Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés  egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 2013. július 1-jétől módosította  a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat.

1.) A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó  egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése  értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást,  aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban  álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék  mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot¹ az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta  legalább a minimálbér², az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér  másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó  a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele  nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani,  bevallani és megfizetni.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék  szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem  után kell a vállalkozónak megfizetni.

2.) A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális  hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013.  július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha  a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen  folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó,  illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok  alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési  támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban  megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat  és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok  szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési  támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel  díjazásban részesül.

A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési  kötelezettséget érinti.