1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát. Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani. A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti. Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb. Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására. Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése. A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el. Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.

Az adózók éves jövedelmi adatait tartalmazó igazolás a NAV egyik legnépszerűbb szolgáltatása, ezért jövedelemigazolást négyféleképpen is lehet kérni.

Elektronikusan, ügyfélkapun át, telefonon ügyfél-azonosító kóddal a 06-40/20-21-22 telefonszámon (elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag e két módon kezdeményezhetik igazolás kiadását), továbbá postán és személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, ahol soron kívül lehet Ügyfélkaput nyitni. A „TEL” nyomtatványon lehet igényelni a telefonos azonosításhoz szükséges PIN kódot, amit a NAV soron kívül létrehoz és elküld a kérelmezőnek. A személyes ügyintézés előre tervezhető lesz, ha honlapunkon előre foglal időpontot a jövedelemigazolással kapcsolatos ügyintézéshez http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/ugyfelszolgalati_idopont_foglalasa

Elektronikus úton kizárólag az IGAZOL nyomtatványon nyújtható be adóhatósági igazolás kiadása iránti kérelem az ügyfélkapun keresztül. Az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás, valamint összesítő jelentés, összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó e kötelezettség keletkezése időpontjától az adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését kizárólag elektronikus úton teljesíti.

A jövedelemigazoláshoz szükséges IGAZOL nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/igazol.html

A személyes ügyintézésre alkalmas egyszerűsített kérelem a NAV ügyfélszolgálatain térítésmentesen elérhető.

A jövedelemigazolás kizárólag szja-bevallással lezárt adóévre adható ki. 2016. évről szóló jövedelemigazolást tehát csak akkor állít ki a NAV, ha az erről szóló bevallást feldolgozta.

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályra hívja fel a figyelmet a NAV.

A pénztárgép használatra kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltató helyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.

Emiatt a TEÁOR besorolást, mint legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken, vásárokon történő értékesítésnél.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás. 

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást. 

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni. Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel.  Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja az interneten vásárlók figyelmét, hogy az Európai Unión (EU) kívülről – például Távol-Keletről, Amerikai Egyesült Államokból – postán érkező árukat kötelező vámkezeltetni.

A NAV közleménye szerint az interneten megrendelt, az EU-n kívülről érkező áruk 22 euróig (6688 forint) vámmentesek, a megrendelőnek csak a termék árát és az esetleges szállítási költséget kell megfizetnie. 22 euró felett azonban adófizetési kötelezettség keletkezik, amely lehet áfa, vámkezelési költség. Fontos arra is odafigyelni, hogy gyakran nem a kereskedő székhelyéről, hanem más országban lévő raktárából érkezik a küldemény.
Megjegyezték, hogy a postaforgalomban érkező küldemények kezelését megbízás alapján a Magyar Posta Zrt. végzi, ha a beérkezett áru egyértelműen meghatározható, ismert az áru valós értéke és a címzett beazonosítható. A NAV megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról, illetve elutasításáról, a küldeményt a vámeljárás lezárása után szállítják ki a címzettnek.

Az adóhivatal az ellenőrzésekkor azt tapasztalta, hogy sok esetben a feladó a fuvarlevélen nem valós adatokat tüntet fel. A NAV azt javasolja, hogy ilyenkor a vásárlók vegyék fel a kapcsolatot az eladóval.

Hangsúlyozták azt is, hogy érdemes már az áru megrendelését követően, a csomag megérkezése előtt a kapott ragszámra hivatkozva a posta részére megküldeni a posta internetes oldaláról letölthető vámkezelési nyilatkozatot, a számlát, a PayPal igazolást, a rendelés visszaigazolását.
Az érkezett küldeménnyel vagy a vámkezeléssel kapcsolatban a posta központi ügyfélszolgálatánál és a posta vámügynökségénél lehet telefonon vagy e-mailben érdeklődni, az internetes vásárlással kapcsolatos részletes tájékoztató pedig az adóhivatal honlapján érhető el.

2017. június 26-án hatályba lép a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.), amely pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön jogszabályban meghatározott szervezeti egységét jelölte meg.

A Pmt. a hatálya alá tartozó szolgáltatók:

• hitelintézet
• pénzügyi szolgáltató
• foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
• önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
• nemzetközi postautalvány-felvételt és – kézbesítést végző
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző
• könyvvizsgálói tevékenységet végző
• könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző
• játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
• nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő
• árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el
• ügyvéd, közjegyző
• bizalmi vagyonkezelő

(továbbiakban: szolgáltatók) számára kötelezettségként írja elő, hogy ügyfél-átvilágítás keretén belül valamennyi ügyfelük adatait azonosításra alkalmas módon rögzítsék. A szolgáltató köteles a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén, az ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában megküldeni az FIU-nak. A bejelentés beérkezéséről az FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

A pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló kockázat:

• nagy összegű készpénz tranzakciók

• stróman személy jelenlétére utaló adatok
• offshore területen bejegyzett szervezet, mint ügyfél, vagy ügyfél tulajdonosa, vagy ellenszámla tulajdonosa, egyéb kapcsolat offshore szervezettel
• nagy összegű kölcsön
• konfliktuszónákban fekvő országok, illetve ezek állampolgárai
• FATF Public Statement által nevesített országok
• tranzakciókban, ügyletekben szereplő összegek forrásának igazolása nem történik meg, vagy nem ésszerű, gazdaságilag nem racionális

• a számlanyitásnak, különösen külföldi állampolgárok esetén nincs racionális indoka, a külföldi személy létérdeke nem kapcsolódik Magyarországhoz
• non-profit szervezetek
• virtuális pénz
• fizetési számlákat tranzit számlaként használják
• nagy összegű valutaváltás
• az ügyfél magatartása, tevékenysége racionális indokokkal nem igazolható
• nagy összegű biztosítás hirtelen visszavásárlása
• „social engineering fraud” típusú csalás (BEC/CEO fraud)
• székhelyszolgáltató címére bejegyzett társaság
• online kaszinó
• illegális online szerencsejáték
• ügyvédi letéti számla
• széf használata
• nem számla alapú szolgáltatás rendszeres igénybe vétele

Itt olvashat bővebben Pmt. által meghatározott bejelentési kötelezettség részleteiről:

http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kifizetoi_es_munkaltatoi_adatszolgaltatas/VPOP_PMT17.html

A 15KOZ jelű nyomtatványt, amely a személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezettnek átutalt összeg (továbbiakban: szja 1 %-os összeg) felhasználásáról szóló közlemény, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználását szabályozó 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. törvény) 6/C. § (1) bekezdése alapján a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt szja 1%-os összeg felhasználására vonatkozóan kell kitöltenie.

A közleményt a 2016. december 31-i állapotoknak megfelelően a kedvezményezettnek legkésőbb 2017. május 31-éig kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kell megküldenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) részére.

A hónap végéig kell elszámolniuk az egyszázalékos felajánlásokban részesült civilszervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1 százalékos felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-éig.

A 15KOZ közlemény és kitöltési útmutatója a NAV honlapjáról letölthető.

Ha a civilszervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a felhasználásról. Ha a 15KOZ bizonylatban tartalékolt összeget is feltüntetett a szervezet, vagy 2015. január 1-je után kiutalásban részesült, akkor a 16MKOZ bizonylatot is be kell nyújtania.

Előfordulhat, hogy a szervezet nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt, akkor ezt az összeget is a 16MKOZ bizonylaton kell feltüntetni, és a benyújtással egy időben visszafizetni.

Ha a szervezet a határidőig nem nyújtja be a közleményt, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat nem javítja, a NAV kizárja a következő évi kedvezményezettek közül.

A Webes ügysegéd legtöbb szolgáltatását ügyfélkapuval rendelkező természetes személy veheti igénybe.

A Webes ügysegéd felületén az alábbi elektronikusan indított ügyek kezdeményezésére és nyomon követésére van lehetőség:

• erkölcsi bizonyítvány igénylése, ellenőrzése, adatvédelmi tájékoztatás,
• jármű tulajdonosváltás bejelentése, ideiglenes kivonás, ideiglenes kivonásból történő visszahelyezés,
• útlevél pótlása, második magánútlevél iránti kérelem benyújtása,
• külföldön történő letelepedési szándék bejelentése, külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése,
• születési/házassági anyakönyvi kivonat kiállítása,
• szállásadói nyilatkozat bejelentése,
• SzL-adatletiltás,
• okmányérvényesség lekérdezése,
• okmánystátusz lekérdezése,
• egyéni vállalkozás bejelentése, módosítása,
• rendelkezési nyilvántartás,
• tájékoztatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban tárolt saját adatokról.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése is jár bizonyos adminisztrációs és bejelentési kötelezettséggel. Minden hivatalt tájékoztatni kell. Egyéni vállalkozás tevékenységét minimum 1 hónapig, de maximum 5 évig szüneteltetheti. A szüneteltetés kezdő napja a bejelentést követő nap.

Első lépéként az egyéni vállalkozás szüneteltetésének tényét változás bejelentőn keresztül kell eljuttatni az Okmányirodához az ügyfélkapu segítségével. Majd várunk az elektronikus visszajelzésre.

A tevékenység szüneteltetését az webes ügysegéd segítségével lehet elindítani

Figyelem! Ha van az egyéni vállalkozónak igazolványa, akkor azt le kell adni.

Nem elegendő a bejelentést megtenni az Okmányirodánál, hanem a NAV felé is van jelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ha tevékenység szüneteltetése számára a legmegfelelőbb gazdasági lépés.

Ezt a bejelentést a ‘T1041 jelű nyomtatványon lehet megtenni.

Mi a teendő Katás egyéni vállalkozás szüneteltetése során?

Katás egyéni vállalkozónál arra kell figyelni, hogy egész hónapot kell szüneteltetni, mert különben kötelező az adott hónapra megfizetni a Kata összegét. Függetlenül attól, hogy nem tevékenykedett egész hónapban.  Ha az egyéni vállalkozás szüneteltetése több hónapot érint, akkor minden hónapban be kell jelenteni a szüneteltetés tényét az adóhivatalnak a szintén a ‘T101E jelű nyomtatványon.

A Katás egyéni vállalkozásnak figyelnie kell tevékenységének szüneteltetése során, hogy a Kata éves bevételi határát ilyenkor arányosítani kell.

Kit kell még tájékoztatnia az egyéni vállalkozónak, ha szünetelteti tevékenységét?

Az egyéni vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézetnek is be kell jelenteni a szüneteltetés tényét.

Miért van értelme szüneteltetni az egyéni vállalkozást?

Erre az időszakra nincs járulékfizetési kötelezettség. Igaz ezzel szemben tisztában kell lenni azzal, hogy nem is lesz biztosított az egyéni vállalkozó.

Ha nincs máshol biztosítási jogviszonya az egyéni vállalkozónak, akkor a szüneteltetés időszakára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie azért, hogy a TAJ kártyája továbbra is érvényes maradjon.

A biztosítási jogviszony intézéséhez sem kell kimozdulnunk otthonról, elegendő az ügyfélkapun keresztül a ‘T1011-es nyomtatványon bejelentést tenni.

Ha úgy dönt az egyéni vállalkozó, hogy folytatja tevékenységét, akkor azt szintén be kell jelenteni az adóhivatalnak.

Változott a számviteli törvény előírása, már 2016. évben készített beszámolókra is alkalmazható. 2016. június 16.-án új számviteli törvényi előírások léptek hatályba, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosították. A változások között vannak olyan új előírások, melyeket már a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak.
A kapott támogatások elszámolásának változása az új számviteli előírások egyik fontos eleme, mely jellemzően az utófinanszírozásos pályázatok során alkalmazható.
Az utófinanszírozásos pályázatoknál rendszeresen előfordul, hogy a költség/ráfordítás az adott üzleti évben felmerül, de a hozzá kapcsolódó támogatási bevétel nem jelenik meg az adott üzleti évben, mert a támogatás utalása a következő évben, mérlegkészítés után történik.
Az új szabály szerint, ha a támogatással az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor a járó támogatást az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben az adott üzleti év egyéb bevételeként kell számolni.
A törvénymódosítás új előírása nemcsak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik, hanem a más vállalkozásoktól, magánszemélyektől kapott támogatásokra is, de nem vonatkozik a fejlesztési célra kapott támogatásokra.
A korábbi szabály szerint a költségek/ráfordítások ellentételezésére kapott támogatást akkor lehetett adott üzleti évben egyéb bevételként elszámolni, ha azt a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezték.

Az online pénztárgépekre vonatkozó műszaki előírásokat a 9/2016 (III.25.) NGM rendelet megváltoztatta. Az új követelményeknek megfelelő pénztárgépek alkalmasak az üzemeltető váltás megvalósítására, azaz „átszemélyesítés”-re.
Átszemélyesítésre lehet szükség a pénztárgép üzemeltetőjének megváltozásakor, például a pénztárgép eladásakor, vagy bérelt pénztárgép esetén a bérlés elején és végén. Ugyancsak szükség lehet az átszemélyesítésre akkor, ha megváltozik a pénztárgép üzemeltető adó törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye), például a cég átalakulása, beolvadása (stb.) esetén. Az átszemélyesítést előírja a jogszabály a cserepénztárgép szerviz általi kiadásakor és visszavételekor.
Részleteket itt olvashatja:
www.nav.gov.hu