Nettó árbevétel csökkentő tételek korlátozott levonhatósága

A 2012. évre vonatkozó szabályozás alapján valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel – eladott áruk beszerzési értéke (elábé), közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség, k+f, alvállalkozói teljesítések értéke – 100%-ban levonható a nettó árbevételből.

2013-tól a nettó árbevétel csökkentő tételek közül az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke, az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.

Ez a korlátozottság azonban nem érvényesül, figyelmen kívül hagyandó:

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) szerinti exportértékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatások értékre,
• a pénzügyi lízing keretében elszámolt elábére,
• közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése kapcsán elszámolt elábére,
• az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa vásárolt és továbbértékesített, a Számviteli tv. szerinti elábéként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értékre.

Sávos korlátozás

 A Htv. 39. § új (4)-(8) bekezdésekkel egészült ki, a (4) bekezdés tartalmaz egy progresszív, sávos törvényi korlátozást az elábére és a közvetített szolgáltatások együttes értékére vonatkozólag:

• 500 millió Ft árbevételig a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás együttes értéke 100%-a,
• 500-20.000 millió Ft között a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 85%-a,
• 20.000-80.000 millió Ft között a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 75%-a
• 80.000 millió Ft felett a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 70%-a

  vonható le.

A második sávtól kezdődően az elábé és közvetített szolgáltatások együttes értéke tekintetében törvényi korlátozás érvényesül.

A számítás menete 2013-ra vonatkozólag

1. A nettó árbevételt be kell sorolni az egyes nettó árbevétel sávokba, 0-500 millió Ft-ig, 500 millió 1 Ft-tól 20 000 millió Ft-ig, így tovább egészen a 80 000 millió Ft feletti részig.
2. Meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez milyen összegű elábé és közvetített szolgáltatás érték jut.
3. A számítás a következő: összes elábé és közvetített szolgáltatások együttes értéke, szorozva az adott sávba jutó nettó árbevétel összegével, s osztva az összes nettó árbevétel összegével.
4. A számításokat valamennyi sávba sorolt nettó árbevétel tételnél elvégezve megkapjuk, hogy az egyes nettó árbevétel sávokba maximum mekkora összegű elábé és közvetített szolgáltatások értéke jutna 100 %-os levonhatóság esetén.
5. Meg kell határozni az egyes sávokban (korlátosan) levonható elábé + közvetített szolgáltatások értékének összegét. Ez úgy történik, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételt megszorozzuk a figyelembe vehető százalékos mértékkel, s megkapjuk az e sávhoz tartozóan levonható elábé és közvetített szolgáltatások együttes értékét. A sávba jutó maximális elábé és közvetített szolgáltatások értéke, illetőleg a korlátos mértékkel számított összeg közül a kisebb vehető figyelembe az adóalap megállapításánál.
6. Az egyes sorok kapcsán figyelembe vehető elábé és közvetített szolgáltatások értékét összeadva megkapjuk a 2013. évi nettó árbevételből levonható elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegét.

Általánosságban és összességében elmondható, a kivételekre vonatkozó szabályozás alapján is, hogy a nettó árbevételhez kapcsolódó korlátozott lehetőségek az elábé és a közvetített szolgáltatások keretében alapvetően az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó bolti kiskereskedelmi-, illetőleg az energiaszektorban tevékenykedő vállalkozásoknál fog jelentkezni.

Előlegfizetési kötelezettség

A Htv. 41. § (7) bekezdése szerint, ha jogszabályi változás miatt – többek között – az adó alapja az adóévre módosul, akkor az előleg összegét az adóalap változása figyelembevételével kell megállapítani és bevallani.