2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) XLIII. Fejezetében 2014. március 15-i hatállyal vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét, míg e törvény a jogintézmény részletes szabályait tartalmazza. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása; az erre irányuló gazdasági igény kielégítése. A jelenlegi szabályozás szerint a tulajdonosi és a döntési (menedzsment) pozíciók szétválasztásának lehetőségét több jogintézmény képes biztosítani. A leginkább elterjedt és alkalmazott jogintézmény a tagoktól elkülönült jogalanyisággal létrehozott gazdasági társaság. Emellett elterjedtek olyan, elsősorban szerződéseken alapuló jogviszonyok, amelyek eredményeként egy jogalany megkapja a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogosultságokat, miközben a vagyon hasznosításával, illetve az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéseit úgy kell meghoznia, hogy a vagyon egyes elemei által előállított haszon egy másik jogalany (az eredeti tulajdonos vagy az általa meghatározott harmadik személy) vagyonát gyarapítsa. Ezek közé a jogintézmények közé tartoznak a bizalmi vagyonkezelési formák. A vagyonkezelési konstrukció lényegi vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa. A törvény biztosítja, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon összetételében bekövetkező változások és a vagyon kezelése során keletkezett hozam nyomon követhető legyen, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz képest, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy hozadékát, valamint, hogy a jogintézményt ne lehessen az adófizetési kötelezettség elkerülésére használni.

E törvény hatálya kiterjed az új Ptk.-ban szabályozott bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeire, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: hivatal) bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezési és nyilvántartási eljárására, a hivatalnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárására, a hivatal bizalmi vagyonkezelők felett gyakorolt ellenőrzésére és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységének végzésére. A törvény értelmében az érintett személynek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások bizalmi vagyonkezelési szerződésekből fakadó érdekszolgálati kötelezettsége vonatkozásában van kiemelt jelentősége. E kötelezettség szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik ugyanis az érintett személyek és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás közötti ügyletkötések. A törvény érintett személynek tekinti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személyét, jogi személy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagját, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, illetve jogi személy vállalkozás tagjának olyan alkalmazottját, illetve bármely olyan természetes személyt, aki tevékenységét a vállalkozás, illetve a jogi személy vállalkozás tagja érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a vállalkozás által végzett bizalmi vagyonkezelésben, illetve bármely olyan természetes személyt, aki a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által nyújtandó bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás kiszervezésére irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a bizalmi vagyonkezelés, mint szolgáltatás nyújtásában.

A törvény garanciális okokból előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet.

A törvény értelmében a bizalmi vagyonkezelői tevékenység megkezdése és folytatása is engedélyköteles, e vállalkozás köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni. A törvény szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét más államba nem helyezheti át.

A törvény meghatározza, hogy ki lehet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye, tagja, és ki állhat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. Mindhárom személyi kör vonatkozásában elvárás – többek között – a büntetlen előélet, hogy az adott személy nem áll bizalmi vagyonkezelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Előírás továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára folyamatosan rendelkezésre álljon megfelelő jogi, közgazdasági és könyvvizsgálói szakértelem, ennek okán a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt – teljes napi munkaidőben– munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá független könyvvizsgálót megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni létesítő okiratát, cégjegyzékszámát, adószámát, szervezeti és működési szabályzatát, számviteli beszámolóját és közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát. A működés további feltétele, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles e tevékenysége körében okozott károk megtérítésére legalább 70 millió forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A törvény szabályozza a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyének kérelmére történő hivatal általi kiadását, illetve az engedély iránti kérelem tartalmát és mellékleteit, továbbá az engedély visszavonását.

A törvény két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartást, amelynek vezetését a hivatal kötelezettségévé teszi. Előbbibe bárki, utóbbiba a törvény alapján feljogosított, hatáskörükben eljáró hatóságok – így különösen a bírósági végrehajtó, vagy közigazgatási, adóhatósági végrehajtó – tekinthetnek be.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásának célja a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzésének szabályai alapvetően szerződési jogi jellegűek és tőlük való eltérést csak kifejezett törvényi felhatalmazás esetén teszik lehetővé, azaz szabályozási módjuk kivételt ismerően kógens. E szabályok alapvetően az új Ptk. 8:1. § (1) 3. pontja szerint fogyasztónak vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő – a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy – vagyonrendelő és szerződésben meghatározott kedvezményezett érdekeit védik a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben. A törvény kötelezi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást belső nyilvántartások vezetésére. Így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról. E nyilvántartás bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten tartalmazza a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett személyazonosító adatait, a szerződésben vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát, a szerződésben foglalt esetleges feltételeket, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és a szerződéskötés helyét és idejét. A törvény a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások egyes megszűnési eseteit szabályozza. Így kizárja vonatkozásukban a csődeljárást és a kényszertörlési eljárást. A törvény számos más törvényt is módosít, ezek közül az alábbiakban csak néhány kerül megemlítésre. Módosításra került az illetékről szóló törvény. Ennek értelmében a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon vagyonkezelő általi ingyenes megszerzése nem esik az ajándékozási illeték hatálya alá, annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon közteher-fizetési kötelezettséggel.

Ezen főszabály alól kivételt képez az az eset, amikor a vagyonkezelő az általa kezelt vagyon kedvezményezettje. A törvény a Htv. helyi iparűzési adóalanyra vonatkozó rendelkezését kiegészíti oly módon, hogy a vállalkozó mellett a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is adóalanyi státuszt kap. A visszterhes bizalmi vagyonkezelési szerződések esetében az adókötelezettséget a bizalmi vagyonkezelési szerződés mögött álló más szerződésre és az e szerződés alapján létrejövő jogviszonyokra tekintettel kell megállapítani. Ezért abban az esetben, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződést a magánszemély tevékenységére (például munkaviszonyára) tekintettel hozzák létre, vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés és az annak keretében nyújtott szolgáltatás a magánszemély által átruházott dolog, nyújtott szolgáltatás ellenértékét képezi, a bizalmi vagyonkezelésből származó bármely bevétel adókötelezettségét az alapul szolgáló jogviszony, szerződés szerint kell meghatározni. Így például a munkaviszonyra tekintettel a munkáltató által létrehozott bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel a magánszemély munkaviszonyból származó bevételének minősül. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak, azonban a kifizetések tekintetében a rendelkezés meghatározza, hogy először az adóköteles osztalék kifizetése történik meg a kedvezményezett magánszemély részére, majd ezt követően történhet meg a vagyon tőkerészének kiadása. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt a társasági adó törvény értelmében belföldi illetőségű adózónak minősül.

A törvény módosította a számviteli törvényt is. Ennek értelmében a kezelt vagyonra a számviteli törvény szerinti vállalkozóra vonatkozó összes előírást alkalmazandóvá teszi. A törvény a Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban továbbá meghatározza, hogy a számviteli törvény alkalmazásában mit kell érteni bizalmi vagyon, vagyonrendelő, bizalmi vagyonkezelő, bizalmi vagyonkezelés alatt.