások tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést arra, hogy a 2013. július 1-je előtt megkötött szerződések vonatkozásában is kell-e alkalmazni például az új késedelmi kamat számítási módokat. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozása szerint a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.]. A két jogszabály összevetéséből én arra a következtetésre jutottam, hogy kizárólag a 2013. július 1-je után megkötött szerződésekre lehet alkalmazni valamennyi új rendelkezést, akkor is, ha például a késedelem csak a hatálybalépést követően történik meg.

Kézi számla korrekciója

Ha a kézzel kiállított számla hibás vagy hiányos, illetve amennyiben annak adatait utólag módosítani szükséges, akkor a korrekció többféle módon történhet azzal a kitétellel, hogy egyes korrekciós módok nem alkalmazhatók, ha a korrekció termé­szete logikusan kizárja azt.

A korrekció jellege alapján két csoportot különböztethetünk meg egymástól. Vannak a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét), illetve vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén).

a) A kézi számlák valódi hibájának javítása

aa) A kézi számlák körében valódi hiba esetén lehetőség van a kézi számla kézzel történő, hagyományos javítására, ami úgy zajlik, hogy a kibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett a számlán szereplő hibás adatot egy vonallal áthúzza úgy, hogy az eredeti hibás adat is felismerhető maradjon, majd a helyes adatot a számlára – a javítás dátumával és a javítást végző személy szignójával együtt – felvezeti.

ab) A kézi számla valódi hibájának javítása történhet úgy is, hogy a számlakibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett a hibás kézi számlát egy vonallal áthúzza, és rávezeti, hogy „RONTOTT”, majd egy új nyomtatványon kibocsátja a helyes adatokkal a számlát.

ac) A valódi hiba javításának harmadik módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Ilyen esetben nincsen szükség az összes korábbi számlapéldány begyűjtésére, hanem egy önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik. A kézzel kiállított korrekciós bizonylatnak is a NAV (vagy még az APEH) által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal kell rendelkeznie, mivel az Áfa tv. 170. §-a alapján a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben az Áfa tv. – és természetesen ezen keresztül az Áfa tv. felhatalmazása alapján született egyéb, számlázásra vonatkozó jogszabályok – számlára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrekció esetén, az okiraton szerepeltetni kell a kiállítás keltét, az eredeti számlára hivatkozva a korrekció jellegét (például az eredeti számlán elírták a vevő címét, ami Ady Endre utca 4. helyett helyesen József Attila utca 4.), illetve a korrekció számszerű hatását is, ha ilyen van.

E korrekciós módnál az eredeti számla a korrekciós bizonylattal együtt válik megfelelő bizonylattá. Bár az Áfa tv. 170. §-a nem kívánja meg a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeként a kibocsátó és a befogadó adatait, azonban hangsúlyozandó, hogy számviteli bizonylatként a számlával egy tekintet alá eső okirat akkor lesz elfogadható, ha azon a felek adatai is szerepelnek.

Ha kézi számla valódi javítása esetén a korrekciónak számszerű hatása is van (mert például az eredeti számlát adómentesen állították ki 27 százalék áfa alkalmazása helyett stb.), akkor a korrekciós bizonylaton ezt a számszerű hatást is le kell vezetni.

Ez úgy is történhet, hogy a korrekciós bizonylaton szövegesen szerepel a módosítás oka, illetve ahhoz kapcsoltan az adó összegének, illetve az adó alapjának változása. Például „a BC4F159845985 sorszám alatt kibocsátott számla adómentesség helyett 27 százalékos ügyletet dokumentál, amelynek eredményeként a számla végösszege 100 adóalap + adómentes összeg helyett 100 adóalap + 27 egység áfa összegre változik”.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt fel kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet.

Akkor sincs formai megkötés, ha a számla korrekciója az adó összegének módosítását is jelenti, csupán az a lényeg, hogy a korrekciós bizonylaton szereplő adatokból és felvezetésekből egyértelműen kitűnjön: miért és milyen tekintetben változik a korábbi adóösszeg, esetleg adóalap, illetve adott esetben mely egyéb adatok mire módosultak az eredeti számlához képest.

[Mivel a számla korrekciója körében egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a korrekciós bizonylatnak mi legyen a megnevezése, ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat bármilyen megnevezéssel (például sztornó számla, helyesbítő számla, ­jóváíró számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy akár számla) elfogadható, ha ez a bizonylat egyébként tartalmában megfelel az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak, abból kiderül a korrekció ténye, illetve a tényleges helyzetnek megfelelően korrigálja az eredeti bizonylatot.]

b) A kézi számlák olyan utólagos korrekciója, amely nem valódi hibát javít

Egy számla módosítására, korrekciójára tehát úgy is sor kerülhet, hogy az eredeti számla nem volt hibás, azonban az adott teljesítés kapcsán utólag bekövetkezett egy olyan körülmény, amely okán az eredeti számla adatai megváltoznak.

Ilyen eset az utólagosan számlázott engedmény, a hibás teljesítés miatti árleszállítás vagy ügyletmeghiúsulás, a betétdíj visszatérítése miatti számlahelyesbítés, az előleg utólagos meghiúsulása stb.

Amikor az eredeti kézi számla nem hibás, viszont valamely utóbb bekövetkezett körülmény miatt azt módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, akkor azt csak számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával lehet megtenni, az eredeti számla kézzel történő javítása vagy „RONTOTT”-ként való megjelö­lése és új számla kibocsátása ez esetben nem értelmezhető.

Tehát ezekben az esetekben az előző ac) alpontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A módosítás vagy érvénytelenítés ebben az esetben is történhet úgy, hogy a korrekciós bizonylaton szövegesen szerepel a módosítás oka, illetve ahhoz kapcsoltan az adó összegének, illetve az adó alapjának változása.

Például „a BC4F159845985 sorszám alatt kibocsátott számlának a végösszegéből 10 százalék kedvezmény jár, amelynek eredményeként a 1000 egység +27% áfa összeg 900 egység +243 áfa összegre változik, amelynek kapcsán az áfa változás – 27”.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt föl kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet.

A számítógépes számla korrekciója

A számítógéppel kiállított számlán javítás, módosítás kézzel nem vezethető fel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számítógéppel előállított számlát kell korrigálni, akkor az vagy számlával egy tekintet alá eső okirattal vagy pedig az eredeti számla sztornírozásával és – amennyiben a korrekció tartalmában nem érvénytelenítést valósít meg – ezzel együtt új számla kibocsátásával történhet. Itt is természetesen figyelni kell arra, hogy olyan korrekciós módszert válasszunk, amely az adott ügyben értelmezhető (azaz például nem értelmezhető a sztornírozás és új számla megoldása abban az esetben, ha utólagosan számlázott engedményt szeretnénk bizonylatolni).

A számítógépes számlák esetén is a korrekció kapcsán megkülönböztethetünk valódi hiba és nem valódi hiba miatti módosítást. Azok a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét, vagy rossz adómértékkel számláztak), illetve vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén).

a) A számítógépes számlák valódi hibájának javítása

aa) A számítógépes számla valódi hibájának javítása történhet úgy is, hogy a számlakibocsátó a számlát lesztornózza, és helyette (az eredeti teljesítési időponttal) egy új helyes számlát állít elő.

ab) A számítógépes számla valódi hibája javításának másik módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Ilyen esetben nem történik az eredeti, rossz számla sztornózása, hanem annak meghagyása mellett egy önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik. A számítógéppel kiállított korrekciós bizonylatnak is főszabályként számítógépes programmal kell készülnie, akár úgy, hogy az a sorszámát tekintve a számlák folyamatos sorszámozásába illeszkedik, akár úgy, hogy a javító bizonylatokra elkülönített sorszámtartomány kerül képzésre. A hivatalos álláspont szerint azonban a számítógépes számla a NAV (vagy még az APEH) által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal ellátott kéziszámla-nyomtatvánnyal is javítható.

Nagyon fontos azonban, hogy a számítógépes számla például Wordből (és nem pedig számlázó programból vagy NAV sorszámtartományos nyomtatvánnyal) történő korrekciója nem megengedett.

A számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrekció esetén, az okiraton szerepeltetni kell a kiállítás keltét, az eredeti számlára hivatkozva a korrekció jellegét (például „az eredeti számlán elírták a vevő címét, ami Ady Endre utca 4. helyett helyesen József Attila utca 4.”), illetve a korrekció számszerű hatását is, ha ilyen van.

Bár az Áfa tv. 170. §-a nem kívánja meg a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmi elemeként a kibocsátó és a befogadó adatait, azonban hangsúlyozandó, hogy számviteli bizonylatként a számlával egy tekintet alá eső okirat akkor lesz elfogadható, ha azon a felek adatai is szerepelnek.

Ha a számítógépes számla valódi javítása esetén a korrekciónak számszerű hatása is van (mert például az eredeti számlát adómentesen állították ki 27 százalék áfa alkalmazása helyett), akkor a korrekciós bizonylaton ezt a számszerű hatást is le kell vezetni. Ez történhet úgy is, hogy a korrekciós bizonylaton szövegesen szerepel a módosítás oka, illetve ahhoz kapcsoltan az adó összegének, illetve az adó alapjának változása. Például „a BC4F159845985 sorszám alatt kibocsátott számla adómentesség helyett 27 százalékos ügyletet dokumentál, amelynek eredményeként a számla végösszege 100 adóalap + adómentes összeg helyett 100 adóalap + 27 egység áfa összegre változik”.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt fel kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet. Tulajdonképpen abban az esetben sincsen formai megkötés, ha a számla korrekciója olyan természetű, amely az adó összegének módosítását is jelenti, csupán az a lényeg, hogy a korrekciós bizonylaton szereplő adatokból és felvezetésekből egyértelműen kitűnjön, hogy miért és milyen tekintetben változik a korábbi adóösszeg, esetleg adóalap, illetve adott esetben mely egyéb adatok mire módosultak az eredeti számlához képest.

[Mivel a számla korrekciója körében egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a korrekciós bizonylatnak mi legyen a megnevezése, ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat bármilyen megnevezéssel (például sztornó számla, helyesbítő számla, jóváíró számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy akár számla) elfogadható, ha az tartalmában megfelel az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak, illetve a tényleges helyzetnek megfelelően korrigálja az eredeti bizonylatot.]

b) A számítógépes számlák olyan utólagos korrekciója, amely nem valódi hibát javít

A számítógépes számlára is igaz, hogy annak módosítására, korrekciójára úgy is sor kerülhet, hogy az eredeti számla nem volt hibás, azonban az adott teljesítés kapcsán utólag bekövetkezett egy olyan körülmény, amely okán az eredeti számla adatai megváltoznak.

Ilyen eset az utólagosan számlázott engedmény, a hibás teljesítés miatti árleszállítás vagy ügyletmeghiúsulás, a betétdíj visszatérítése miatti számlahelyesbítés, az előleg utólagos meghiúsulása stb.

Ha ez az eset áll fenn, azaz az eredeti számítógépes számla nem hibás, viszont valamely utóbb bekövetkezett körülmény miatt azt módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, akkor azt csak számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával lehet megtenni, az eredeti számla sztornírozása és új számla kibocsátása nem értelmezhető.

Azaz ezekben az esetekben az előző a) pont ab) alpontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A módosítás vagy érvénytelenítés tehát ez esetben is történhet úgy, hogy a korrekciós bizonylaton szövegesen szerepel a módosítás oka, illetve ahhoz kapcsoltan az adó összegének, illetve az adó alapjának változása. Például „a BC4F159845985 sorszám alatt kibocsátott számlának a végösszegéből 10 százalék kedvezmény jár, amelynek eredményeként a 1000 egység +27% áfa összeg 900 egység +243 áfa összegre változik, amelynek kapcsán az áfa változás –27.”

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt föl kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet

Segítséget nyújthat ügyfeleinknek, az alábbi összefoglalás. Tapasztalataink alapján röviden és általánosságban összefoglaltuk a támogatások elszámolása során a legfontosabb csatolandó dokumentumokat és a leggyakoribb hiányosságokat

Immateriális javak beszerzése

Csatolandó dokumentumok

• Számla eredeti és másolati példánya
• Kifizetési bizonylat (bankszámlakivonat/banki igazolás) másolata
• Megrendelés és/vagy szerződés
• Amennyiben sem szerződés, sem megrendelés nem készül, úgy nyilatkozat erről
• Tételes átadás-átvételi jegyzőkönyv, melyen a Kedvezményezett a vásárolt szoftver/licensz átvételét igazolja

Gyakori hibák

• Átadás-átvételi jegyzőkönyv nem kerül benyújtásra

Szolgáltatás igénybevétele

Csatolandó dokumentumok

• Számla eredeti és másolati példányban
• Kifizetési bizonylat (bankszámlakivonat/banki igazolás) másolata
• Megrendelés és/vagy szerződés másolata
• Amennyiben sem szerződés, sem megrendelés nem készül, úgy nyilatkozat erről
• A számlakiállító és a Kedvezményezett együttes teljesítésigazolása, ami tartalmazza legalább az elvégzett munka megnevezését, a teljesítésigazolás által lefedett időszakot, a munka nettó értékét valamint a felek cégszer, aláírását [aláírás ill. cégbélyegző]
• Oktatási költség elszámolása esetén a képzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek másolata, ezek hiányában a Kedvezményezett cégszerű, aláírásával ellátott nyilatkozat arról, hogy oklevelek nem kerültek kiállításra
• Tanácsadási költség elszámolása esetén a tanácsadó cég által készített tanulmány másolata

Gyakori hibák

• Teljesítésigazolások nem tartalmazzák az összes szükséges elemet
• Teljesítésigazolások nem kétoldalúak
• Oktatási költség elszámolása esetén nem kerülnek benyújtásra a képzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek másolatait
• Tanácsadási költség elszámolása esetén elmarad a tanácsadó cég által készített tanulmány másolatának benyújtása. Amennyiben tanulmány nem készül, úgy annak megadása, hogy a tanácsadás a projekt mely szakaszaihoz, milyen céllal kapcsolódott, milyen tárgykörökre terjedt ki, kik voltak a résztvevői, mikor és milyen időtartamban került igénybevételre.
• A másolatban benyújtott dokumentumok nem kerülnek hitelesítésre (Az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat szöveg + cégszerű aláírás)

Személyi jellegű költségek (K + F projektek)

Az elszámoláshoz csatolandó dokumentumok:

• Személyi jellegű költségek összesítője
• Munkaszerződés
• Munkaszerződés módosítás
• Munkaköri leírás
• Munkaidő nyilvántartás
• Bankszámlakivonat a bérátutalásról
• Adóhatóság folyószámla kivonata az illetményekről
• Nyilatkozat adótípusonként az elszámolni kívánt bérköltséghez

Gyakori hibák:

• Az összesítőben szerepeltetett bruttó bérek után fizetendő járulékok nem a törvényben meghatározott mértékkel kerülnek feltüntetésre.
• Nem megfelelően kerül kitöltésre a nettó bér és járulékai kifizetését igazoló bizonylat dátuma és sorszáma.
• Az elszámolható költség összege nem megfelelő, a munkaidő ráfordítás pontatlan megadása miatt (kerekítés)
• Az összesítő alján található nyilatkozat nem megfelelő kitöltése (ez jelen estekben azért fordul elő, mert nem megfelelő formanyomtatvány kerül letöltésre a Kedvezményezett által)
• Nettó bérek kifizetésének igazolása:
  • csoportos átutalás: amennyiben a közleményben nincs ráutalás, hogy a munkabérek átutalását tartalmazza, nyilatkozat benyújtása szükséges.
  • készpénzben történő kifizetésnél a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel a kiállító vagy a pénztáros aláírása, valamint az összeg átvevőjének aláírása, kivéve, ha a kifizetés bérjegyzéken történik.
  • Járulékok kifizetésének igazolása:
  • Amennyiben a járulékok nem befizetéssel történnek, a nyilatkozat adótípusonként nem megfelelően kerül kitöltésre, valamint nem kerül benyújtásra a NAV folyószámla kivonat.
  • A szakképzési hozzájárulás azon összege is elszámolásra kerül, mely pénzügyileg még nem teljesül.
• A projekt terhére nem elszámolható költség a szabadság, betegszabadság, táppénz, munkaszünet és ünnepnap, stb, így nem kerülnek arányosításra a munkabérek.
• Az ügyvezető igazgató bére nem kerül arányosításra.
• Nem kerülnek benyújtásra:
  • a munkaszerződések és azok módosításai, munkaköri leírások, a munkaidő-nyilvántartás,
  • a személyi jellegű összesítő elektronikus adathordozón