Novembertől életbe lépett az a kormányrendelet, ami kötelezően előírja a pénzintézeteknek, hogyan kell eljárniuk számlaváltás esetén. A szabályok szerint az ügyfél az új számlavezető bankjának adott egyszerű meghatalmazással tudja elindítani a számlaváltást, ami alapján a pénzintézet 12 munkanapon belül elintézi az adminisztrációt.

Az új és a régi számlavezető fog együttműködni számlavezetés esetén, átadják egymásnak a felhatalmazás alapján az élő állandó átutalási, beszedési megbízások, a váltás előtti 13 hónapban a beérkező rendszeres utalások adatait (pl. munkabér). Az új szolgáltató felveszi a kapcsolatot az ügyfél partnereivel is és értesíti őket az új számlaszámról, így leveszik ezt a terhet az ügyfél válláról. A munkáltatónak is bejelentik, hogy mostantól az új számlaszámra utalják a fizetést. Eddig közel 20 munkanapot vett igénybe a bankváltási folyamat, mely most 12 napra csökken.

A korábbi, a hitelintézetek szűkebb körét magába foglaló banki önszabályozást immár kikényszeríthető, minden intézményre kiterjedő állami szabályozás váltja: ezáltal lényegesen többen élhetnek a lehetőséggel. A jogszabály világosan tartalmazza, hogy a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nem utasíthatja vissza a fogyasztó számlaváltási meghatalmazását.

A fizetésiszámla-váltás területén a gyakorlatban eddig számos nehézség mutatkozott. Egy-egy év alatt alig pár száz számlaváltás történt, miközben közel 9 millió lakossági bankszámla van Magyarországon. A mostani jogszabály lehetőséget teremt ennél nagyságrendileg nagyobb számú számlaváltásra és a hitelintézetek között a fogyasztókért folyó verseny fokozására is.

A kormányrendeletnek köszönhetően a számlaváltás életszerűbb és fogyasztóbarát lett. A szabályozás fokozni fogja a bankok közötti versenyt, így az alacsonyabb díjakon és jobb minőségű szolgáltatásokon keresztül azok a fogyasztók is nyertesei lesznek az intézkedésnek, akik maradnak eddigi számlavezető pénzintézetüknél- írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Több mint 20 ezer vállalkozás pénztárgépbeszerzéséhez nyújt segítséget a kormány. A támogatás összege kasszánként 50 ezer forint, amelyet a vállalkozások legfeljebb öt pénztárgépre vehetnek igénybe.

Az érintetteknek érdemes körültekintően választani, ugyanis csak az olyan új, műszaki paraméterekkel bíró pénztárgép után jár az 50 ezer forintos támogatás, amely 2016. november 30-ig kiadott forgalmazási engedéllyel rendelkezik.

A támogatás tehát a 2017. január elsejétől kötelezetteknek jár, azaz a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

A támogatás iránti kérelmet – a rendelet hatálybalépését követő 8. naptól (leghamarabb 2016. október 29.-től) – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet majd benyújtani.  Az érintetteknek több mint öt hónapjuk van a támogatás igénybevételére, tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtásának végső – és egyben jogvesztő – határideje 2017. március 31-e.

A támogatás igénybevétele a lehető legegyszerűbb módon történik, a vállalkozónak
gyakorlatilag 50 ezer forinttal kevesebbet kell fizetni a pénztárgép megvásárlásakor az eladó felé.

2017-től jelentősen egyszerűsödik a kisvállalati adó szabályozása. Az adó szakít a vállalkozás pénzeszköz-változásainak adóztatásával, így annak alapja – a személyi jellegű kifizetések és néhány korrekciós tétel mellett – a jóváhagyott osztalék lesz, amely a nettó tőkebevonással is csökkenthető. A változtatással együtt jelentősen egyszerűsödik az átállás, csökken az adóalap-módosító tételek száma, és néhány további részletszabály is kedvezőbbé válik.

A kisvállalati adó az adó alapját képző eredmény meghatározása során a pénzforgalmi társasági adózás koncepciójára épül. Ennek lényege, hogy a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból, így ez az adózási mód különösen kedvező a gyorsan növekvő vállalkozások számára. Emellett a pénzforgalmi megközelítés számos egyszerűsítési lehetőséget is biztosít, mivel az adóalapot csak a realizált nyereség befolyásolja, így annak során nem kell foglalkozni a meglévő eszközök értékének meghatározásával.

A kisvállalati adó további fontos jellemzője, hogy a munkáltatói bérterheket és nyereségadót egy egységes közteherrel váltja fel, és ezekre egy egységes, 16%-os kulcsot határoz meg. Bár az adókötelezettség alakulását számos tényező befolyásolhatja, azonban fő szabályként nagy valószínűséggel megéri a kiva választása azon vállalkozásoknak, ahol a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják. Az egyesített adóalap egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek ne csupán az eredményből, hanem a bértömegből is levonhatóak legyenek.

Az NGM szimulációja szerint a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező, a kiva választására jogosult vállalkozások több mint 80%-a jól járna az adónem választásával. Az adónemet a fenti előnyei ellenére az azzal potenciálisan jól járó vállalakozásoknak csak egy kis része, csupán mintegy 7 ezer vállalkozás választotta. A piaci, könyvelői visszajelzésekből kirajzolódó kép szerint a kisvállalati adó elterjedésének korlátját elsősorban az áttéréssel, illetve a várható adókötelezettség tervezhetőségével kapcsolatos nehézségek jelentették. Emellett az áttérők számára egyes részletszabályok kiforratlansága problémát jelentett.

A fenti tapasztalatokat figyelembe véve a kisvállalati adó 2017-től jelentősen átalakul, aminek célja célja a fenti, az áttérést akadályozó problémák kezelése.

A Tájékoztatót itt olvashatja:

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=407#!DocumentBrowse

Eredménytartalékból történő jegyzett tőke emeléskor adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak.

Az Szja törvény 3. § 34. pontja alapján értékpapírnak minősül:

• minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá
• a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

Az Szja tv. 77/A. (4) bekezdés szerint:

(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) – az adóévet követő január 31-éig – jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.

A fent hivatkozott adatszolgáltatásnak az az oka, hogy ez egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, tehát a magánszemély kvázi adózatlanul szerez vagyoni előnyt. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes, időben eltolódik.

Ebből az adatszolgáltatásból eredő fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok mentén elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás megtétele, a 16K71-es nyomtatványt 2017. január 31-ig kell benyújtani. Ennek keretében a 2016. évben ilyen módon emelt jegyzett tőke tekintetében keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.

Javasoljuk, hogy a könyvelésben való megjelenítés, a 411-es jegyzett tőke főkönyvi szám alábontásával, melyet célszerű magánszemélyenként megbontani, kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból.

A nyomtatvány, M lapján kell magánszemélyenkénti bontásban az adatokat az adóhatóság irányába – kizárólag elektronikusan – kell közölni.

2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.

A változások érintik 1. a jogdíj fogalmát [Tao. tv. 4. § 20. pont], 2. a jogdíjhoz kapcsolódó korrekciós tételeket [Tao. tv. 7. (1) bekezdés c), e), s) pont, (16) bekezdés, új (22)-(25) bekezdések, 8. § (1) bekezdés új c) pont, n) pont], illetve átmeneti szabályok egészítik ki mindezek alkalmazását.

Forrás: http://www.nav.gov.hu/

A Magyar Közlöny 2017. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.

Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.

Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.

Egy 2015-ös szabályozás szerint a NAV eljuttathatja a kedvezményezetthez részére az 1%-ot felajánló magánszemély nevét, valamint postai vagy elektronikus címét. A magánszemély a rendelkező EGYSZA lapon adhatja meg adatait, és nyilatkozhat arról, hogy hozzájárul-e, hogy azokat az általa választott civil szervezettel közöljék. Az adatokat nem kötelező megadni, ez csupán egy lehetőség.

Azok a civil szervezetek amelyek részesülni kívánnak az 1%-os felajánlásokból, de korábban még nem regisztráltak, 2016. szeptember 30-ig kell regisztrációs kérelmet benyújtania az adóhatósághoz a 16EGYREG nyomtatványon!

Figyelem: A nyomtatványt csak elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK) használva, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani!

Kérelem az adó 1%-ot felajánlók megismerése iránt

Az állami adóhatóság 2016. szeptember 30. és október 30. között kérelemre egy alkalommal elektronikus úton tájékoztatja a civil kedvezményezetteket a rájuk érvényesen rendelkező magánszemélyek nevéről, postai vagy elektronikus levelezési címéről. Az erre irányuló kérelmet elektronikus úton szeptember 30-áig az EGYADAT elnevezésű nyomtatványon lehet benyújtani.

Figyelem: A nyomtatványt csak elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK) használva, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani!

 Csak azon felajánlók nevét ismerheti meg a szervezet, akik ehhez a rendelkező nyilatkozat  kitörlésekor hozzájárultak.. A kedvezményezett szervezet az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti.

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja törvény).

Ennek kapcsán az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is. A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (pl. három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

• egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
• három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Forrás: NAV

A hasznos alapterület kérdése azért került előtérbe, mert 2016. január 1-jétől az új lakások értékesítésének áfa terhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának azonban feltétele, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150, egylakásos ingatlanban pedig a 300 négyzetmétert.

Egy értékesítendő új ingatlan esetében az áfatörvény szempontjából nem számít a lakás hasznos alapterületének a fedetlen vagy az 1,90 méter belmagasságot el nem érő fedett terasz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett értelmezés szerint.

Részletekről itt tájékozódhat:

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. törvény) 4. § (6) bekezdése alapján azon – Szf. törvény 4. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti – szervezetnek kell előzetes regisztráció céljából kitöltenie, amely a 2016. rendelkező évtől igényt tart az szja 1%-os felajánlásokra és egyben közölnie kell az szja 1%-os összeg kiutalásához szükséges adatokat is (a szervezet adószáma, neve, székhelye, belföldi pénzforgalmi számlaszáma). Az előzetes regisztráció a kedvezményezetté válás feltétele. A szervezet a regisztráció évét követő évben válik kedvezményezetté.

Tekintettel arra, hogy a regisztráció visszavonásig érvényes, a 2015. és az azt követő rendelkező évekre érvényes regisztrációval rendelkező kedvezményezettnek sem ez évben, sem a követő években nem kell ismételten benyújtania ’EGYREG adatlapot. A regisztrációt azokban az esetekben vonja vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV, illetve állami adóhatóság), amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, vagy a kedvezményezett bejelentése alapján megállapítja, hogy a szervezet már nem felel meg a törvényi feltételeknek.