Az adóteljesítmény számítási módja

  1. § Az adóteljesítmény értékét az adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.
  1. § Adóteljesítmény-elemek:
  2. a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;
  1. b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;
  1. c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó
  1. ca) járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,
  2. cb) jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó és energiaadó fizetési kötelezettség;
  1. cc) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó[1]bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan
  1. da) a természetes személyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,
  1. db) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és
  1. dc) az igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó[1]visszatérítést – abszolút értéken számolva.
  2. § Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik.
  1. § (1) E fejezet alkalmazásában adózónak minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany (a továbbiakban: áfa csoport), valamint a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany (a továbbiakban: tao csoport) is.

(2) Az áfa csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag az áfa csoport bevallásában szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakban (vizsgált időszak) áfa csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt az áfa csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott áfa bevallásban szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A tao csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag a tao csoport bevallásában szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakban (vizsgált időszak) tao csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt a tao csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott tao bevallásban szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Ki választhatja a KATÁT?

A KATÁT választhatja:

  • az egyéni vállalkozó;
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
  • az ügyvédi iroda.

Hogyan választható a KATA?

A bejelentés módja

  • A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartást

vezető NAV-hoz jelentheti be a tevékenysége megkezdésekor a KATA választását a Webes

Ügysegéden keresztül.

  • A már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a

’T101E bejelentő lapon jelezheti választását.

  • A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi

kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz.

  • A már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával jelentkezhet be.

 

  1. január 1-jétől egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be

kisadózóként. Ha egy magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel, és egy kisadózó  vállalkozás szintén kisadózóként szeretné bejelenteni, a bejelentést a NAV visszautasítja.

 

A bejelentésben nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után

magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő

tételes adó nagysága függ a bejelentett kisadózók számától és attól, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.

A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.

Nem főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg

fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

  • a Tbj.16 szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban

biztosítottnak minősül

 

A KATÁ-val összefüggő adókötelezettségek

 

A KATA rendszerében három típusú adó különböztethető meg:

  • tételes adó,
  • a kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos mértékű adó,
  • a kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40 százalékos mértékű adó

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő

kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.

 

A tételes adóval teljesített közterhek

A Katás vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany

gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
  • társasági adó;
  • a személyi jövedelemadó és a járulékok
  • szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

 

A kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos

mértékű adó

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni,

akkor a vállalkozás naptári évi bevételének a 12 millió forintot meghaladó része után

40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

 

A kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú, 40 százalékos mértékű adó

  1. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek, illetve a Katás vállalkozásoknak 40 százalékos mértékű adót kell fizetniük, attól függően, hogy az adott üzleti partner belföldön vagy külföldön letelepedett, továbbá figyelembe véve azt, hogy a kifizető a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e vagy sem.

Az új típusú 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség az alábbi esetben merülhet fel:

  1. A kisadózó vállalkozás Art. szerinti kifizetőnek minősülő üzleti partnerét terhelő 40 százalékos mértékű adó
  2. a) A KATÁS vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőt terhelő 40 százalékos mértékű adó. Ha a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak bevételt, akkor e juttatás teljes összege után 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania és fizetnie a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig.
  3. b) A Katás vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló kifizetőt terhelő

40 százalékos mértékű adó. Ha az Art. szerinti kifizető – mely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyan annak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

 

 

 

 

 

A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége

A kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket KATA alanyiságukról. Ezt a

szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a KATA alanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően.

Ez a tájékoztatási kötelezettség a Katás vállalkozást kizárólag akkor terheli, ha üzleti partnere

kifizető, és ez az írásbeli tájékoztatás nem váltható ki azzal, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kibocsátott bizonylaton, számlán feltünteti a „Kisadózó” jelzést.

Ez az írásbeli tájékoztatás ugyanis azért szükséges, hogy a kifizető naprakész információval

rendelkezzen arról, hogy üzleti partnere a KATA alanya-e, hiszen, ha az, akkor a kifizetőnek az általa teljesített kifizetés után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

 

A kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége

A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a KATA alanyát kivéve – a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

 

Az adatszolgáltatási kötelezettséget a ’K102 számú nyomtatványon kell teljesíteni (például a 2021. évről a 21K102 számú nyomtatványon 2022. március 31-éig).

 

A kifizető tájékoztatási kötelezettsége

A 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett Art. szerinti kifizetőnek a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatnia kell a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

 

Bizonylatolási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A

megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.

 

Munkaviszonytól való elhatárolás

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A NAV ellenőrzési eljárásban – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a

kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több

megvalósul:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
  • a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni

vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36

órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más

vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ide kell érteni a más kisadózó

vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is), feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni

BIREG

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. január 1-től éles üzemben működteti a hazai közúti személyszállító és áruszállító vállalkozások védelme érdekében létrehozott ún. „előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszert”, a BiReg-et (bi-reg: bilaterális-regisztráció, ahol bilaterális = kétoldalú, kölcsönös). A jogszabályt 2020. december 31-én hirdette ki a Kormány (Magyar Közlöny 298. sz).

A korábbi 7,5 tonnás kötelezettség 3,5 tonnára csökkent, de csak abban az esetben kell regisztrálni ha saját számlás áruszállítás történik harmadik országba (3,5 tonnás járművel) vagy ha harmadik országgal kapcsolatos fuvarozás történik CEMT vagy kétoldalú engedély alapján.

A BIREG rendszer hatékony, minden fuvareseményre kiterjedő ellenőrzést tesz lehetővé a bilaterális és CEMT engedéllyel végzett szállításoknál. Annak érdekében, hogy a harmadik országból érkező járművek mellett az EU tagállamainak fuvarozóit és az általuk végzett bilaterális vagy CEMT engedélyhez kötött fuvarokat is maradéktalanul nyomon követhesse a rendszer, a jogszabály a közösségi engedéllyel tevékenykedők regisztrációját is előírja a BIREG-ben.

A rendszert, a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművel, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, továbbá a Magyarország területén végzett ún. kabotázs (adott országban nem honos gazdasági szereplők közt megvalósuló) fuvarozást végző tehergépjárművel végzett fuvarfeladatokra kell használni.

Többet megtudhat az alábbi honlapon: BIREG – Előzetes Elektronikus Engedélyregisztrációs Rendszer

Nyilatkozat a HIPA előleleg kedvezményének értesítéséről

A NAV honlapján elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a 639/2020. (XII.22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások 2021. február25-éig elektronikusan nyilatkozhatnak helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

A NAV honlapján elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a 639/2020.(XII.22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások 2021. február 25-éig elektronikusan nyilatkozhatnak helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

Nem kell bejelenteni a számlázó program használatát a NAV-nak

Eddig kötelező előírás volt, hogy az első számla kiállítását követően 30 napon belül a NAV-nak be kellett jelenteni, hogy milyen számlázó programot használ a vállalkozás

  1. január 4-től nincs szükség, miután a 17/2020. (XII. 30.) PM rendelet 3.§ alapján hatályukat veszítették a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet számlázó bejelentésére vonatkozó pontjai (11., 13. és 21. §).

A PTGSZLAH nyomtatvánnyal az online pénztárgép kiváltható volt, eddig havonta kellett adatot szolgáltatni a nyomtatvánnyal és a magánszemélyek részére kiállított készpénzes számlákat kellett feltüntetni benne. Mivel január 4-től gyakorlatilag minden számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, a fenti PM rendelet a PTGSZLAH adatszolgáltatást eltörölte, vagyis nem kell többé a nyomtatványt elektronikus úton továbbítani a NAV-nak.

Elengedett osztaléktartozás elszámolása

A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.

Lekötött tartalék képzés (2020. november 27-től hatályos)

A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik. A Tao. tv. általános előírása szerint, ha társasági adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az a jogelődöt terheli, így a lekötött tartalék képzése ezen előírás alapján nem merül fel. De kivételes esetben lehet, hogy a társasági adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli. Ilyen eset például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani.

Koronavírusteszt adózása

A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

 

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17. között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezéseket.

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt, a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából, a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára, ingyenesen

került sor.

NAV állásfoglalás:

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól már nem alkalmazhatók.

Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. 

Számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell rögzíteni a pénztárgépbe

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert

  • a vevő/igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy,
  • a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti
  • és a vételár nem éri el a 900 ezer forintot,
  • továbbá a vevő nem kér számlát,

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.[2]

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az adóalany köteles az adóhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.[3] (2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

Fizetési könnyítés gazdálkodó szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak a COVID 19 vírushelyzet idején

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, melyek az adózók széles körét érintik. Ezek az objektív körülmények hátrányosan befolyásolhatják az adófizetési (NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások) kötelezettség teljesítését, aminek áthidalására a törvényi keretek között, kérelemre az alábbi fizetési kedvezmények engedélyezhetők:
• fizetési halasztás,
• részletekben történő megfizetés,
• mérséklés, illetve elengedés.
Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetik elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.
A gazdálkodó szervezetek – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – által a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla).
A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre.
Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el NAV a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.
Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal.
Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék tartozásukat.
A fizetési kedvezmények részletes szabályai megtalálhatóak a NAV honlapján elérhető 30.1 (gazdálkodó szervezetek) és 30.2 (egyéni vállalkozók) számú információs füzetekben, az alábbi elérési úton:
www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

A Kormány átmenetileg – a veszélyhelyzetre tekintettel – további fizetés kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.
Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal
• legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy
• nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió Ft összeghatárig mérsékeli,

ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.
A kedvezmény igénybevételéhez az előzőekben már ismertetett módon kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
• fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetében pedig, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.