A kapcsolt vállalkozások fogalma többek között az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao.) 4.§. 23. pontjában is megtalálható:

Kapcsolt vállalkozás:
„a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”

Ez a definíció 2010. január 1-e óta létezik ebben a formában, ezt megelőzően más meghatározás volt érvényben, amit azért fontos áttekintenünk, mert az Adóhatóság a kötelezettségeket egészen 2008-ig visszamenőleg vizsgálhatja jelenleg. Az egyik legmarkánsabb változás a definíció c) pontjában található, miszerint 2010. január 1-től azokat a hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A másik fontos változás az e) pontbeli szabályozás megjelenése, mely a külföldi telephelyekkel kapcsolatos. A jogszabályi változás miatt 2010-től tehát olyan cégek is a kapcsolt vállalati körbe tartozhatnak, akik korábban nem számítottak kapcsolt vállalkozásnak.

A fenti fogalom több esetben is utal a Polgári Törvénykönyvre, ahol a többségi befolyás és a közeli hozzátartozók fogalma lelhető fel, mely részeket is szükséges elemeznünk és megértenünk. Mivel a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatállyal megújult, így áttekintjük a régi és az új szabályozási helyeket is.

A kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározásban az egyik kulcs elem a többségi befolyás fogalma, mely az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: „Ptk.”) 685/B. §-ban, illetve a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 8:2. §. részében található meg, a szövegezés változott, de a lényegi rész alapvetően ugyanaz maradt.

A definíció szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a
                 1. szavazatok több mint ötven százalékával vagy
                 2. meghatározó befolyással rendelkezik.

 Mit jelent a meghatározó befolyás?

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a)    jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b)    a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak. Mindkét fogalomnál a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Közeli hozzátartozó fogalma (Ptk. 685.§. b. pont) – 2014.03.15-ig így hangzott: „Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.” Az új Ptk. hatályba lépésétől a (8:1. §) szerint: „Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér”. Látható, hogy a bejegyzett élettárs időközben kikerült a definícióból. Az egyenes ági rokon fogalmát a Csjt. 1952. évi IV. tv. 34.§. 1. pontja fogalmazza meg: egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.