Adómentes juttatások

- az első sikeres nyelvvizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege;
- a költségvetési vagy uniós forrás terhére támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben résztvevők képzési támogatása (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;
- a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja;
- az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
- a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.
- a kifizető által független félnek biztosított olyan képzési szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;
- az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke.

Bölcsőde, óvoda, iskolarendszerű alap- és középfokú képzés körében adómentes (a szakképzés kivételével):
- bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;
- a tanuló részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által nyújtott egyéb pénzbeli juttatás;
- a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek jogszabály szerint adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;
- a köznevelésről szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;
- a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);
- a nevelési-oktatási intézmények rendezvényein a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ide értve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap.
- a diákok, tanárok széles köre számára köznevelési intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, tanárokon kívül más személy is részt vehet.
- az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj; – az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.

A szakképzés, felnőttképzés körében adómentes:

- munkáltató által az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha az Szja. törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg
- a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;
- az “Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott ösztöndíj,
- a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő “Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
- az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;
- az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;
- a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;
- a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.
- a kormányrendeletben meghatározott Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj
- a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi ösztöndíj.

A felsőoktatás, kutatás körében adómentes:
- a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
- a hallgató, a doktori képzésben résztvevő ösztöndíja, tankönyv- és jegyzettámogatása; diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,;
- Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;
- a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás
- a hallgatók, oktatók széles köre számára felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a hallgatókon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.
- oktató, kutató, doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege
- a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott bevételnek minősülő egyéb pénzbeli juttatás;
- a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíj;
- a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;
- az arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
- a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás.
- a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
- a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;
- a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.
- a Bolyai János kutatási ösztöndíj;
- a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül;
- a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az oklevelesápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül
- az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért járó pénzjutalom

A külföldi, illetve a határon túli magyarokat érintő képzések körében adómentes:

- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján járó alapszolgáltatás és további kedvezmény, utazási kedvezmény és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezmény, a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezmény, a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni érték;
- két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
- jogszabály alapján a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató, a külföldi hallgató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjban részesülő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
- az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,
- a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak és juttatások,
- az “Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályaidás

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai
a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, leginkább
turisztikai célú hasznosítása, a szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás).
Az ingatlan természetes személyként történő hasznosítása jellemzően nem egyéni
vállalkozóként, hanem magánszemélyként történik.

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék1. A termőföld bérbeadásából, valamint a fizető-vendéglátásból származó jövedelem – ez utóbbinál feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül. Ezek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől átkerültek az Szja törvénybe. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózási szabályait az Szja tv. 73. §-a, míg a tételes átalányadót fizetők adózási rendjét a 8. számú melléklet tartalmazza.

Választható adózási formák a személyi jövedelemadó rendszerében
A bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető:
– egyéni vállalkozóként
– adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélkül magánszemélyként
– adószámos magánszemélyként

Részletek, forrás:
www.nav.gov.hu

Szabadságról pár fontos információ

Felmondási idő alatt is keletkezik szabadság
Az Mt. 115. paragrafusa alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidőbeosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, illetve a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. paragrafus (1) bekezdésének b)–k) pontjaiban meghatározott tartama.
Ezen szabályból következően a felmondási időszak is szabadságra jogosító időszaknak minősül, tekintettel arra, hogy munkában töltött időnek számít. Ez pedig a felmondási idő azon részére is érvényes, melyre a munkáltató felmentette a munkavállalót a munkavégzés alól.

A ki nem adott szabadság elévülése
Az Mt. 122. paragrafusának (1) bekezdése alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Fő szabályként ráadásul a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy – a munkaerőhiányra tekintettel – nem adja ki a munkáltató az esedékesség évében a szabadságot, azt követően pedig veszélyeztetné a működését a szabadságolás.
Azon túlmenően, hogy a munkáltató ezen lépése nem csupán a munka törvénykönyvét, hanem a munkavédelmi szabályokat, illetve a munka és magánélet összehangolásának alapkövetelményét is sérti, a munkáltató nem is hivatkozhat sikerrel arra, hogy a szabadság az Mt. 286. paragrafusának (1) bekezdésében nevesített hároméves igényérvényesítési határidő leteltét követően elévült, a ki nem adott szabadsághoz való jog nem évül el.
A szabadság nem váltható meg pénzben
A szabadság célja a munkavállaló regenerálódása, illetve a munka és a magánélet összhangjának megteremtése. Ennek érdekében fekteti le az Mt. 125. paragrafusa, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, egyéb esetekben azonban tilos pénzben megváltani!

Gyermekek után járó pótszabadság
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. paragrafusa alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A törvényben meghatározott jogosultságból azonban nem következik az, hogy a munkavállaló a szabadság kivételével maga is rendelkezhet, így ezt a szabadságtípust is a munkáltató adhatja ki az általános szabályoknak megfelelően, a belátása szerinti időben. Adott esetben így az is előfordulhat, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot akkor veheti igénybe a munkavállaló, amikor a munkavállaló nem tudja az idejét a gyermekével tölteni (például iskolai időszak alatt). A munkáltatónak ugyanakkor érdemes mérlegelnie, hogy megéri-e figyelmen kívül hagyni a munkavállaló kérését.

Apai pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is megilleti az apát, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ez a pótszabadságtípus tehát – szemben a gyermekek száma alapján járó pótszabadsággal – a munkáltató szándékától teljesen független. Ezen túlmenően ez az egyetlen pótszabadságtípus, melyet nem kell arányosítani, azaz nincs annak jelentősége, hogy a munkaviszony két hete vagy két éve kezdődött.

 

A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 87. § b)-c) pontjai alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
■ az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le; vagy
■ az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.

Ez alapján tehát mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, ha
■ a személygépkocsi beszerzését terhelő adó ún. tételes levonási tilalom alá esett, és nem állt fenn valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény, vagy
■ a személygépkocsi beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény is fennállt-e.

Ahogyan azt a 2008/70. Adózási kérdés is ismerteti, a saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó, ugyanis ilyen esetben a beszerzést terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően nem vonható le. Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit bérbeadási céllal szerezte be, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjától függetlenül az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, így ilyen esetben a személygépkocsi továbbértékesítése esetén az adóalanyt az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség nem illeti meg. Az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a beszerzést előzetesen felszámított adó terhelte.

Az Áfa tv. 87. §-ának 2013. április 21-étől hatályos c) pontja alapján – a 87. § b) pontjában foglaltaktól eltérően – abban az esetben is adómentes lehet a személygépkocsi továbbértékesítése, ha a beszerzés során az adóalanyra nem hárítottak át adót, például mert a beszerzés nem adóalanytól történt, az értékesítő a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazta, vagy az Áfa tv. 87. §-a alapján adómentesen értékesített. Ilyen esetben e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a beszerzésre az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, ha azt előzetesen felszámított adó terhelte volna, azaz az adómentesség attól függetlenül alkalmazható, hogy a személygépkocsi beszerzésére milyen célból került sor. A 87. § c) pontjának alkalmazása során tehát az Áfa tv. 125. §-ában foglaltakra nem kell figyelemmel lenni, azaz irreleváns, hogy az ott felsorolt feltételek valamelyike feloldotta volna-e a beszerzésre vonatkozó levonási tilalmat. Így amennyiben a személygépkocsit továbbértékesítési vagy bérbeadási célból szerzik be, ha a beszerzés során nem volt áthárított adó, a személygépkocsi továbbértékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontja alapján adómentes.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró viszonteladó – az előzőektől eltérően – a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik értékesítése során az Áfa törvény 87. § c) pontját nem alkalmazhatja. Az Áfa tv. 87. § c) pontja ugyanis az Áfa törvény 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs levonási joga a termékbeszerzésével kapcsolatban. Amennyiben azonban a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról, a személygépkocsik értékesítése során az előző bekezdésben foglaltakat – az ott megjelölt feltételek mellett – alkalmazhatja.

Forrás: www.nav.gov.hu

Új adatszolgáltatás a szálláshely szolgáltatóknak

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egy új, digitális adatszolgáltatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata: azaz hány felnőtt, hány gyermek érkezett, honnan jöttek, mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és mennyit költöttek a belföldi és külföldi vendégek.
A nem egységes, sokszor papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat már nem felel meg a kor kihívásainak, amely gyors reakciót vár el. A szektorban és a szektor fejlesztéséért dolgozók csak teljes körű, naprakész adatokra tudnak hatékonyan támaszkodni.
Az új rendszer bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési kötelezettségét. Az NTAK közvetlen adatkapcsolat formájában adatot fogad a szálláshely-szolgáltatóktól, ezeket tárolja, feldolgozza, aggregált és strukturált riportokat, elemzéseket készít, és a szektor adatszolgáltató szereplői, valamint a törvényben meghatározott hatóságai számára ezeket szolgáltatja.
Az NTAK működését a 2018. évi XCVII. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról, a részletszabályokat pedig a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet határozza meg.
Kapcsolódó jogszabályok:
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

Fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz megsemmisül. Miként kezeljük a társasági adóban?

Ha megrongálódik az a tárgyi eszköz, amire a kedvezményt igénybe vették, akkor forgóeszköznek kell minősíteni és így akkor már el lehet adni adóalap növelés nélkül.
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) * azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
ud) * amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban,
azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.

A NAV útmutatót adott ki a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról

Az Art. 114. § (3) bekezdése szerint, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.
Az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése. A törvényben foglalt előírások megsértése esetén– az Art. 233. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései alapján – a kifizetés teljesítője valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

forrás: www.nav.gov.hu

Az szja 1%-os felajánlásra jogosult civil kedvezményezettekről és technikai számokról

Az adó 1%-át nonprofit szervezetek részére, a további 1%-ot pedig az egyházak vagy az adott évben az Országgyűlés által meghatározott legfeljebb két kiemelt közhasznú cél javára lehet felajánlani.
A nonprofit szervezetek közül az 1%-os felajánlás kedvezményezettje lehet:
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel,
• alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
• közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként
• jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil törvényben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

Kedvezményezett lehet továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), egyes országos közgyűjtemények és a pontosan meghatározott egyéb kulturális intézmények, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, felsőoktatási intézmények.

Az 1%-ra való jogosultsághoz további feltétel a nonprofit szervezettel szemben:
• belföldi székhelyű legyen
• magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működjön
• folyamatosan közhasznú tevékenységet folytasson
• közvetlen politikai tevékenységet ne végezzen
• szervezete legyen a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson.
• A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról is, hogy esedékes köztartozása nincsen, vagy ha van, akkor az őt megillető összegből hozzájárul köztartozásainak kiegyenlítéséhez, pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Meg kell felelni a további szigorú törvényi előírásoknak is és nyilatkozni a jogszabály által részletesen előírt további kérdésekben is.

Az egyházak javára, illetve a kiemelt közhasznú célokra felajánlható adónak kedvezményezettje lehet bármely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség, vagy pedig a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által kiemelt előirányzatként meghatározott cél.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (8) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbiakban ad tájékoztatást a 2019. rendelkező évre regisztrált civil kedvezményezettek adószámáról, nevéről, székhelyéről, a regisztráció állapotáról.

Itt tájékozódhat a civil szervezetekről:
www.birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

Itt tájékozódhat a 2019. rendelkező évre előzetesen regisztrált, szja 1%-os felajánlásra jogosult civil kedvezményezettekről.
www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil_kedvezmenyezettek_2019

Itt tájékozódhat a 2019. rendelkező évi technikai számokról:
www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/technikai_szamos_kedv

forrás: www.nav.gov.hu

Több, súlyos betegségre is kiterjesztették a betegségek után járó adókedvezmény 2019. január 1-től (személyi kedvezmény)

Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót.
A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Adókedvezmény összege

Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). 2019. január 1-től 149.000 Ft a minimálbér. Így ez az összeg 2019. évben 7.450 Ft.

Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma
•  A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
•  Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
•  A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
•  Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
•  Az igazolás kiállításának dátuma
•  Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása

2019. január 1-től a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Betegségcsoport megnevezése Betegség BNO kódja Betegség megnevezése)
7. Daganatos betegségek közül:)
Emlő rosszindulatú daganata C50 Az emlő rosszindulatú daganata
C500 Mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata
C501 Az emlő központi részének rosszindulatú daganata
C502 Az emlő felső-belső negyedének rosszindulatú daganata
C503 Az emlő alsó-belső negyedének rosszindulatú daganata
C504 Az emlő felső-külső negyedének rosszindulatú daganata
C505 Az emlő alsó-külső negyedének rosszindulatú daganata
C506 Az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata
C508 Az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C509 Emlő rosszindulatú daganata, k.m.n.
Méhnyak rosszindulatú daganata C53 A méhnyak rosszindulatú daganata
C530 Endocervix rosszindulatú daganata
C531 Exocervix rosszindulatú daganata
C538 A méhnyak átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C539 Méhnyak rosszindulatú daganata, k.m.n.
Petefészek rosszindulatú daganata C56 A petefészek rosszindulatú daganata
A prosztata rosszindulatú daganata C61 A prosztata rosszindulatú daganata
A here rosszindulatú daganata C620 Nem descendált here rosszindulatú daganata
C621 Descendált here rosszindulatú daganata
C629 Here rosszindulatú daganata, k.m.n

18. A női nemi szervek nem gyulladásos betegségei közül:
Endometriosis N80 Endometriosis
N800 A méh endometriosisa
N801 A petefészek endometriosisa
N802 A petevezető endometriosisa
N803 A medencei hashártya endometriosisa
N804 A rectovaginalis septum és a hüvely endometriosisa
N805 Bél endometriosis
N806 Endometriosis bőrhegben
N808 Egyéb endometriosis
N809 Endometriosis , k.m.n

Számlázás és a pénztárgép használata

Többször felmerült a kérdés, hogy azok az adózók, akik pénztárgépet használnak, de a vevő kérésére számlát is adnak, miként kell helyesen eljárni.
Az egyes gazdasági események bizonylatolásának szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) X. fejezete szabályozza.
• Abban az esetben, ha a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedelmi tevékenység végzése során a vevő adóalanyként jár el – azaz a vásárláskor adószámát rendelkezésre bocsátja – akkor az értékesítés bizonylata minden esetben a számla (Áfa tv. 159. §, 165. § (3) bekezdés). Tekintve, hogy ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel, így ez esetben a pénztárgép használata fel sem merül.

• Amennyiben a vevő nem adóalanyként jár el (pl. magánszemély) és az ellenértéket a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti és nem kér számlát, akkor az adóalany mentesül a számlakiállítási kötelezettség alól és nyugtakibocsátási kötelezettség terheli (Áfa tv. 165.,166. §). A nyugtát adott esetben az adóalanynak online pénztárgép használatával kell kiállítania. Amikor a fentiek szerinti esetben, a vevő nyugta helyett számlát kér az ügyletről, akkor az ügyletről számlát is és nyugtát is egyidejűleg nem kell kibocsátani. Az ügylet bizonylata a vevő által kért számla lesz, melyet tehát nem kell a pénztárgépben is szerepeltetni. Az értékesítő adóalanynak a bevételeit nem csak a pénztárgépben rögzített tételek jelentik, hanem annak számításakor a számlával kísért ügyletek ellenértékét is figyelembe kell venni. Nem jelenthet tehát problémát, hogy a pénztárgépben rögzített bevételek összege csekélynek tűnik az adóalany által realizált összes bevételhez képest, abban az esetben, ha a bizonylatokból egyértelműen megállapítható, hogy ennek oka az, hogy a bevételek egy része a vevő kérésére kiállított számlákkal igazolt. Az online számla rendszerben történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, kizárólag azon számlák tekintetében áll fenn, mely számlát az értékesítő egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére bocsát ki, és amelyen az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri, vagy meghaladja (Áfa tv. 10. számú melléklet).

Fontos lehet a könyvelőknek tudni, hogy a pénztárgép állományából XML fájl készíthető. A pénztárgépek által előállított P7B állományok tulajdonképpen az előállított XML állományok elektronikusan aláírt változata. A program ezzel a funkciójával leválasztja a P7B állományról az aláírást és XML állománnyá alakítja. Ez jelentősen megkönnyítheti a könyvelők munkáját!