2017-től jelentősen egyszerűsödik a kisvállalati adó szabályozása. Az adó szakít a vállalkozás pénzeszköz-változásainak adóztatásával, így annak alapja – a személyi jellegű kifizetések és néhány korrekciós tétel mellett – a jóváhagyott osztalék lesz, amely a nettó tőkebevonással is csökkenthető. A változtatással együtt jelentősen egyszerűsödik az átállás, csökken az adóalap-módosító tételek száma, és néhány további részletszabály is kedvezőbbé válik.

A kisvállalati adó az adó alapját képző eredmény meghatározása során a pénzforgalmi társasági adózás koncepciójára épül. Ennek lényege, hogy a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból, így ez az adózási mód különösen kedvező a gyorsan növekvő vállalkozások számára. Emellett a pénzforgalmi megközelítés számos egyszerűsítési lehetőséget is biztosít, mivel az adóalapot csak a realizált nyereség befolyásolja, így annak során nem kell foglalkozni a meglévő eszközök értékének meghatározásával.

A kisvállalati adó további fontos jellemzője, hogy a munkáltatói bérterheket és nyereségadót egy egységes közteherrel váltja fel, és ezekre egy egységes, 16%-os kulcsot határoz meg. Bár az adókötelezettség alakulását számos tényező befolyásolhatja, azonban fő szabályként nagy valószínűséggel megéri a kiva választása azon vállalkozásoknak, ahol a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják. Az egyesített adóalap egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek ne csupán az eredményből, hanem a bértömegből is levonhatóak legyenek.

Az NGM szimulációja szerint a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező, a kiva választására jogosult vállalkozások több mint 80%-a jól járna az adónem választásával. Az adónemet a fenti előnyei ellenére az azzal potenciálisan jól járó vállalakozásoknak csak egy kis része, csupán mintegy 7 ezer vállalkozás választotta. A piaci, könyvelői visszajelzésekből kirajzolódó kép szerint a kisvállalati adó elterjedésének korlátját elsősorban az áttéréssel, illetve a várható adókötelezettség tervezhetőségével kapcsolatos nehézségek jelentették. Emellett az áttérők számára egyes részletszabályok kiforratlansága problémát jelentett.

A fenti tapasztalatokat figyelembe véve a kisvállalati adó 2017-től jelentősen átalakul, aminek célja célja a fenti, az áttérést akadályozó problémák kezelése.

A Tájékoztatót itt olvashatja:

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=407#!DocumentBrowse