Szja és a pótbefizetés

A pótbefizetés szabályait a Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó résznél találjuk meg, más társasági formánál nem. Tekintettel azonban a Ptk. diszpozitív jellegére, e pótbefizetési szabályokat más társasági formáknál is alkalmazni lehet, az erre vonatkozó társasági alapító okirat döntése esetén.

A Ptk. 3:183. §-a értelmében ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.

A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően nem csak pénzzel, hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek megfelelő más vagyontárggyal is teljesíthető.

A pótbefizetés tehát nem pénzbeli szolgáltatás útján, például tárgyi eszközök, anyagok átadásával vagy tagi kölcsönnek, mint követelésnek az átadásával is lehetséges. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

A saját tőke hiánya miatti pótbefizetésről leggyakrabban az adott üzleti év számviteli beszámolójának az elfogadásánál szoktak dönteni. Az elfogadott beszámolóból derülhet ki ugyanis, hogy a társaság saját tőkéje nem felel meg az előírtaknak, a saját tőke összevont értéke nem éri el a minimálisan még elfogadható szintet. Emiatt gondoskodni kell a saját tőke hiányának rendezéséről.

Amennyiben a társaság tulajdonosai vállalták a pótbefizetést, és ezáltal a társaság létesítő okirata tartalmazza a pótbefizetésre vonatkozó lehetőséget, illetve annak teljesítése feltételeit, úgy pótbefizetéssel lehet a leggyorsabban a saját tőke hiányát megszüntetni. A pótbefizetés teljesítésével az eszköznövekedés mellett megnövekszik a saját tőke összege, javul a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya, csökkenhet, sőt meg is szűnhet a saját tőke hiánya.

Fontos kiemelni, hogy a pótbefizetéssel a tulajdonosok csak ideiglenesen adják át a pénzeszközeiket, egyéb eszközeiket a társaság részére. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket ugyanis vissza kell fizetni, amennyiben az eredményes gazdálkodás következtében a saját tőke pótlása a pozitív eredmények által sikeresen megtörtént.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést ellenben nem kell visszafizetni.

A pótbefizetés visszafizetése esetén a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 7. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem szerez jövedelmet, ugyanis a magánszemély által korábban átadott vagyoni érték nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatása valósul meg.

Ugyanakkor sokszor okoz gondot, hogy a pótbefizetést teljesítő tulajdonos a pótbefizetés visszafizetésének az időpontjában már nem tulajdonos, mivel eladta az üzletrészét. Ebben az esetben a pótbefizetés összegét az új tulajdonosnak kell visszafizetni. A pótbefizetés visszafizetésénél, amennyiben azt magánszemély tulajdonosnak fizetik vissza, arra is figyelni kell, hogy ezzel az új tulajdonos jövedelemhez jut. Az új tulajdonosnak visszafizetett, más által befizetett pótbefizetés összege után tehát a magánszemély tulajdonosnak adót kell fizetnie.