A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegélyre vonatkozóan, illetve számos adótörvény módosítását tartalmazza. Ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak:
- Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegély szabályai
A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó megállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi hatálya a tisztán adójellegű követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés szerinti adóra lehet alkalmazni. A törvényben rögzítésre került a jogsegély keretében történő információcsere módja, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az együttműködés formája.
- Illetékről szóló törvény módosítása
A módosítás mentesíti mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzést. Illetékmentes a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokba adástól számítva öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít.
- A gépjárműadóról szóló törvény módosításai
Az adó alanyára vonatkozó előírás kiegészült a tartós bérletbe adott személygépkocsikkal. Ezen módosítás gyakorlati jelentősége, hogy a cégautó adóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint – a kettős adóztatás kizárása érdekében – a cégautó adóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség akkor, ha a cégautó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautó adó és a gépjármű adó alanya különbözik, mivel a cégautó adó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó. E probléma megoldódik azzal, hogy a módosítás következtében a cégautó adó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét.
- A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai
A módosítás értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. E béren kívüli juttatásnak egy magánszemélyre jutó összegét az 500 ezer forintos keret számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezen előírást is lehet alkalmazni a Módtv. hatályba lépését megelőző juttatásokra, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét a Módtv. előírása alapján kívánja megállapítani.
- A társasági adó törvény változásai
A törvény pontosította a Tao. tv. filmalkotásokkal kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó előírásait. Ez érdemi változást nem jelent, a törvény szerkezete változott meg, az adókedvezményekre jogosító filmalkotások fogalma a fogalmak közül átkerült az adókedvezmény szabályok közé. Több ponton változott a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményével kapcsolatos előírás. Új előírás, hogy az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület számára kell átutalni, és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét is be kell jelenteni az állami adóhatóság részére. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás azt jelenti, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összege adózó által alkalmazott adókulcsával (500 millió forintot meg nem haladó adóalapig 10 százalék, ezen adóalap felett 19 százalék) számított értékének legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. A támogatás megfizetése szponzori vagy támogatási szerződés keretében történik. Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportigazgatási szerv által a támogatási igazolásban meghatározott fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. Ezen túlmenően a fizetés tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, tehát önmagában a bejelentési kötelezettség elmulasztása is kizáró ok az adókedvezmény igénybevételére.
- A jövedéki törvény változásai
A módosítást követően a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékekből és borból választékonként öt-öt bontott palackot lehet tartani. Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés esetén a módosításnak megfelelően nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül történő értékesítés kötelezettségét érintő jogsértés. Viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási napra csökken az első jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás időtartama.
- Az általános forgalmi adó törvény módosításai
A törvény módosítás értelmében, ha olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik, akkor az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. A módosítás pontosítja a sorozat jelleggel értékesített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet fogalmát, pontosítja a beépített ingatlan adó alóli mentesség meghatározásánál, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba be nem számító beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet meghatározásánál alkalmazott fogalmakat.
- A kisadózó vállalkozások tételes adójának változásai
A módosítás értelmében választhatják a KATA alanyiságot azon vállalkozások is, akik biztosítási ügynöki, brókeri, illetve a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységből az évében bevételt szereznek.
A törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnése hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.
- A kisvállalati adó változásai
A törvény pontosította kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásait, összhangba hozva a szociális hozzájárulási adó szempontjából figyelembe vehető kedvezményezetti körrel. Ezt követően a két kedvezményezetti kör megegyezik.
Lényeges módosítás, hogy eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a naptári év első napjával jött létre, ezt követően a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tehát a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. Az adóalap megállapítására vonatkozó szabály is változott. A beruházásra is lehet alkalmazni, hogy a kisvállalati adó alanya a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (a módosítást követően ideértve a beruházást is) Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül a könyvekből,a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette. A Módtv. lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének, zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.
