Az új civil tv. bevezet néhány olyan fogalmat, amelyek akár alapvetően is megváltoztathatják a civil szervezetekkel kapcsolatos joggyakorlatot.
A civil tv. meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, ami lényegesen eltér a korábbi fogalomtól. A közhasznú tevékenység fogalma a hatályos szabály szerint minden olyan tevékenység, ami a létesítő okiratban (alapszabályban vagy alapító okiratban) megjelölt közfeladat teljesítését szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A közfeladat teljesítését közvetlenül és közvetve is szolgálhatja a tevékenység. Ezzel a jogalkotó tágra nyitotta a közhasznú tevékenységek körét; egyetlen korlátja a közfeladatok véges száma. A közfeladat definíciója ugyanis a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat (tehát lehet önkormányzati rendeletben vállalt, nem az önkormányzati törvény szerinti kötelezően ellátandó feladat is), amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez. A közfeladat végzését viszont a közhasznú tevékenység megvalósítása során nem feltétlenül szerződéssel „vállalja” a civil szervezet (vagy a közhasznú tevékenységet végző). Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a közfeladat ellátására közszolgáltatási szerződést csak közhasznú minősítésű civil szervezet köthet. Ebből egyenesen következik rendszertani és logikai értelmezéssel, hogy a közfeladat teljesítését szolgáló tevékenység a közhasznú tevékenység fogalmán belül nem jelent szerződést a közfeladat ellátására (azaz a civil szervezet vagy a közhasznú tevékenységet végző szervezet más módon valósítja meg a közfeladat teljesítésének szolgálatát).
A közhasznúság fogalma tehát a közfeladat (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) közvetlen vagy közvetett teljesítését szolgáló tevékenység. A közfeladat teljesítésének szolgálatával pedig mindez hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Ha nem feltételezzük, hogy valamelyik önkormányzati vagy állami – jogszabályban meghatározott – feladat nem járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, akkor ez tehát valamennyi közfeladatot jelenti (vagyis valamennyi jogszabály által delegált feladatot).
A közszolgáltatási szerződés újonnan bevezetett fogalmának definíciója a magyar közjogban szintén a közfeladatokhoz köthető. A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására kötöttek a szerv nevében. A szerv fogalmát nem fejti ki a jogalkotó. A közszolgáltatási szerződés lényegében közfeladat ellátását biztosító szerződés: kapcsolata a közhasznúsággal egymást feltételező, hiszen a civil tv. 35. §-a úgy rendelkezik, hogy közszolgáltatási szerződést csak az a szervezet köthet az állammal, illetve az önkormányzattal, amelyik közhasznú, ugyanakkor a közhasznúság egyik feltétele a közfeladat teljesítésének a szolgálata (aminek egyik formája lehet akár a közszolgáltatási szerződés
A nonprofit gazdasági társaságoknak továbbra is lehetősége van a közhasznú státus elnyerésére. Legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a státus megtartásához.
A Civil tv. 32. §-a három feltételt határoz meg a közhasznú státusz eléréséhez. Ezen konjunktív feltételeket a közhasznú státuszt élvező szervezeteknek folyamatosan teljesíteniük kell, ellenkező esetben kötelesek a Civil tv. 48. §-a értelmében közhasznú jogállásuk törlését kérni. Teljesítendő feltételek a következők: – hozzá kell járulni a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (ez gyakorlatilag közfeladatot ellátási kötelezettség másképpen megfogalmazva). Ez a feltétel akkor teljesül, ha a szervezet szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetőek (Civil tv. 32. § (3) bekezdés)
- megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezni; azaz
a) évi átlagos bevételnek meg kell haladnia az egymillió forintot vagy
b) két év egybeszámított adózott eredménye nem lehet negatív vagy
c) a személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – el kell érjék az összes ráfordítás egynegyedét [Civil tv. 32. § (4) pont].
- megfelelő társadalmi támogatottsággal kell rendelkezni, mely követelmény akkor teljesül, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti a szervezet:
a) személyi jövedelemadó meghatározott részének (azaz az 1%-os felajánlásoknak) a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civil tv. 54. §-a szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. [Civil tv. 32. § (5) bekezdés]
A Civil tv. hatálybalépése – azaz 2012. január 1-je – előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a Civil tv. 30. § szerinti számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezetek 2014. május 31. napjáig – de csak addig- továbbra is igénybe vehetik az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk közhasznú marad.