2014. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-a lehetővé teszi, hogy a külföldi illetőségű előadóművész a Magyarországon szerzett bevétele tekintetében ún. egyszerűsített adózás választásával a bevétele 70 százaléka után fizesse meg a személyi jövedelemadót. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodjon Magyarországon és a Tbj. alapján ne minősüljön belföldinek, továbbá, hogy jövedelemét ne kifizetőtől szerezze.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény pontosította az ún. egyszerűsített adózás választásának és a jövedelem megállapításának előírásait, valamint bővítette a jogosultak körét.

A pontosítás értelmében ideiglenesnek akkor tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik a külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon. Azonban filmalkotás esetén akkor is választható az egyszerűsített adózási mód, ha a gyártási időszak (ideértve az előkészítést is) a 183 napot meghaladja.

Az előadóművész kategóriába tartozik különösen a színész, a zenész, az énekes és a táncművész, azonban a módosítás eredményeként e kör kibővül a külföldi filmes stábtagokkal is, így 2017-től ők is választhatják az egyszerűsített adózási módot, amennyiben esetükben is teljesül valamennyi feltétel.

A korábbi szabályok alapján a külföldi illetőségű előadóművész bevételének része volt a költségtérítés és a magánszemély számára biztosított szállás szokásos piaci értéke. 2017-től kezdődő jogviszonyokból származó bevételek esetében már nincs lehetőség költségelszámolásra, ugyanakkor a tevékenység érdekében szükséges utazás, szállás költsége, valamint a magánszemély részére természetben nyújtott utazás, szállás költsége már nem számít bele a bevételbe. Fontos, hogy évi 200 ezer forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell.

A külföldi illetőségű előadóművésznek főszabály szerint Magyarországról történő távozást megelőzően kell benyújtania az adóbevallását, az e célra rendszeresített 1753INT. nyomtatványon, valamint az adót is e napig kell megfizetnie.

Amennyiben bevallási kötelezettségének teljesítésére rendelkezik képviselővel (meghatalmazott, megbízott), akkor a képviselőnek a távozást követő 90 napon belül kell a nevében az adóbevallást és az adófizetést teljesíteni.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék. 

Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.

A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. 

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. 

Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti. 

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett “hideg” utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott “hideg” utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként. 

Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

A rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege havibér esetén 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér alkalmazásakor pedig 733 forint 2017. január 1-jétől. A minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 000, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott  munkavállaló garantált bérminimuma havibérnél 161 000, hetibérnél 37 020, napibérnél 7410, órabér esetén pedig 926 forint 2017. január 1-jétől.

Részmunkaidő esetén meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A garantált bérminimum 2018. január 1-jétől 180 500 forint havonta, heti bérnél 41 500 forint, napi bérnél  8300, illetve órabérnél 1038 forint. A jövő évi módosításokat először a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

A társasági adó (és a vállalkozói szja) mértéke egységesen 9 százalékra csökkent. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra csökken, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20 százalékra. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra csökken. A kisvállalati adó (kiva) mértéke jövőre a mostani 16-ról 14 százalékra, 2018-ban pedig további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik. A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) 2017-től a mostani 6 millió forinttal szemben évi 12 millió forint árbevételig lehet igénybe venni

A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után még október 31-ig érvényes azoknak a diákigazolványuk, akik idén nyár elején fejezték be tanulmányaikat. Ha a volt diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el – és más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, akkor december 16-tól (a diákigazolvány lejártát követő 46. naptól) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez havonta 7 050 forint, naponta pedig 235 forint.

Ez azt is jelenti, hogy legkésőbb december 30-ig, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát (december 15-öt) követő 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 16T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújtható ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy nyomtatva postán, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhó utáni hó 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett –hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet fizesse meg.

forrás: nav.gov.hu

2017. január 1-jétől az Szja tv. 71. §-a jelentősen átalakul. A 2016-ban adható juttatások közül csak a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adható béren kívüli juttatásként. Ezen felül a munkáltatónak lehetősége van béren kívüli juttatásként pénzt is adni.

A munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának. A 100 ezer forintos keretösszeg arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem a teljes adóévre terjed ki, akkor a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

Nem kell a 100 ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött napok arányában csökkenteni, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Amennyiben a pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Ha a magánszemély munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltató által az adóévben adott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ebben az esetben a meghaladó rész a béren kívüli juttatás közteheralapja számításánál figyelmen kívül hagyható. Abban az esetben, ha a juttatást a munkaviszony megszűnése előtt, korábban kifizették a munkavállalónak, akkor a keretösszeget meghaladó rész közteheralapja után megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

2016. augusztus 1-től hatályba lépett Tbj. módosítás az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást érinti. Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.  A megállapodást a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél lehet megkötni. A megállapodás alapján fizetendő havi összeg:

- nagykorú állampolgár esetén fizetendő járulék a minimálbér (azaz idén 111 000 forint) 50 százaléka,

- 18 évesnél fiatalabb személy esetén fizetendő járulék a minimálbér 30 százaléka,

- Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulék.

Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lép hatályba méghozzá úgy, hogy az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésekor be kell fizetni. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. Megjegyzem, hogy ennek a befizetési határidőnek az elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik ezen hónap utolsó napján kivéve, ha a fizetésre kötelezett személy a hónap utolsó napjáig az elmaradt befizetését pótolja.

A megállapodás első pár hónapjára csak sürgősségi ellátás jár. 2016. augusztus elsejéig a megállapodás első 6 hónapjára járt a sürgősségi ellátás, amely 2016. augusztus 1-től 24 hónapra emelkedett. Ugyanakkor a hatályos szabály alapján, ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot ezen 24 hónapra – amely idén egy felnőtt esetében 1 332 000 forint – akkor jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hónap első napjától.

A fenti megállapodáshoz kapcsolódik, hogy a jogviszony ellenőrzés keretében bevezetésre került egy új „lámpa”. Társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak 2016. július 15-ig a jogviszony ellenőrzés során négy lámpa (zöld-, piros-, kék-,  és barna lámpa) adott tájékoztatást arról, hogy az ellátásban részesülő rendelkezik-e érvényes Taj számmal illetve az ellátásának a fedezete megfizetésre került-e. A négy lámpa 2016. július 15-től további lámpával, sárga lámpával bővült. A sárga lámpa a fenti egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy egészségügyi ellátásakor jelenik meg.

Mielőtt rátérnék a sárga lámpa jelentéstartalmára, tekintsük át, hogy a már 2007 óta meglévő négy „lámpa” milyen jelentést is hordoz.

A zöld lámpa például azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a Taj száma és rendezett a befizetése. A befizetés, azaz az egészségügyi szolgáltatás fedezetének megfizetése történhet azáltal, hogy

-           az ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, vagy

-           az ellátásban részesülő havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy

-           az ellátásban részesülő után a költségvetés fizet havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot pl: keresőtevékenységet nem folytató nyugdíjasok, gyermekek esetében.

Piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy Taj száma érvényes, de az egészségügyi szolgáltatás befizetése rendezetlen, azaz az ellátandó személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel. A beteget ez esetben is el kell látnia a tb támogatott egészségügyi szolgáltatónak, azonban a jogviszony illetve a jogosultság rendezése érdekében a beteg/ellátott köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét megkeresni.

Kék lámpa megjelenésekor a szolgáltató tudja, hogy a beteg Taj száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ez esetben a beteg Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy adott nyomtatvány alapján lesz jogosult bizonyos egészségügyi szolgáltatásokra Magyarországon. Ha például a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag szükséges ellátást kaphat.

Barna lámpa azt jelzi, hogy a betegnek nincs érvényes Taj száma. Ilyen eset például akkor állhat fenn, ha a beteg másik országban él, és a magyar lakcímét megszüntette, amelynek következtében a Taj száma érvénytelenítésre került. Továbbá meg kell említeni, hogy az OEP tájékoztatása alapján barna lámpa jelenik a megállapodást kötő személyek esetén a 24 hónapos várakozási időszakban is.

A sárga lámpa azoknál a személyeknél jelenik meg, akik a fentiekben ismertetett 24 hónap várakozási idő letelte után vagy a 24 havi járulék egyösszegű megfizetése mellett egészségügyi szolgáltatásra úgy jogosultak, hogy egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötöttek. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak – a várakozási időben esedékes sürgősségi ellátást követően – nem kaphatnak teljes körű egészségügyi szolgáltatást. Többek között ez indokolta a sárga lámpa bevezetését.

A sárga lámpa esetén a társadalombiztosítás keretében nem nyújtják a következő egészségügyi szolgáltatásokat:

1)         Nem jogosultak társadalombiztosítás által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

2)         Nem jogosultak a 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig) és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely ugyan egyébként sem tartalmazza a technikai költségeket.

3)         Nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelést, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati   góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést.

4)         Nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.

A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.

A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.

A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.

A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.

A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelték a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.

A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.

Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.

Az első házasok havi 5 ezer forintos kedvezménye a jövő évtől akkor is 24 hónapig lesz igényelhető, ha az érintettek előtt megnyílik a családi adókedvezmény lehetősége is.

A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse.

A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.

Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései.

Tállai András adóügyekért felelős államtitkár a javaslat általános vitájában elmondta, január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át.

A kormány képviselője ekkor beszélt arról is, hogy a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény.

A Cégszolgálat új Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszert fejlesztett, melyet 2015. november 5. óta a jelenleg alkalmazott eljárás alternatívájaként bocsát rendelkezésre.

2016. december 1-jét követően az Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül

fogadja a letétbehelyezés, illetve közzététel céljából benyújtott beszámolókat.

Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata (a továbbiakban: Cégszolgálat) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. §-ában szabályozott számviteli törvény szerinti beszámolók letét behelyezési, illetve közzétételi kötelezettség teljesítéséhez „Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszert” fejlesztett.

A Cégszolgálat a fejlesztése révén egy olyan online alkalmazást biztosít a cégek számára, amely a hatályos számviteli jogszabályoknak maradéktalanul megfelelve képes a cégek, illetve könyvelőik munkáját megkönnyíteni. Az új rendszer révén nem csupán a beszámolók benyújtása történhet elektronikusan, hanem a beszámoló elkészítési, illetve összeállítási folyamat is elektronizálásra került.

Az új online kitöltő felületen (e-beküldés) a jelenleg is alkalmazott (ÁNYK) űrlapok kerültek leképezésre, azzal, hogy a jelenleg nem létező típusú, csupán PDF formában beküldhető beszámolók is elkészíthetőek az alkalmazás használatával (pl. pénzintézeti beszámoló). Az e-beküldés felületen a megfelelő jogszabályi alap kiválasztásával dinamikusan állítható össze a kitölteni kívánt űrlap. Az e-beküldés használata támogatja továbbá a beszámolók jogszabály szerinti elfogadási folyamatát és közzétételét is, azáltal, hogy csupán az informatikailag helyesen összeállított, beküldésre alkalmas beszámolók nyomtathatóak ki. A beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását (aláírását) követően nyílik meg a lehetőség azok beküldésére/közzétételére.

Az e-beküldés a beszámolók kitöltésén túl a beküldött beszámolók elérését, megtekintését, és letöltését egy könnyen áttekinthető felületen biztosítja (személyes tárhely), ahol a beszámolókkal kapcsolatos értesítések, dokumentumok folyamatosan megőrzésre kerülnek, szemben a jelenlegi Ügyfélkapu adta lehetőségeken túl.

Az új Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer a https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes oldalon keresztül érhető el.

Az Adótanácsadók Egyesülete a közelmúltban azt kifogásolta, hogy az adóhatóság kialakulóban lévő újabb gyakorlata, és az ezt megerősítő írásbeli álláspontja szerint minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépén van meg a könyvelése. Az egyesület szerint ez az eljárás ellentmond a sok éve kialakult gyakorlatnak, újabb felesleges adminisztrációs feladatot ró a vállalkozásokra, ráadásul nem alakították ki a bejelentés egyértelmű feltételeit.

A könyvelőirodát csak abban az esetben kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál – közölte az adóhatóság.

A NAV kifejtette: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti bejelentési kötelezettség azon – a székhelytől eltérő – címekre terjed ki, ahol az ügyfél az Art. hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratait, bizonylatait vagy nyilvántartásait tárolja. Az, hogy az ügyfél bevallásait/bejelentéseit egy külső könyvelőiroda készíti el, még nem eredményezi, hogy az irodát iratőrzési helyként be kellene jelenteni a NAV-hoz. Erre csak abban az esetben van szükség, ha a könyvelőirodánál lelhetők fel az adózással kapcsolatos iratok, nyilvántartások, bizonylatok.

A szabályozás nem változott, és az adóhatóság gyakorlata sem változott e tekintetben – közölték. Általános jelleggel nem írható elő a könyvelő irodák iratőrzési helyként történő bejelentése, ez csak abban az esetben vonatkozik rájuk, ha az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratokat, bizonylatokat, nyilvántartásokat a könyvelőirodánál tárolják.

 Az Art. szerinti (változás) bejelentést a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a ‘T201T, az egyéb szervezetek a ‘T201 jelzésű adatlappal (akár a bejelentkezéssel egyidejűleg, akár változás-bejelentésként) teljesíthetik. Az adatlapon több érvényes iratőrzési helyet is be lehet jelenteni – akár egyidejűleg, akár egymás után – a NAV-hoz, valamint a címek törlésére is lehetőség van – ismertette az adóhatóság.

 Forrás: www.onadozo.hu