A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet tartalmazza, amely többek között meghatározza a munkába járás fogalmát, és a munkáltató által kötelezően fizetendő utazási költségtérítés eseteit valamint mértékét. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen adható utazási költségtérítésre vonatkozó előírásokat is e kormányrendeletben foglalt szabályok figyelembevételével kell értelmezni. A jogszabály 2015. augusztus 1-től módosult.

Az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekek szülei is jogosultak utazási költségtérítésre, akkor, ha távolsági közösségi közlekedés helyett gépkocsival járnak munkába. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járás bizonyos eseteit is költségtérítésre jogosítóként kezeli.  

2015. augusztus 1-jétől az utazási költségtérítés lehetősége új esetekkel bővült.  

1. Közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) utazás esetén, vagy, ha a munkavégzés helyére sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem lehet eljutni:  

- az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekek szülei is jogosultak utazási költségtérítésre, akkor, ha távolsági közösségi közlekedés helyett gépkocsival járnak munkába.  

2. A munkáltató dönthet úgy, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást költségtérítésre jogosítóként kezeli, ha  

- a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van,  

Ezekben az esetekben adómentesen adható a 9 forintos kilométerenkénti költségtérítés.