A Magyar Közlöny 2016. december 16-i  197. számában jelent meg az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény, amely  bevezette az új lakás építésre, értékesítésre 2016. január 1-től bevezette az 5%-os áfát. (Ez a rendelkezés 2019. december 31-ig lesz hatályban.)

Hogy egészen pontosan mire is vonatkozik az 5%-os áfa, az a törvényszövegből derül ki. Nos, az előbbi törvénymódosítás az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatot a következő 50. és 51. sorral egészített ki:

„50. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert

51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.”

Csak emlékeztetőül: az Áfa 82. § (2)  bekezdése szerint a 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

De nézzük meg  a 86.§(1) j) pontját is, amely a következőképpen rendelkezik:

86. § (1) Mentes az adó alól:

j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek

ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Ezen rendelkezések alapján az 5%-os áfa 2016. január 1-től az új lakás vásárlásra is vonatkozik, tehát nem csak az építésre. Az építtetők azonban jellemzően bruttó árakat adnak meg, így még az is előfordulhat, hogy az áfa csökkentést elrejtik (a bruttó ár nem változik, az áfa alapot igazítják az 5%-os áfához.)

Itt érdemes elolvasni az NGM vonatkozó közleményét, amely az átmeneti kérdéseket próbálja rendezni:

Az új lakásokra már kifizetett, 27 százalékos áfával számított előlegeket nem érinti az áfacsökkentés, aki már idén leszerződött az új lakására és előleget is fizetett korábban, az csak a vételár maradék, jövőre esedékes részére érvényesítheti a kedvezményes, 5 százalékos áfát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön

A teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja irányadó az áfa mértékének meghatározásakor. Előleg esetében ez gyakorlatilag a fizetés módjától függ, és ahhoz kötődik, amikor az eladó megkapja az ellenértéket – fejtették ki.  Például ha a vevő bankszámlán keresztül utalja az előleget, akkor a jóváírás, ha készpénzben fizeti ki, akkor a kézhezvétel napja határozza meg a teljesítés időpontját.

Amennyiben a teljesítés – ebben az esetben fizetés – 2015. december 31-ig megtörténik vagy már megtörtént, akkor az előleg számlának 27 százalékos áfát kell tartalmazni. Az előleggel csökkentett vételár kifizetésekor viszont annak az időpontja számít. Ha az már 2016. január 1-jén vagy azt követően történik, akkor a fennmaradó vételár után 5 százalékos áfát kell felszámítani.

Az NGM azt is ismertette, hogy az építtetővel kell megegyezniük az árban azoknak, akik bruttó árral,  az áfa összegét is tartalmazó teljes vételárral kötötték meg a szerződést, és 2016. január 1-jén, vagy azt követően fizetnek. Ez egy polgári jogi jogviszony, amely a szerződő feleken – az eladón és a vevőn – múlik, akik jogvita esetén a bírósághoz fordulhatnak.

A jogszabálymódosítás célja az, hogy az áfakulcs csökkentéséből származó megtakarítás a vevőnél csapódjon le. Az NGM reményei szerint a korábban – bruttó összegben – kötött megállapodások összegét az eladó, az áfa mértékének mérséklésével arányosan csökkenti majd.