A számlák kiállítását a mindenkori szabályok szerint kell kiállítania minden adóalanynak, figyelembe véve az Áfa törvényben leírtakat is. 2013. január 1-jétől az első és legfontosabb szabály, hogy a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán. Elsősorban azokban az esetekben fontos, amikor az áthárított Áfa mértéke eléri a 2mFt-ot, de azoknál a vállalkozásokkal, akiknél ezt a határt már egyszer átlépték, már minden esetben így kell eljárni.

A számlákon újfajta záradékokat kell kötelezően feltüntetni a megváltozott adózási módok bevezetése miatt az Áfa tv. 169.§-a szerint, melyek az alábbiak:

• „Önszámlázás”, amikor a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő állítja ki
• „Pénzforgalmi elszámolás”, aki ezt az új formát választotta
• „Kisadózó”, aki a kisvállalkozói tételes adózást választotta
• „Fordított adózás”, bizonyos tevékenységeknél
• „Különbözet szerinti szabályozás- utazási irodák”
• „Különbözet szerinti szabályozás-használt cikkek”
• „Különbözet szerinti szabályozás-gyűjteménydarabok és régiségek”

Ezek a záradékok fontos információt hordoznak az áfa levonási jog gyakorlásához és egyéb adatszolgáltatás teljesítéséhez. A számla kiállítója mulasztási bírságot kockáztat, de valóban nélkülözhetetlen információt hordoz a számla annak befogadója részére.

Mindkét fél érdeke a korrekt számla kiállítása, így kerülhetők el az ezzel kapcsolatos bírságok és adóhiányok majd 2013-ban is.

A vállalkozás köteles a főkönyvi könyvelés adatait az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetni az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan, függetlenül az évközbeni nyilvántartástól és emellett olyan leltárt kell összeállítania, amely tételesen tartalmazza a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Akik folyamatos , mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek elég 3 évente mennyiségi felvétellel ellenőrizniük, akik nem vezetnek mennyiségi nyilvántartást, ott évente kötelesek mennyiségi felvétellel is alátámasztani a leltárt.

A leltározást a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégezni.

Fontos, hogy a leltározási tevékenység nem fejeződik be a tényleges mennyiségi felvétellel, a felleltározott mennyiségeket a számviteli politikában meghatározott értékelési móddal be kell „árazni”és a nyilvántartásokkal össze kell hasonlítani. Az így kapott leltárhiány és leltártöbbleteket a mérlegkészítés időpontjáig el kell számolni.

2013.01.01-től új kötelezettségként írja elő az Art. ,hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A szerződéseknek e kötelezettség megkerülése céljából több szerződéssé való felosztásának gátja a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve. Ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerződések felosztása ezen kötelezettség megkerülését célozza, úgy ezen több szerződés a készpénzfizetési korlát szempontjából egy szerződésnek minősül.

Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a fentiek alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. Az előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja is, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

Art.38. §.3a, 172. §.20 f