Új törvény szabályozza 2019-től a szociális hozzájárulási adót. (2018. évi LII. törvénya szociális hozzájárulási adóról)
A jogszabály összevonta a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást szociális hozzájárulási adó néven.
Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.
A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, ezek a következők: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, és a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.
Fő szabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után
• A munkaerőpiacra lépők után
• A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után
• A megváltozott munkaképességű személyek után
• A közfoglalkoztatottak után
• Kutatók foglalkoztatása után
• A kutatás-fejlesztési tevékenység után.
A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól.
A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni.