A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján.

Kiküldetésnek minősülő utazás

Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. A kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervízelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Nem minősül kiküldetésnek

A személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.

Nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, így kiküldetésnek sem, az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

Forrás: www.nav.gov.hu

A NAV az elektronikus felületen (eBEV portálon) a Szolgáltatások – Folyószámla és pótlékadatok menüpont alatt 2016. augusztus 3-tól az adószámla lekérdezések eredményét – az eddig megszokott PDF és XML formátumok mellett – már EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja.

A könyvvizsgálati munka hatékonyságának és az adózói nyilvántartások tisztázásának biztosítása érdekében az adószámla adatok XML formátumban történő elérhetőségét az eBEV felületen 2014. júniusától biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) az adózók részére.

A bevezetés óta további adózói igény merült fel a PDF és az XML formátumokon túl az XLS (excel) formátumban történő elektronikus lekérdezhetőségre is, hogy ne kizárólag a könyvelő programmal rendelkező adózók, könyvvizsgálók számára legyen biztosított az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendszerezése és elemzése, hanem valamennyi ügyfélnek, így a magánszemélyeknek is.

Ezen adózói igények kielégítése érdekében a NAV az elektronikus felületen (eBEV portálon) a Szolgáltatások – Folyószámla és pótlékadatok menüpont alatt 2016. augusztus 3-tól az adószámla lekérdezések eredményét – az eddig megszokott PDF és XML formátumok mellett – már EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja.

Mivel az XML-hez hasonlóan az XLS formátumban sem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekérdezések utólagos visszakereshetőségének megkönnyítése érdekében megtörténik a lekérdezett XLS fájl tárolása, erre külön üzenet megjelenítésével a NAV az adózók figyelmét is felhívja.

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. A személyi jövedelemadó (szja) törvényben módosul a kiküldetés fogalma, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével annak minősül a hivatali, üzleti utazás.

Új fogalomként bevezetik a sportrendezvény fogalmát, amelynek alapján kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a lehetőséggel, augusztus 1-jétől azonban már nem lesz erre módjuk.

Augusztus 1-jétől újraélesztik a Karrier Híd Program intézményét, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan személyek alkalmazása esetén, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak.

Változások lesznek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) illetően is. Augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállításokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség, hanem azokra a szállításokra is, melyeknél a jármű önmagában nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt meghaladja a 3,5 tonnát. További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg az adóhatóság el nem távolítja. Ennek megsértése esetén akár 1 millió forintos mulasztási bírságot is ki lehet szabni a fuvarozóra, melynek megfizetéséig az adóhatóság külön határozat nélkül visszatarthatja a fuvareszközt. Mulasztási bírságot lehet kiszabni akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozottét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 70/A. §..(1) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közlemény szerint másfél évtized után teljesen új alapokra kerül az elektronikus aláírások és az azokra épülő e-szolgáltatások piacának szabályozása: uniós rendelet és új hazai törvény is hatályba lép július elsejétől.

ü  Folytatódik a kékszámok kivezetése: a még meglévő kékszámok zöldre színeződnek át

ü  Változások az e-aláírások piacán: a weboldal-tanúsítványokat is szabályozzák

ü  Garantált, rendszeres hírközléspiaci adatok – új ösztönző elem a széles sávú fejlesztéshez

ü  + 1. Roamingoljunk észszerűen

Az uniós rendelet bevezeti az úgynevezett bizalmi szolgáltatások fogalmát. Ezek közé tartoznak az eddigi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl az elektronikus kézbesítési szolgáltatások, a weboldal-tanúsítványokkal kapcsolatos szolgáltatások az és az elektronikus bélyegző is.

Az uniós szabályozás a bizalmi szolgáltatások újragondolásával megteremti a szolgáltatások egységes piacát, az egységes jogalkalmazást és felügyeleti szabályokat is. Közölték, a bizalmi szolgáltatásokról az uniónak megküldendő tagállami, úgynevezett bizalmi listát az NMHH vezeti majd, és a szolgáltatások felügyeletét is a hatóság látja el. Az új szabályozással erősödhet a szolgáltatások biztonsága, jobban érvényesülhetnek a felhasználók jogai.

Forrás:

http://nmhh.hu/cikk/171008/NMHH_31_valtozas_az_infokommunikacio_hazai_szabalyozasaban_julius_1jevel

2016. június 16-tól a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), illetve a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos rendelkezései szerint a képzőhelyek a duális képzés teljes idejére, vagyis a gyakorlati és elméleti szakaszra is fizetnek a hallgatónak hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.

A képzési idő egészére vonatkozóan kifizetett díjazás mindezidáig nem volt adómentes, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a duális képzés vonatkozásában.

Így abban az esetben, ha a képzőhely a duális képzés teljes idejére fizetett díjazást a hallgatónak, annak az elméleti képzés idejére jutó része adókötelesnek minősült, mert az Szja. tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontja kifejezetten csak a Nftv. szerinti nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részét mentesítette az adókötelezettség alól.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-i hatállyal módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontját, mely alapján a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.

Ez a módosítás az átmeneti rendelkezések alapján – annak érdekében, hogy a 2015-ben kialakított duális képzési rendszerben részt vevő hallgatókat a többségében elméleti képzést nyújtó felsőoktatási rendszerben tanulmányokat folytató hallgatókhoz képest ne érje hátrány – a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

Ezen túlmenően a Módtv. módosította az Szja tv-nek egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályait is így a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, az Szja tv-ben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány,  valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek [Szja tv. 2016. június 16-ától hatályos 70. § (1a) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

Az átmeneti rendelkezések alapján ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is.

Az Országgyűlés a 2017-es adócsomagot, amely jelentős változásokat hoz. Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb fellépés, Google- és Facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva .

Az adócsomaggal kapcsolatban itt tájékozódhat.

„Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és gyakorlartilag valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Módosult a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, amely meghatározta, mely tevékenységet végző vállalkozásoknak kell a pénztárgépeiket online bekötni az NAV-hoz.

A módosítást a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet tartalmazza.

A rendeletmódosítás szerint 2016. szeptember 30-tól kizárólag a NAV rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek az alábbi vállalkozások:

45.20     gépjármű-javítás, karbantartás

 45.32     gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi tevékenység

 45.40     motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenység

 86.10     fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészet

 93.13     testedzési szolgáltatás

 93.29     máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a táncteremi, diszkó működtetési tevékenység

 96.01     textil, szőrmemosási, tisztítási tevékenységből kizárólag minden fajta ruházat géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

96.04     fizikai közérzetet javító szolgáltatás

2017 január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül az online pénztárgépre kötelezettek köre.

Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető adózóknak május 31-ig kell benyújtaniuk a 2015-re vonatkozó társaságiadó-bevallásukat és letétbe helyezni, illetve közzétenni az elektronikus beszámolójukat – figyelmeztet a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal (NAV) pénteki közleménye.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1571-es bevallást kell benyújtaniuk. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napja.

A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén 2016. május 31. Az EB jelű elektronikus űrlap és a kitöltő program az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthető. Az űrlapot a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül, a Céginformációs Szolgálathoz kell megküldeni. Idén megszűnt a közzétételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, így a beszámolóhoz már nem kell fizetési igazolást csatolni.

Azok a nonprofit szervezetek, amelyek 2015-ben vállalkozásból bevételt nem értek el, illetve költséget, ráfordítást nem számoltak el, azaz társaságiadó-alapjuk nincs, a társaságiadó-bevallást kiválthatják egy nyilatkozattal, amit a TAONY nyomtatványon 2016. május 31-éig nyújthatnak be. A nonprofit szervezetek a beszámoló letétbe helyezését és közzétételét az Országos Bírósági Hivatalnál teljesítik.

Az Országgyűlés 2015. évben módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, a módosítás szerint 2016. január 1. napjától az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, bizonyos feltételek egyidejű fennállása esetén

Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.