Az osztalékfizetés új szabályai

Osztalékfizetés

Eddig az osztalék kimutatása minden esetben annak az évnek a beszámolójában történt, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az osztalékfizetés tekintetében a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen / közgyűlésen  lehet dönteni.

Fentiek miatt az eredménykimutatásból kikerül az eredménytartalék igénybevétele osztalékra illetve a jóváhagyott osztalék, így megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni (Sztv. 70.§ (1)), tagolását részletesen a „Számviteli törvény változásai 2016-tól II. rész” című hírlevél tartalmazza.

 

Osztalékfizetési korlát

Az Sztv. 39.§ (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Fentiek szerint az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni az új szabályok alapján.

 

Kifizethető osztalék meghatározása

A 2016 előtt hatályos törvény (Sztv. 39.§ (3)) alapján az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás a pozitív (szabad) eredménytartalék és az adózott eredmény összege. Amennyiben az eredménytartalék negatív előjelű, a tőketartalékból fedezhető, ezért az adózott eredmény önmagában is figyelembe vehető, mint kifizethető forrás. Ezzel szemben a 2016-tól hatályos szabályok szerint az osztalékfizetés forrása a szabad eredménytartalék korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Ebben az esetben a negatív eredménytartalékot is figyelembe kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem. Negatív eredménytartalék ellentételezésére megoldás lehet, ha az osztalékról szóló döntés meghozatalát megelőzően a tőketartalék (legfőbb szervi döntés alapján) átvezetésre kerül az eredménytartalékba.

 

Az osztalékfizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (3) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el.

Osztalékelőleg

Az Sztv. 39.§ (4) szerint osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékelőleg fizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (4) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el.

Összességében tehát elmondható, hogy a lényegi változás az osztalék tekintetében az, hogy 2016-tól az osztalékot az arról szóló döntés évében szükséges kimutatni. Az osztalékelőleget nem érintette ilyesfajta módosítás, hiszen azt abban az időszakban szükséges kimutatni, amikor kifizetésre került. Ebből adódóan egy adott évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleg és meghatározott osztalék két egymást követő évben kerül kimutatásra.

 

Osztalékfizetés a törzsbetétek arányától eltérően

 

A másik, az osztaléknak a törzsbetétektől eltérő mértékben történő fizetésének semmisségével kapcsolatos jogszabályhely, a Ptk. 3:187. paragrafusa, amely szerint a társaság által teljesített kifizetésekre vonatkozóan a XXVI. fejezet rendelkezéseitől való eltérés semmis. Ez a Ptk. kommentárja szerint szintén nem az osztalékfizetés arányára vonatkozik, hanem a Gt. 132. paragrafusa által is tartalmazott szabályt emeli át, amely az osztalékfizetésről való döntés, illetve az osztalékra jogosultság feltételeire vonatkozik, és tőkevédelmi szabályokat fogalmaz meg, hitelezővédelmi szempontból. Ennek keretében értendő még a Ptk. 88. paragrafusának (1) és (2) bekezdésében rögzített szabály, miszerint a társaság tagjai a nyereségből részesednek és a veszteséget is közösen viselik, főszabályként a vagyoni hozzájárulásuk arányában, de az ettől való eltérést semmilyen módon nem tiltja a jogszabály. Tiltás kizárólag arra vonatkozik, hogy a nyereségből való részesedésből, illetve a veszteség viseléséből egyik tagot sem lehet érvényesen kizárni.

Az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis.