A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Ki választhatja a KATÁT?

A KATÁT választhatja:

  • az egyéni vállalkozó;
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
  • az ügyvédi iroda.

Hogyan választható a KATA?

A bejelentés módja

  • A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartást

vezető NAV-hoz jelentheti be a tevékenysége megkezdésekor a KATA választását a Webes

Ügysegéden keresztül.

  • A már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a

’T101E bejelentő lapon jelezheti választását.

  • A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi

kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz.

  • A már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával jelentkezhet be.

 

  1. január 1-jétől egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be

kisadózóként. Ha egy magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel, és egy kisadózó  vállalkozás szintén kisadózóként szeretné bejelenteni, a bejelentést a NAV visszautasítja.

 

A bejelentésben nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után

magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő

tételes adó nagysága függ a bejelentett kisadózók számától és attól, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.

A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.

Nem főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg

fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

  • a Tbj.16 szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban

biztosítottnak minősül

 

A KATÁ-val összefüggő adókötelezettségek

 

A KATA rendszerében három típusú adó különböztethető meg:

  • tételes adó,
  • a kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos mértékű adó,
  • a kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40 százalékos mértékű adó

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő

kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.

 

A tételes adóval teljesített közterhek

A Katás vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany

gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
  • társasági adó;
  • a személyi jövedelemadó és a járulékok
  • szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

 

A kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos

mértékű adó

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni,

akkor a vállalkozás naptári évi bevételének a 12 millió forintot meghaladó része után

40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

 

A kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú, 40 százalékos mértékű adó

  1. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek, illetve a Katás vállalkozásoknak 40 százalékos mértékű adót kell fizetniük, attól függően, hogy az adott üzleti partner belföldön vagy külföldön letelepedett, továbbá figyelembe véve azt, hogy a kifizető a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e vagy sem.

Az új típusú 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség az alábbi esetben merülhet fel:

  1. A kisadózó vállalkozás Art. szerinti kifizetőnek minősülő üzleti partnerét terhelő 40 százalékos mértékű adó
  2. a) A KATÁS vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőt terhelő 40 százalékos mértékű adó. Ha a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak bevételt, akkor e juttatás teljes összege után 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania és fizetnie a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig.
  3. b) A Katás vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló kifizetőt terhelő

40 százalékos mértékű adó. Ha az Art. szerinti kifizető – mely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyan annak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

 

 

 

 

 

A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége

A kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket KATA alanyiságukról. Ezt a

szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a KATA alanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően.

Ez a tájékoztatási kötelezettség a Katás vállalkozást kizárólag akkor terheli, ha üzleti partnere

kifizető, és ez az írásbeli tájékoztatás nem váltható ki azzal, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kibocsátott bizonylaton, számlán feltünteti a „Kisadózó” jelzést.

Ez az írásbeli tájékoztatás ugyanis azért szükséges, hogy a kifizető naprakész információval

rendelkezzen arról, hogy üzleti partnere a KATA alanya-e, hiszen, ha az, akkor a kifizetőnek az általa teljesített kifizetés után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

 

A kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége

A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a KATA alanyát kivéve – a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

 

Az adatszolgáltatási kötelezettséget a ’K102 számú nyomtatványon kell teljesíteni (például a 2021. évről a 21K102 számú nyomtatványon 2022. március 31-éig).

 

A kifizető tájékoztatási kötelezettsége

A 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett Art. szerinti kifizetőnek a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatnia kell a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

 

Bizonylatolási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A

megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.

 

Munkaviszonytól való elhatárolás

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A NAV ellenőrzési eljárásban – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a

kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több

megvalósul:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
  • a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni

vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36

órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más

vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ide kell érteni a más kisadózó

vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is), feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni