A határidő lejártát követően, többekben felmerül a következő kérdés. Általánosságban lehet a kérdésre választ adni, a következő a helyzet:
A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés (Ptk. 3:109. §).
A Ptk. 3:19. §-a rendelkezik a jogi személyek határozathozatalára vonatkozó szabályokról. A tagok a döntéshozó szerv ülésén a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg határozataikat.
Ha a társasági szerződésben a beszámoló elfogadására egyszerű szótöbbségnél magasabb szavazati arányt kötöttek ki, akkor természetesen azt kell figyelembe venni.
Közzétenni pedig az elfogadott beszámolót lehet.
A szabályszerűen megismételt taggyűlés az ott megjelent tagok által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.
A taggyűlési meghívót később is igazolható módon (pl. tértivevénnyel) úgy érdemes kiküldeni a tagoknak, hogy abban már a meghiúsulás esetére az ismételt taggyűlés időpontját is feltüntetik. Az időpontok meghatározásánál figyelembe kell venni a Ptk.-ban és a társasági szerződésben foglaltakat is.
3:191. § [A megismételt taggyűlés]
(1) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis.
(2) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet.
A tagokat a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányokra vonatkozóan tájékoztatni kell!
Az Adózás rendjéről szóló törvény erről így rendelkezik:
Art. 227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.
Ha a tag elmegy a taggyűlésre és nem fogadja el a beszámolót, akkor rendezni kell a kérdést. Ha indokai valósak, mert például a beszámoló nem a valós adatokat tartalmazza, akkor egyértelműen javítani kell a beszámolót.
Ha azonban a beszámoló el nem fogadásának nincs megfelelő indoka és azzal a tag csak a társaság működésének ellehetetlenítését kívánja elérni, olyan társaságnál, ahol több mint 2 tag van, a Ptk.-ban foglaltak szerint lehetőség van a tag kizárására irányuló per kezdeményezésére is.
3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]
(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.
(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.
(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]
(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.
(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.
(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.