2014. július 1-től hatályba lépett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.

E rendelet hatálya – a nyugta tekintetében – a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára, a számítógéppel előállított nyugtára, valamint (a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén) a pénztárgéppel kibocsátott nyugtára terjed ki.

Ezen rendelet lehetővé teszi a a számítógéppel előállított nyugták kiállítását is 2014. július 1. napjától, de kizárólag abban az esetben, ha a 16.§-ban írt feltételek teljesülnek. A 16. § (1)-(3) bekezdései pedig követelményként írják elő az alábbiakat:

 (1) A számítógéppel előállított nyugtával szemben követelmény, hogy a program a sorszámozást kihagyás és ismétlés nélkül biztosítsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti program értékesítésekor az értékesítő köteles a vevő részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani ezen program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának ismertetését. A program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre.

Az iskolákban, a közétkeztetésnél lehetőség van arra, hogy számítógéppel kiállított nyugták használjanak, ha a program írójától megfelelő nyilatkozattal rendelkeznek. Így nem kell a diákoknak számlát kiállítani az étkezési díjakról, elégséges a számítógépes nyugta.

Az osztalék megállapításának, fizetésének szabályait 2014. március 15-éig alapvetően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gazdasági társaságokról szóló törvény, rövidítve: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény, rövidítve: Szt.) szabályozta.

A témában új helyzetet teremtett a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Polgári törvénykönyv, rövidítve: új Ptk.), mert annak 2014. március 15-i hatálybalépésével a Gt. hatályát vesztette, a benne lévő szabályok alapvetően, de nem egy az egyben beépültek az új Ptk.-ba.

Fontos megemlíteni a 2013. évi CLXXVII. törvényt, amely a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza (a továbbiakban: Átmeneti törvény). E törvény ad eligazítást például abban a tekintetben, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor már működő gazdasági társaságoknak hogyan kell eljárniuk.

Az osztalék fizetésének szabályai az új Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságoknál

A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Az új Ptk. szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

További kapcsolódó szabály, hogy ha a vagyoni hozzájárulást a társasági szerződés nyilvántartásba vételi kérelmének benyújtásáig a tagok nem teljes körűen teljesítették, akkor a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

A társaság saját üzletrészt szerezhet ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére a taggyűlési határozat alapján, ha egyébként osztalék fizetéséről határozhatna. A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg, az arra eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.

Az osztalékelőleg fizetésének szabályai az új Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságoknál

A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

- közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,

- a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és

- a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Az osztalékelőleg fizetését az új Ptk. a Gt. szabályozásához hasonló módon szabályozza, de az osztalékelőleg kifizetésének nem teszi feltételévé azt, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését arra az esetre, ha a társaság nem fizethetne osztalékot, hanem ezt a kötelezettséget maga a törvény mondja ki, és ezzel a garanciális elemek fenntartása mellett egyszerűsíti a kifizetésről szóló döntéshozatalt. Mivel a kifizetésre vonatkozó szabályozás alapvetően hitelezővédelmi célú, és ilyen értelmű garanciális elemeket tartalmaz, az új Ptk.-ban rögzített szabályoktól való eltérés nem elfogadható, azt az új Ptk. kifejezetten tiltja.

Osztalékfizetés előtti kötelező nyilatkozat megszüntetése

Törölte az új Ptk. a Gt. azon rendelkezését, amely szerint az ügyvezetőknek osztalékfizetést megelőzően írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2172 esetben függesztett fel adószámot a Nyugat-dunántúli régióban, mivel a vállalkozások adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségüknek az eredeti határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tettek eleget. Ha a felfüggesztést követő 180 napon belül sem történik teljesítés, akkor az adószámot törli a NAV.

Az adózóknak eleget kell tenni adóbevallási és adófizetési kötelezettségeiknek, hiszen ezek elmulasztása esetén nemcsak mulasztási bírsággal és késedelmi pótlékkal kell számolniuk, hanem adószámuk felfüggesztésével is. Ugyanis ha a vállalkozó 365 napon belül nem teljesíti kötelezettségeit, az adóhivatalnak mérlegelés nélkül fel kell függeszteni az adózó adószámát.

Az adószám-felfüggesztést megelőzi egy felszólítás, amely után ha a mulasztók annak ellenére sem tesznek eleget elmaradt kötelezettségeiknek, az adószámukat felfüggeszti az adóhivatal,így a vállalkozó sem a felfüggesztés alatt, sem pedig azt követően a felfüggesztés időtartamára nem érvényesíthet adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést. A felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követően az adózó az általános forgalmi adó levonási jogát sem gyakorolhatja.

A határozat jogerőre emelkedésétől a vállalkozásnak 180 napja van arra, hogy pótolja mulasztását. Ha ezen idő is eredménytelenül telik el, akkor a NAV mérlegelés nélkül törli az adózó adószámát. Amennyiben a vállalkozás közösségi adószámmal rendelkezik, akkor a felfüggesztés, illetve törlés azt is érinti. Azonban ha adózó az adószám törlésről szóló határozat kiadásától annak jogerőre emelkedéséig eleget tesz kötelezettségének, akkor az adóhivatal a felfüggesztést határozattal megszünteti, az adószám törlésről kiadott határozatot pedig visszavonja.

A NAV az adószám felfüggesztéséről és törléséről is értesíti a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, amelyek további eljárása a vállalkozás megszüntetését is eredményezheti.

Kapcsolódó jogszabályok:

• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény)
• a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.)
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet
• a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

- Milyen beszámolási kötelezettségük van a civil szervezeteknek az állami szervek felé a működésükkel kapcsolatban? 

A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

Számviteli beszámoló készítés, letétbe helyezés és közzététel – a gazdasági évet követő május 31-ig.

A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – Országos Bírósági Hivatalrészére megküldeni letétbe helyezés és közzététel céljából. Amennyiben a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 28. § (4) bekezdés, 30. §)

2014. évben május 31-ig kellett kérni a közhasznúságot is.

Egyéb adóbevallási kötelezettségei ugyanúgy vannak a civil szervezetnek is. Azaz a havi bevallás a járulékokról, éves szinten társasági adó és iparűzési adó és a kisadókat, amennyiben vonatkoznak rá.

 
- Költségvetésükkel el kell-e számolniuk a NAV, vagy valamely más állami szerv felé?

A költségvetésükkel nem kell elszámolni a NAV felé.

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.

  Költségvetést 5 MFt bevétel felett kell készíteni költségvetést. Ügyészégi vizsgálatnál vagy átfogó ellenőrzésnél szokták ellenőrizni.

Elnökségnek, kuratóriumnak kell elfogadnia és a határozatok tárában sorszám szerint kell felvezetni.
- Meg van-e az szabva, hogy kitől, milyen támogatást kaphatnak és az mire költhetik el? Ezeknek nyilvánosaknak kell-e lenniük?

Nincs megszabva. A civil szervezet kaphat bárkitől támogatást, de biztosítani kell a nyilvánosságot. Az OBH-hoz elküldött beszámolóban tételesen fel kell sorolni a Támogatókat. (Külön az állami támogatást, önkormányzati támogatást és egyéb támogatásokat is)

A beszámolóban rögzíteni kell a szerződés tényét, időtartamát és összegét, teljesen transzparens.

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

 
- Ha a kötelezettségeiket elmulasztják, annak milyen következményei lehetnek?

A számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése kötelező, amely kötelezettség teljesítésével párhuzamosan a civil szervezet honlapján is elérhetővé kell tenni a dokumentumokat. A letétbe helyezés elmulasztása esetén a civil szervezet nem részesülhet központi költségvetési támogatásban.

Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése

44/A. § (1) 2014. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja; ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.

2014. december 31-éig a cégbíróság, és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

45. § (1)

(2) A cégbíróság és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

47. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

49. § (1) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.

(2) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti

a) a számviteli beszámolójának a 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve

b) a szervezet – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.

(3) Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(4) A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

Az új adónem a reklámok közzétételéből származó bevételeket, valamint a saját célú reklámköltségeket is adóztatja. Saját célú reklám tárgya lehet minden , a cég saját terméke, áruja, szolgáltatása, tevékenysége, neve, vagy egyéb megjelenése. Elsődleges adókötelezettként a médiaszolgáltatók és a saját célú reklámot folytatók merülnek fel, ám a reklámtartalmat megrendelő adóalanyok is kötelezetté válhatnak. A törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. A reklámbevételek és az önreklámhoz kapcsolódó költségek együttesen alkotják (Ratv 5§(1)) az adóalapot. Ezek szerinti nettó árbevételek és költségek összegének együttes figyelembevétele szükséges az 500 millió forint adómentes adóalaphatár megállapításához. Bevallani és befizetni csak azoknak kell a reklámadót, akik elérik az előbbi értékhatárt. A Ratv 3§(1) szerinti elsődlegesen kötelezett adóalany amennyiben nem nyilatkozik arról, hogy bevallja és befizeti az adót, vagy arra egyébként nem kötelezet az adókötelezettsége havi 2,5 millió forintos költés felett átszáll a megrendelőre. Ez esetben az adó mértéke 20%, melyet havonta kell megállapítani. Továbbá bármilyen reklám közzétételével kapcsolatban felmerült költség nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, azaz a társasági adóban elismert költségnek. Ezt a szabályt a 2,5 milliós havi korláttól függetlenül is alkalmazni kell.  A nyilatkozatot tehát minden esetben be kell szerezni. Nyilatkozatot lehet tenni a számlán záradékoltatás formájában, külön nyilatkozattal vagy épp a felek közötti írásos szerződésbe foglaltan.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) módosítása következtében jelentősen átalakultak a 2014. rendelkező évi felajánlásokból részesülni kívánó civil szervezetek kedvezményezetté válásának, elszámolásának feltételei.

A felajánlásokból való részesedéshez szükséges várakozási idő valamennyi szervezetnél egységesen két évre módosult. A köztartozás fennállása már nem akadálya a kedvezményezetté válásnak. A NAV kizárólag a kiutalás előtt vizsgálja, hogy van-e köztartozása a civil kedvezményezettnek, amennyiben igen, a felajánlott összeget átvezeti az adótartozásra és ezt követően a fennmaradó összeget utalja ki. Kivételes méltányosság csak a feltételek késett igazolása esetén kérhető, köztartozás fennállásakor nem.

Nagyon fontos változás az előzetes kedvezményezetti regisztráció megtétele, ami elsőként a 2015. rendelkező évre vonatkozó kötelezettség. A felajánlásra igényt tartó szervezeteknek az adóhivatalnál előzetesen kell regisztrálniuk és igazolniuk a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat.

A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, tehát 2015. esetén 2014. szeptember 30-a. A határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

A kedvezményezetté válás alapfeltétele, hogy

• a szervezet a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 2 évvel korábban szerepeljen a bírósági nyilvántartásban,
• belföldi székhellyel rendelkezzen,
• nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végezzen,
• továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfeleljen a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, azaz közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet.

Kedvezményezetté válás

•  2014. rendelkező év: A 2014. rendelkező évi nyilatkozatokban felajánló magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére a NAV 2014. szeptember 1-ig adja postára a felhívó-tájékoztató leveleket, amelyben a szervezetek tájékoztatást kapnak a részükre felajánlott szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell a 1437A adatlapon.
• 2015. rendelkező év: A 2015. rendelkező évben csak azok a szervezetek részesülhetnek az szja 1%-os felajánlásokban, amelyek 2014-ben kedvezményezettként előzetesen regisztráltatták magukat a NAV-nál. Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.
• A 2014. évben felajánlásban részesült szervezetnek a 1437A adatlapon kell jelölnie, amennyiben a szervezet a következő évekre vonatkozó előzetes kedvezményezetti regisztrációt is igényli.
• A 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint csökkent a működésre felhasználható támogatás aránya és összege is. A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségeinek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
  Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatóak csak el:
  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
    • 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
    • 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
    • 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,
  • székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
  • postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek), költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások.     

Aki számlázó programot használ, és 2014. október 1. után is szeretné használni, akkor ezt az igényét 2014. november 15-ig be kell jelentenie a NAV-hoz. A számlázó programok bejelentésére szolgáló nyomtatvány 2014. október 1-jétől lesz elérhető.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a számlázó program:

• nevét;
• azonosítóját;
• fejlesztőjének nevét – és ha van – adószámát;
• értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;
• beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavétel időpontját.

2014. október 1. előtt beszerzett, és október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, illetve a használatba vett saját fejlesztésű programok adatait is 2014. november 15-ig kell bejelenteni a NAV erre vonatkozó nyomtatványán.

2014. október 1. után használatba vett számlázó programok esetén a bejelentési határidő a számlázó program használatának megkezdésétől számított 30. nap.

Be kell még jelenteni a használatból kivont számlázó program fentebb felsorolt adatait és a használatból kivonás időpontját is. A bejelentést a 2014. október 1. és 2014. október 15. közötti kivonások esetén 2014. november 15-ig, ezt követően pedig a program használatból kivonását követő 30 napon belül kell megtenni.

A számlázó programok bejelentésére szolgáló nyomtatvány 2014. október 1-jétől lesz elérhető

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

• annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;
• annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);
• késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;
• abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
• attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;
• a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;
• 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;
• a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

a) a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon

A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el.

Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll.

b) a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon

A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja.

c) lemondás a behajtási költségátalány összegéről

A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi).

Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki.

Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt.

Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

d) elszámolási sorrend

A Ptk. 6:46. § szerint „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni”. A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. A Ptk.-ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent.

Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki.

Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől.

A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem.

A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034]

2014. július 1-ével teljes mértékben hatályát vesztette a számlázásról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet, ami többek között a számlázó programokhoz szükséges megfelelőségi nyilatkozatot (köznyelvben NAV igazolásként ismert) írta elő. Ezzel a megfelelőségi nyilatkozat hónap elejétől megszűnt, fentiek alapján a fejlesztő cégek már nem állítanak ki ilyet. A NAV pedig az ellenőrzések során a továbbiakban már nem kéri a felhasználótól ennek felmutatását.

Helyette 2014. október 1-ével hatályba lép a 23/2014 (VI. 30.) NGM rendelet 11. §-a, miszerint a számlázó programot felhasználók(!) kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a számlázó program nevét, verziószámát, a fejlesztő cég nevét, adóazonosítóját, a beszerzés/használatba vétel időpontját. A felhasználónak a használatból kivont, használni már nem kívánt számlázó szoftvert szintén be kell majd jelenteni az adóhatósághoz! A kézi számlatömbök értékesítéséről már eddig is tudott a NAV, de most már az összes megvásárolt számlázó programról is információja lesz ezáltal.

A fentiek kapcsán jelenleg(!) teendője nincsen, a rendelet ezen része 2014. október 1-től hatályos. A nyomtatvány formátuma sem ismert még, amin a bejelentést meg kell majd tenni.

Lejárt támogatással használt számlázó programok, a jogszabályi változások és a számlázó program lejelentése kapcsán a továbbiakban nem minősülnek jogkövetőnek! Amennyiben ilyen programokat használnak, keressék a programok fejlesztőit a teendőikkel kapcsolatosan!

Az Országgyűléshez benyújtott T/168 számú, egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosítására irányuló törvényjavaslat a 2014. június 23-ai ülésnapon elfogadásra került. Ennek alapján, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-a alá tartozó ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok nem változnak meg 2014. július 1-jétől. Ezek esetében (ide tartoznak azok az értékesítések, amelyeknél a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról időszakonként számolnak el, vagy a teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg) továbbra is a fizetés esedékessége a meghatározó az adófizetési kötelezettség keletkezése szempontjából.