ÁFA-változások
Az 1 millió forintot meghaladó áfa tartalmú számlákat be kell jelenteni. Ehhez van egy plusz szabály, hogy a bejövő számlák esetében, azt is jelenteni kell, ha nem egy számlában éri el ezt a határt, hanem áfabevallási időszakonként összesen. (Tehát, ha negyedéves áfabevalló egy cég, és a 3 hónap alatt, egy adott cégtől bejövő számlák áfa tartalma összesen meghaladja az értékhatárt, azt is jelenteni kell.) Amennyiben 1 millió forint áfa tartalmat meghaladó számlát állítunk ki, be kell kérni a vevő adószámát!!!
2015. évtől változik az áfa bevallás gyakoriságának értékhatára -, azaz sűrűbben kell beadni! Alapból az új cégek, az alakulás, valamint az azt követő évben, havi áfabevallásra lesznek kötelezve! Ez azt is jelenti, hogy áfa visszaigénylésre csak akkor jogosultak, ha az 1 millió forintot eléri a visszaigényelhető áfa értéke. Változik a negyedéves és éves bevallás között való átlépés módja is. Eddig csak azt kellett figyelni, hogy aki éves áfás, de egyik negyedévben az elszámolandó adó (akár fizetendő, akár visszaigényelhető adó) a 250 ezer forintot elérte, akkor átesett a negyedévi áfabevallási kötelezettség alá. 2015 – től azt is figyelni kell, hogy ha ezeknek a cégeknek az árbevétele eléri az 50 millió forintot, akkor is átesnek a negyedéves áfába – az áfa nagyságától függetlenül.
A fontos változás az időszakos elszámolású ügyletekhez kapcsolódóan bevezetésre kerülő új előírások. Főszabály szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Ettől eltéréstkét esetben enged meg az elfogadott adócsomag:
•• ha a számla vagy nyugta kibocsátása és az ellenérték megtérítése is megelőzi az elszámolással érintett időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja;
•• ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 30. nap lesz a teljesítés időpontja.
Az új rendelkezések csak 2016. január 1-jével lépnek hatályba, azonban a könyvviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatást nyújtóknak már 2015. július 1-jétől alkalmazniuk kell.
A törvénymódosítás értelmében a fordított adózás szabályait kell 2015-től érvényesíteni valamennyi termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés esetén (korábban ez csak az építési-szerelésimunkákhoz kapcsolódóan volt érvényben).
Fordított adózás érvényesül 2015.01.01-től az egyes acélipari termékekre is.
| Sorszám | Megnevezés | Vtsz. | |
| 1. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7208 | |
| 2. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7209 | |
| 3. | Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | 7210 | |
| 4. | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül | 7211 | |
| 5. | Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva | 7212 | |
| 6. | Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben | 7213 | |
| 7. | Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is | 7214 | |
| 8. | Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból | 7215 | |
| 9. | Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból | 7217 | |
| 10. | Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével) | 7304 | |
| 11. | Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) | 7306 | |
| 12. | Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm2 | 7314 20 | |
A motorbenzin Áfa-tartalma levonhatóvá válik abban az esetben, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés
adóalapjába beépül.
A kapott előleggel kapcsolatos adófizetési szabályok kiterjesztésre kerülnek a csereügyletekre oly módon, hogy az előlegre vonatkozó rendelkezéseket minden, a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámító vagyoni előny esetében alkalmazni kell – tehát nem csak a pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén.
Társasági adó változások
Legszélesebb kört érintő korlátozás az elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatos új előírások, ennekértelmében:
•• legutoljára a 2014. december 31-ig keletkezett és korábban fel nem használt elhatárolt veszteség a keletkezés évében hatályos szabályok szerint, de legfeljebb 2025. december 31-ig használható fel,
•• 2015. adóévtől a veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használhatják fel,
•• átalakulás útján a jogutód által átvett elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód az átalakulást követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétel a jogelőd által az átalakulást megelőző 3 adóévben azonos tevékenység keretében elért átlagos bevételben képvisel,
•• a többségi befolyásszerzést megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget a többségi befolyásszerzést követően a megszerzett társaság adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a megszerzett társaság többségi befolyásszerzés megtörténtét követően tovább folytatott tevékenységből származó bevétele a többségi befolyásszerzést megelőző 3 adóévben azonos tevékenysége keretében elért átlagos bevételében képvisel.
A reklámok közzétételével kapcsolatban elszámolt költségek a jelenlegi előírások szerint kizárólag abban az esetben minősülnek elismert költségnek a társasági adóban, ha a társasági adó alanya rendelkezik a reklám-közzétevő nyilatkozatával arra vonatkozóan, hogy a reklámadó-kötelezettségét teljesítette vagy reklámadó- kötelezettség nem terheli. A 2015-től hatályos módosítások értelmében, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, akkor a reklám- közzétevő nyilatkozatától függetlenül a társasági adóban elismert költségnek számít. Amennyiben a reklámköltségek az adóévben a 30 millió Ft-ot meghaladja, abban az esetben a társasági adóalap-növelési kötelezettségek alól egyrészt a reklám-közzétevő nyilatkozata alapján lehet mentesülni, másrészt akkor, ha a társasági adó alanya igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklám-megrendelő kérte a reklám-közzétevőtől, harmadrészt pedig ha a reklám-közzétevő a reklám közzététel megrendelésének időpontjában szerepelt a NAV által közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban.
Bevezetésre kerül a felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény. A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás elismert ráfordításnak minősül, a kedvezmény mértéke a megállapodás alapján nyújtott támogatás összegének 50%-áig terjed. Ez a rendelkezést már a 2014-es adóévben is alkalmazható.
További társaságiadó-alap kedvezmény bővítést jelent az, hogy az adózó a korábbról már ismert korlátok figyelembe vételével bármely általa foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthet adóalap-kedvezményt.
A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítás során 2015-től nem lehet figyelembe venni összes bevételt csökkentő tételként az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét.
A jövő évtől az üzleti vagy cégértékre 10%-os mértékű értékcsökkenési leírás lehet elszámolni a társasági adó törvény szerint.
2015-től kapcsolt vállalkozási viszony jön létre az új előírások alapján abban az esetben is, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére (ügyvezető vagy ügyvezetők személyének egyezősége) tekintettel az üzleti és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Személyi jövedelemadót érintő adóváltozások
Bevezetésre kerül az „első házasok kedvezménye”, mely érvényesítésének feltétele az, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény legfeljebb 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek/magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig vehető igénybe. A kedvezmény mértéke az
adóalapból 31.250,- Ft/hó, ami havonta 5.000,- Ft adómegtakarítást jelent. A kedvezmény a felek közös nyilatkozatával az adóelőlegből is érvényesíthető.
Kétgyermekes családok esetében 2016-tól fokozatosan emelkedik az igénybe vehető családi kedvezmény, míg 2019-ben a duplájára nő..
A 2015. évi bevallásban, munkáltatói elszámolásban, majd 2016-ban az adóelőleg-levonásnál csak az adóazonosító jel közlésével (a T34-es nyomtatványon igényelhető) lehet a kedvezményt érvényesíteni, a természetes azonosítók a továbbiakban nem lesznek elfogadhatóak (ez a szabály pl. arra a gyermekre is vonatkozik, aki a határon túl él, de a szülei Magyarországon veszik igénybe a családi kedvezményt, vagyis számára is kell adóazonosító jelet kérni)
Idei nyomtatvány száma: 15T34
Eddig is így volt, azonban most a jogszabályban is rögzítésre került, hogy nem kerülhet kedvezményes adózás alá az a bevétel, amely a magánszemélyt önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg. Béren kívüli juttatások köre nem változik, és az egyes meghatározott juttatások adóterhei sem növekednek,azonban a béren kívüli juttatásként adható juttatások összesített értékhatára csökken, és több értékhatár- korlát is érvénybe lép.
A következő juttatások egyes meghatározott juttatásként adóznak, ami azt jelenti, hogy az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, mely után 16% SZJA és 27% EHO-t kell fizetni:
•• béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meghaladó
része után,
•• SZÉP kártya juttatás 450 ezer Ft-ot meghaladó része után,
•• SZÉP kártyán kívüli, egyéb béren kívüli juttatás összesített 200 ezer Ft-ot meghaladó része után,
•• SZÉP kártyán adott és egyéb béren kívüli juttatások együttes összege (rekreációs keretösszeg) 450 ezer Ft-ot meghaladó része után.
A korlátértékek számításakor a munkaviszonyban töltött napok számát arányosan kell figyelembe venni. A munkáltatót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek nyújtott béren kívüli juttatást is.
Béren kívüli juttatások
2015-től a nyugdíj- és teljes életre szóló életbiztosításra befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról lehet rendelkezni legfeljebb 130 ezer Ft-ig. Pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma, és a törvény rögzíti
a kiegészítő biztosítás fogalmát is. Ezzel kapcsolatban, ha a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90%-át, abban az esetben csak a tényleges nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész után érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményt azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban lehet jóváírni, amelyre a díjfizetés történt, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. További változás, hogy 2018. január 1-je után kötött szerződések esetén az ezekből
a biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemkéntfog adózni.
Járulékok
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2015. január 1-jétől havi 6.930,- Ft-ra (napi 231,- Ft-ra) emelkedik.
A GYED-ben, GYES-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztatók igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményénél változás, hogy 2015-től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért vagy a 100 ezer Ft-os korlátot, a kedvezmény a teljes összeg után érvényesíthető.
Egyszerűsített foglalkoztatás: 2015-re megoldották, hogy a szakképesítést igénylő munkakörökben végzett foglalkoztatás esetén, a napi bér ne haladja meg az adómentes keretet. Így, majd a szakképesítést igénylő munkakörökben, a garantált bérminimum alapján számított napi bérnek (a magasabb napi bérnek) sem lesz adóköteles része – az is adómentes lesz.
Szocho kedvezmények, akiknek jár 2015-ben is:
- Szakképzettséget nem igénylő munkakör
- 25 év alatt, 55 év felett
- GYED, GYES, GYET
- Tartósan álláskereső
- Pályakezdő
- Kutató-fejlesztő, doktori képzésben résztvevő hallgató
- Szabad vállalkozási zónában működők
Környzetvédelmi termékdíj
2015-től termékdíj-kötelessé válik az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír, és bővítésre kerül a termékdíj-köteles csomagolószerek és elektromos, elektronikai berendezések köre is. A műanyag virág, levél- és gyümölcsutánzat, ezek részei, továbbá az ezekből készült áru minősül műanyag terméknek. A díjtétel ezekre 1.900,- Ft/kg lesz.
Egyéb vegyipari termékek:
–– a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek: 11,- Ft/kg-os díjtétellel
–– a szépség- vagy testápoló készítmények: 57,- Ft/kg-os díjtétellel
Irodai papír olyan információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra. Ezek díjtétele 19,- Ft/kg lesz. Az éves nettó 600 ezer Ft árbevételt elérő kézműipari tevékenységet végző mikro- vagy kisvállalkozások, amelyek a kézműipari tevékenység keretében előállított termék csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt, vagy csomagolóanyagot használnak, mentesülnek a termékdíj-fizetésikötelezettség alól.
A jövőben nem minősül forgalomba hozatalnak – így termékdíj-kötelezettséget sem von maga után – az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár Áfa-fizetési kötelezettséggel. Lehetővé teszi a jogszabály a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalását bércsomagolás, valamint az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás esetén.
A kereskedelmi csomagolás fogalma pontosításra került, a kizárólag fémből – kivéve: kupak – készült italcsomagolások maradnak, az egyéb anyagokból készült csomagolások (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap díjtétel kerül a jövőben alkalmazásra.
A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
Termékdíj-fizetésre kötelezett:
–– az első belföldi forgalomba hozó vagy első saját célú felhasználó,
–– belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy a saját célú felhasználó,
–– bérgyártás esetén a bérgyártató.
Reklámhordozó papír esetében az első pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.
Közúti fuvarozással kapcsolatos bejelentés
2015-től, az útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti), EU-ból Magyarországra, Magyarországról EU-ba, vagy belföldön nem végfelhasználó részére az első értékesítés esetén, a fuvarozás csak EKAER számmal végezhető!(www.ekaer.hu)
Még egy esetben szükség lesz az EKAER számra: amennyiben kockázatos terméket fuvarozunk. Azt, hogy mi a kockázatos termék, az ekaer oldalon megtekinthető. Ha kockázatos terméket szállítunk, akkor azt bármilyen gépjárművel tesszük, az alábbi érték felett, csak EKAER számmal fuvarozható.
Kockázatos élelmiszer: 200 kg vagy 250 eFt felett,
Egyéb kockázatos termék: 500 kg vagy 1.000 eFt felett.
Az EKAER számot a fuvarozás megkezdése előtt (max.15 napon belül) kell megkérni, fuvaronként. Ez nem minden! Jelenteni kell az indulást, felrakodást, érkezést, lerakodást, és esetenként ennek többféle variációját.
KATA
2015-től a százezer forintos tartozás átlépését – amely feltétele ennek az adózási formának -, nem negyedévente, hanem az év utolsó napján kell vizsgálni! Magyarul, ha elmarad valamely havi KATA befizetésével, azt feltétlenül december 30-ig kell befizetnie.
A KATA adózás egyetlen mumusa, hogy amennyiben évi 1 millió forint felett számlázunk egy vevőnek, akkor bizonyítanunk kell, hogy a kapcsolatunk nem bújtatott munkaviszonyt takar. Ehhez van az a bizonyos 6 pont, amelyből legalább két feltételt teljesíteni kell.
Emlékeztetőül az a bizonyos 6 pont:
- A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem attól az egy személytől szerezte, akivel az éves kiállított számlák értéke meghaladta az 1 millió forintot;
- Az a személy, aki felé az éves kiállított számlák értéke meghaladta az 1 millió forintot – és emiatt adatszolgáltatásra köteles -, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az, az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
A fenti 6 pont most kibővült egy ponttal, a kiegészítő tevékenységet folytató adóalanyok javára:Nem főállású, és a bevételének kevesebb mint 50%-a van a munkahelyétől
KIVA
2015-től megszűnik a havi KIVA kötelezettség – mindenki negyedévente vallja be az előleget.