A mikrogazdálkodói beszámolóról

A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során számos speciális előírást kell figyelembe venni.

A 2013. éves beszámolóra alkalmazhatók először a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló szabályai (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló), melyeket a 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet tartalmazza.

Május 31-éig kell elkészíteni a mikrogazdálkodói beszámolót, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt a kisebb vállalkozásoknál. A következőkben kiemeljük – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb tényezőket, amelyekre érdemes figyelni a beszámoló összeállítása során.

A 2013. éves beszámolóra alkalmazhatók először a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló szabályai (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló), amelyeket a 398/2012 (XII. 20.) kormányrendelet tartalmazza. Ezt változtatta meg a 2013. december 30-án kihirdetett, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) kormányrendelet. Az ez alapján készülő beszámolót május 31-éig kell elkészíteni, csakúgy, mint a naptári évhez igazodó üzleti éves beszámolókat. A mikrogazdálkodói beszámoló a kisebb vállalkozásoknál egyszerűsíti az adminisztrációt.

1. Nincsenek belső szabályzatok, azokat a jogszabály pótolja


A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) összeállítása során a kormányrendelet szabályait kell kötelezően követni, a jogszabály csak kevés esetben hagy döntési szabadságot és választási lehetőséget a mikrogazdálkodó kezében. Számviteli stratégiát és annak részét képező szabályzatokat, így leltározási szabályzatot, eszközök és források értékelési szabályzatát, önköltség-számítási szabályzatot és pénzkezelési szabályzatot sem kell készíteni, illetve nem kell azt módosítani, sem aktualizálni. Mindent a hivatkozott rendeletből, vagy a mögöttes háttérszabályokból kell kiolvasni. Ugyanakkor vannak olyan döntési kompetenciák, amelyeket maga a rendelet ró a vállalkozóra, és amelyeket megfelelően kell dokumentálni. A vállalkozás mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól is, ha főkönyvi elszámolásait a rendelet 3. melléklete szerinti számlatükör szerint vezeti. A főkönyvi számlákat ilyenkor is tovább lehet részletezni.

2. Ne felejtsük el közölni a saját választásainkat és a kiegészítő adatainkat, ezek több évre is kihatnak!


A rendelet szerint a mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyeket a rendelet 4. § (3) bekezdése előír. Ezek egy része szokásosnak tűnik, de vannak olyanok, amelyekre nem feltétlenül gondolunk. Ezekről a döntési pontokról a mérleghez kapcsolódó kiegészítő információk között kell nyilatkozni. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyes, kiegészítő információk között feltüntetett számviteli választásoktól leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után lehet eltérni, emiatt érdemes ezeket jól átgondolni. Ezek a döntési pontok:

– a kis értékű eszközök egy összegű értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatár, ha az kisebb, mint 100 ezer forint,
– ha a mikrogazdálkodó a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak ténye,
– a betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónál a sajátos számviteli eljárások alkalmazásának ténye.

3. Hogyan írjuk le a tárgyi eszközöket?


Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározása során maradványérték nem állapítható meg. A bruttó érték alapján és lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszer nem alkalmazható. A tárgyi eszközöknél – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni (lásd Tao tv. 2. számú melléklete).

Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell meghatározni, kivéve, ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés, vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni.

4. Mi számít kis értékű eszköznek, hogyan kell ezeket leírni?


Mivel a kis értékű eszközök értékcsökkenését egy összegben azonnal el kell számolni, ezért ezekkel jelentősen befolyásolható – csökkenthető – a vállalkozás nyeresége és adóalapja. A kis értékű eszközök értékhatára 100 ezer forint, de ennél kisebbet is lehet választani. Ilyenkor kiegészítő információként ezt is közölni kell, azaz nem lehet eltérni egyes eszközönként, így minden kis értékű eszköznél köteles azonos módon alkalmazni az értékhatárt a vállalkozás.

5. Hogyan hat a társasági adóra a terv szerinti értékcsökkenés?


Az előző pontokból akár arra következhetnénk, hogy nem lesz eltérés az értékcsökkenésben a számviteli eredmény és a társasági adóalap között. Érdemes ennek során a következőket is figyelembe venni. A társasági adóalapnál a mikrogazdálkodói beszámolót készítők sem mentesülnek az adózott eredményt módosító tényezők számításától. A számvitel szerinti értékcsökkenéssel növelni, a társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenéssel pedig csökkenteni kell az adóalapot. Habár az általános szabályok szerint a két rendszer a mikrogazdálkodói beszámoló választásától egybeesik, nem lehet eltekinteni a vállalkozás előéletétől, azaz a nyitó állomány kezelésétől és az átmeneti szabályoktól.