Fizetési könnyítés gazdálkodó szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak a COVID 19 vírushelyzet idején

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, melyek az adózók széles körét érintik. Ezek az objektív körülmények hátrányosan befolyásolhatják az adófizetési (NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások) kötelezettség teljesítését, aminek áthidalására a törvényi keretek között, kérelemre az alábbi fizetési kedvezmények engedélyezhetők:
• fizetési halasztás,
• részletekben történő megfizetés,
• mérséklés, illetve elengedés.
Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetik elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.
A gazdálkodó szervezetek – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – által a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla).
A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre.
Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el NAV a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.
Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal.
Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék tartozásukat.
A fizetési kedvezmények részletes szabályai megtalálhatóak a NAV honlapján elérhető 30.1 (gazdálkodó szervezetek) és 30.2 (egyéni vállalkozók) számú információs füzetekben, az alábbi elérési úton:
www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

A Kormány átmenetileg – a veszélyhelyzetre tekintettel – további fizetés kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.
Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal
• legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy
• nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió Ft összeghatárig mérsékeli,

ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.
A kedvezmény igénybevételéhez az előzőekben már ismertetett módon kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
• fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetében pedig, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

Beszámoló közzétételének határideje módosult

A Magyar Közlöny 2020. évi 82. számában megjelent Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak , azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
Ezen rendelkezések nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

Tudnivalók a COVID-19 vírussal kapcsolatban

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály tájékoztatóját közöljük
KERESŐKÉPTELENSÉG
Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.
Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja
Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
MEKKORA A TÁPPÉNZ MÉRTÉKE?
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:
 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.
Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
COVID-19 MINT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS
Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.
A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv az Ebtv 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.
TERÜLETI KARANTÉN
Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy:
Az Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.
TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?
Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:
 telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
 emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
 honlap: https://koronavirus.gov.hu/
 facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/
Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 11.
Forrás: www.nnk.gov.hu

Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás – új szolgáltatás a a NAV-nak

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindította a saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA). Ennek segítségével egyes nyomtatványokat webes felületen lehet kitölteni és benyújtani és ugyancsak ezen a felületen lehet teljesíteni egyes adat- és változás-bejelentési kötelezettségeket. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetők el a webes felületen:

A természetes személy adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos bejelentése, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések teljesítése.
A BEV_J01-es és BEV_J02-es nyomtatványon teljesíthető jövedéki adóbevallások és adó-visszaigénylések kitöltése és benyújtása, valamint a Jöt. 80. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok esetében az adóbevallás tervezet megtekintése, elfogadása vagy módosítása és benyújtása.
Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu.
Az alkalmazás a legtöbb korszerű internetes böngészőn keresztül megtekinthető (pl. Mozilla Firefox, Google Chrome, Microsoft Edge). Internet Explorer esetén a szükséges minimális verziószám 11.

https://onya.nav.gov.hu

Nonprofit Kft megszűntetése

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) a nonprofit gazdasági társaság címet viselő 9/F.§ szakaszban tartalmaz speciális szabályokat a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozóan. A (6) bekezdés a jogutód nélküli megszűnés kapcsán előírja, hogy „a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.” Ez az előírás azonban csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozik, a mondat első fordulata alapján.
Jelen esetben nem a jogszabályhely megtalálása, hanem annak hiánya a megoldás: mivel sem a Ctv., sem a Ptk. nem tartalmaz hasonló speciális szabályt a nem közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra, véleményem szerint a végelszámolás általános szabályai irányadók. A tagok ilyenkor nem osztalék, hanem vállalkozásból kivont jövedelem jogcímen szereznek jövedelmet, azaz nem sérül az eredmény felosztásának nonprofitoknál általános tilalma.

9/F. § (3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
Azonban fordítva ez már nem lehetséges, ugyanis:
Ctv: 57/A. §- a Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
Ennek megfelelően a jelenlegi szabályozás alapján nincs arra mód, hogy nonprofit társaság átalakuljon jövedelemszerző társasággá.

Módosult az átalakulásokra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettség

2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
11.§ ( 2019.10.01-től):
(2a) * A (2) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

Az Átaltv. módosításának egyik lényegi eleme, hogy csak a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A jövőben csak azoknak a jogi személyeknek az átalakulása során kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezettek. A számviteli standardokból az következik, hogy ezen esetekben a jogi személy csak független könyvvizsgálót alkalmazhat. A rendelkezés az egyesülés, szétválás esetén is megfelelően alkalmazandó. A nyilvánosan működő részvénytársaságok egyesülésének esetében, ahol szintén megmarad a független könyvvizsgálói jelentés követelménye.
Erre tekintettel a javaslat az Átaltv. 4. § (5) bekezdése helyébe azt az egyébként a társasági jogi szabályokból is következő rendelkezést illeszti, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell, ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik. A könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a 4. § (6) bekezdésében kerülnek elhelyezésre.

Mi is a végleges vagyonmérleg lényege:
Az átalakulással létrejövő jogi személy bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő kilencven napon belül mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.

Javasoljuk, vonják be a tervezetek összeállítása során a könyvvizsgálót is!

Megváltoztak egyes bankszámla számok a NAV-nál

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megváltoztatta egyes adónemek bankszámlaszámát 2020. január 1-től.
A NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő számla helyett a Késedelmi pótlék bevételi számla lett a 10032000-01076985 számlaszám jogcíme.
A NAV Munkaadói járulék beszedési számla jogutóda a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla, így az új számlaszám: 10032000-06056061, mely egyben a NAV Munkavállalói járulék beszedési számla és a NAV Vállalkozói járulék beszedési számla jogutóda is.
A NAV Kulturális adó beszedési számlára kell utalni ezentúl a NAV Nemzeti kulturális járulék bevételi számla helyett, az új számlaszám: 10032000-06055929.
A NAV START-kártya kedvezményes járulékbefizetések beszedési számla helyett már a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számlára kell küldeni a pénzt, az aktuális számlaszám így 10032000-06055912.
Változott a NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1 %-os ekho beszedési számla is. Ezentúl a NAV Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho beszedési számlára kell befizetni, a számla száma: 10032000-06056391. A NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho beszedési számla helyett pedig a NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla használható, a számlaszám: 10032000-06056377.
NAV Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla helyett ezentúl a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számla használható, az új számlaszám: 10032000-01076277. Ugyanide kell utalni a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számlára, a NAV Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója bevételi számlára szánt összegeket.
Végül a NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla, a NAV Vámhatósági tevékenységgel összefüggő bírság, kamat és önellenőrzési pótlék bevételi számla és a korábbi NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla helyett a NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla bankszámlaszámára kell megfizetni a kötelezettségeket. A számla száma: 10032000-01076301.
Az aktuális számlaszámok jegyzéke itt található:
www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok/szamlaszamok/NAV_adoztatasi_szamla20190410_1554912251566.html

A változásokat piros színnel kiemelve jelölte meg az adóhivatal.

Online adóelőleg nyilatkozat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2020-tól az online adóelőleg-nyilatkozat bevezetésével segítséget nyújt a kifizetőknek, munkáltatóknak.
2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeknek a NAV új alternatívát kínál. Az adóelőleg-nyilatkozat elektronikus formában is megtehető. Az így beküldött bizonylatokat a NAV – pdf és xml formában is – automatikusan továbbítja a magánszemély által a nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak.
Az elektronikus kommunikáció bővítésével csökken a papíros iratok száma, és az adóelőleg-nyilatkozatok tárolásával járó terhei is megszűnnek.
Az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái megmaradnak, így a magánszemélynek továbbra is lehetősége van papíralapú nyilatkozat megtételére, amit minden esetben figyelembe kell venni az adóelőleg megállapításakor.

Karácsonyi vacsora adózása

A vállalkozások egyházi ünnepek alkalmából szervezett vendéglátása reprezentációnak számít. Ilyen például, ha karácsonykor vendégül látják az üzleti partnereiket. Ezeken a vacsorákon, nem ritkán a vendéglátás mellett a résztvevők szórakoztatásáról is gondoskodik a szervező. Ennek költsége szintén a reprezentáció részét képezi, ahogyan a vacsorához bérelt helyiség díja is.
A reprezentáció után a juttatást nyújtó vállalkozásnak adóznia kell. A szolgáltatásokat akkor is a vállalkozás nyújtja, ha a karácsonyi vacsora lebonyolításával rendezvényszervező céget bíz meg.
A vállalkozásnak 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-fizetési, és 17,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adók alapja a szolgáltatás szokásos piaci értékének (a vacsora kapcsán a vállalkozás által kifizetett reprezentációs költségeknek) az 1,18-szorosa. A vállalkozásnak a reprezentációt a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a ’08-as bevalláson kell bevallania, és eddig az időpontig meg is kell fizetnie.

Adómentes juttatások

- az első sikeres nyelvvizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege;
- a költségvetési vagy uniós forrás terhére támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben résztvevők képzési támogatása (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;
- a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja;
- az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
- a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.
- a kifizető által független félnek biztosított olyan képzési szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;
- az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke.

Bölcsőde, óvoda, iskolarendszerű alap- és középfokú képzés körében adómentes (a szakképzés kivételével):
- bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;
- a tanuló részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által nyújtott egyéb pénzbeli juttatás;
- a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek jogszabály szerint adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;
- a köznevelésről szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;
- a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);
- a nevelési-oktatási intézmények rendezvényein a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ide értve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap.
- a diákok, tanárok széles köre számára köznevelési intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, tanárokon kívül más személy is részt vehet.
- az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj; – az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.

A szakképzés, felnőttképzés körében adómentes:

- munkáltató által az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha az Szja. törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg
- a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;
- az “Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott ösztöndíj,
- a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő “Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
- az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;
- az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;
- a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;
- a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.
- a kormányrendeletben meghatározott Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj
- a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi ösztöndíj.

A felsőoktatás, kutatás körében adómentes:
- a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
- a hallgató, a doktori képzésben résztvevő ösztöndíja, tankönyv- és jegyzettámogatása; diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,;
- Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;
- a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás
- a hallgatók, oktatók széles köre számára felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a hallgatókon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.
- oktató, kutató, doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege
- a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott bevételnek minősülő egyéb pénzbeli juttatás;
- a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíj;
- a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;
- az arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
- a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás.
- a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
- a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;
- a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.
- a Bolyai János kutatási ösztöndíj;
- a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül;
- a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az oklevelesápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül
- az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért járó pénzjutalom

A külföldi, illetve a határon túli magyarokat érintő képzések körében adómentes:

- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján járó alapszolgáltatás és további kedvezmény, utazási kedvezmény és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezmény, a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezmény, a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni érték;
- két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
- jogszabály alapján a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató, a külföldi hallgató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjban részesülő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
- az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,
- a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak és juttatások,
- az “Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak