Ki választhatja a KATÁT?
A KATÁT választhatja:
- az egyéni vállalkozó;
- az egyéni cég
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
- az ügyvédi iroda.
Hogyan választható a KATA?
A bejelentés módja
- A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartást
vezető NAV-hoz jelentheti be a tevékenysége megkezdésekor a KATA választását a Webes
Ügysegéden keresztül.
- A már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a
’T101E bejelentő lapon jelezheti választását.
- A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi
kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz.
- A már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával jelentkezhet be.
- január 1-jétől egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be
kisadózóként. Ha egy magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel, és egy kisadózó vállalkozás szintén kisadózóként szeretné bejelenteni, a bejelentést a NAV visszautasítja.
A bejelentésben nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után
magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.
A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő
tételes adó nagysága függ a bejelentett kisadózók számától és attól, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.
A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.
Nem főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján:
- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg
fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)
- a Tbj.16 szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban
biztosítottnak minősül
A KATÁ-val összefüggő adókötelezettségek
A KATA rendszerében három típusú adó különböztethető meg:
- tételes adó,
- a kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos mértékű adó,
- a kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40 százalékos mértékű adó
A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő
kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.
A tételes adóval teljesített közterhek
A Katás vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany
gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:
- a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
- társasági adó;
- a személyi jövedelemadó és a járulékok
- szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás
megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
A kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos
mértékű adó
Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni,
akkor a vállalkozás naptári évi bevételének a 12 millió forintot meghaladó része után
40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
A kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú, 40 százalékos mértékű adó
- január 1-jétől a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek, illetve a Katás vállalkozásoknak 40 százalékos mértékű adót kell fizetniük, attól függően, hogy az adott üzleti partner belföldön vagy külföldön letelepedett, továbbá figyelembe véve azt, hogy a kifizető a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e vagy sem.
Az új típusú 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség az alábbi esetben merülhet fel:
- A kisadózó vállalkozás Art. szerinti kifizetőnek minősülő üzleti partnerét terhelő 40 százalékos mértékű adó
- a) A KATÁS vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőt terhelő 40 százalékos mértékű adó. Ha a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak bevételt, akkor e juttatás teljes összege után 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania és fizetnie a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig.
- b) A Katás vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló kifizetőt terhelő
40 százalékos mértékű adó. Ha az Art. szerinti kifizető – mely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyan annak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége
A kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket KATA alanyiságukról. Ezt a
szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a KATA alanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően.
Ez a tájékoztatási kötelezettség a Katás vállalkozást kizárólag akkor terheli, ha üzleti partnere
kifizető, és ez az írásbeli tájékoztatás nem váltható ki azzal, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kibocsátott bizonylaton, számlán feltünteti a „Kisadózó” jelzést.
Ez az írásbeli tájékoztatás ugyanis azért szükséges, hogy a kifizető naprakész információval
rendelkezzen arról, hogy üzleti partnere a KATA alanya-e, hiszen, ha az, akkor a kifizetőnek az általa teljesített kifizetés után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
A kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége
A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a KATA alanyát kivéve – a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget a ’K102 számú nyomtatványon kell teljesíteni (például a 2021. évről a 21K102 számú nyomtatványon 2022. március 31-éig).
A kifizető tájékoztatási kötelezettsége
A 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett Art. szerinti kifizetőnek a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatnia kell a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
Bizonylatolási kötelezettség
A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A
megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.
Munkaviszonytól való elhatárolás
Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A NAV ellenőrzési eljárásban – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a
kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több
megvalósul:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
- a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára;
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
- a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni
vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36
órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más
vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ide kell érteni a más kisadózó
vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is), feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni
