Az egyetemi évek alatt előfordulhat, hogy a félévi vizsgák követően vannak olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló társadalombiztosítási szempontból előnyös megkülönböztetésben részesül. Így:
- alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra jogosult,
- egyéni vagy társas vállalkozóként nem terheli a havi minimális szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettség,
- diákszövetkezet tagjaként a szövetkezetben végzett munkája nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, ebből keletkezett jövedelme után szociális hozzájárulási adót, járulékot fizetni nem kell.
Mindezek a kedvezmények a nappali tagozatos hallgatónak már nem minősülő (volt) diákokra nem vonatkoznak: egészségügyi szolgáltatásra alanyi jogon nem jogosultak, egyéni vagy társas vállalkozóként kivét, illetve tagi jövedelem híján is a minimálbér meghatározott százalékai alapján járulékfizetésre kötelezettek, míg a diákszövetkezetben végzett munkájuk alapján biztosítottnak minősülnek, így e tevékenységük elveszíti járulékmentességét.
Közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak tekinteni, aki
- nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
- nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
- az előzőekben említett jogviszonya megszűnését követően pedig, amíg diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A hallgatói jogviszony megszűnését vagy szüneteltetését követően a diákigazolvány érvényességi ideje alatt még az előzőekben említett előnyöket élvezhetik az érintettek.
Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 36. §-a értelmében az érvényesítés határideje
- a közoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében október 31. napja,
- a felsőoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén október 31. napja, a II. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén március 31. napja.
Az érvényesség lejártát követően az egészségügyi szolgáltatás további 45 napig vehető ingyenesen igénybe, azaz ha egy hallgató például szünetelteti a 2. féléves tanulmányait, egészségügyi szolgáltatásra március 31. + 45 napig jogosult. Ezt követően viszont egészségügyi szolgáltatási járulék (2016. évben 7.050,- forint/hó (napi 235,- Ft)) fizetésére kötelezett.
Részletesen itt tájékozódhat az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről: