A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, illetve a 2013. május 9-én kihirdetett, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) módosításáról szóló 134/2013. (V. 9.) Korm. rendelet 2013. május 19-i hatállyal módosította a látvány-csapatsportok támogatása társasági adókedvezményének szabályait.  A Tao. tv. alábbiakban ismertetésre kerülő, megváltozott szabályait első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni (Tao. tv. 29/U.§). A Kormányrendelet módosításai 2013. május 19-től alkalmazandóak.

A Tao. tv. módosult 22/C. § (2)-(3) bekezdései értelmében a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó

• a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás génybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor köztartozásmentes legyen [ezen előírás a Tao. tv. 29/S. § (5) bekezdése szerint 2012. március 1-jei hatállyal alkalmazandó]
• támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet, illetve – új előírásként – az ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportköztestület számára átutalja, valamint
• a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napos, jogvesztő határidőn belül bejelentse.

2013. május 19-től a támogató nem kötelezett a támogatási igazolás másolatának illetve az átutalást igazoló banki bizonylatnak az állami adóhatósághoz történő benyújtására, a Korm. Rendelet 7. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére tekintettel.

Szintén változott a szabályozás a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása esetén a támogatás összege utáni 1%-os befizetési kötelezettség tekintetében (melyet az ellenőrző szervezet által ellátott közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint ellenőrzési feladatok központi költségvetési támogatására kell fordítani). Ezen kötelezettséget a korábbiaktól eltérően nem a támogatási összegen felül, hanem a támogatás összegéből kell teljesíteni, melynek következtében az 1%-os összeg az adókedvezménybe is beleszámít.

A támogató bejelentési kötelezettsége

A Tao. tv. 2013. május 19-től hatályos 22/C. § (3d) bekezdése szerint az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenti. A korábbi szabályoktól eltérően az adózót immáron nem értesítési, hanem bejelentési kötelezettség terheli, amelyet változatlanul 8 napon belül kell teljesíteni az állami adóhatóság részére.

Változás a korábbi szabályokhoz képest egyrészt, hogy a bejelentési határidő jogvesztő, elmulasztása esetén annak pótlására nincs lehetőség. Másrészt a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye nem vehető igénybe.

Közhasznú szervezetté minősíthető

• a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet
• amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá
• amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

 Megfelelő erőforrás feltételei

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át).

 Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű

önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Az Ectv. (Civil törvény) hatályba lépését megelőzően közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, amelyek beszámolóikat a jogszabálynak megfelelően letétbe helyezik, 2014. május 31-ig továbbra is megőrzik közhasznú státusukat, és az ezekhez kötődő kedvezményeket.

Ezen szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetik közhasznú jogállásuk megőrzését, amennyiben ezt elmulasztják a bíróság 2014. június 1-től törli közhasznú jogállásukat.

Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával – azaz minden üzleti évet követő évben – a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését.

Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

 Tennivalók

1. Legkésőbb 2014. május 31-ig az illetékes eljáró törvényszéknél kezdeményezni szükséges a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, egy módosított létesítő okirat benyújtásával. A létesítő okiratot módosítani szükséges az Ectv. törvény rendelkezései alapján, többek között meg kell jelölni, hogy a közhasznú tevékenység milyen közfeladat teljesítéséhez kapcsolódik, továbbá azt is, hogy e közfeladatok teljesítését milyen jogszabályok írják elő (pontos jogszabályi hivatkozást is szükséges feltüntetni, nem elegendő az általános megfogalmazás!).

2. A 2012. és 2013. évre vonatkozó számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet el kell készíteni az új mintának megfelelően, melyből igazolható a fenti kritériumoknak való megfelelés (megfelelő erőforrás, megfelelő támogatottság). A beszámolók letétbe helyezési határideje tárgyévet követő év május 31. napja.

Ha a szervezet már 2012-ben szeretné módosítani a létesítő okiratát az új jogszabályok szerint, úgy a 2010. és 2011. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés adataival kell alátámasztania a közhasznúság új feltételeinek való megfelelést. Így ezeket a beszámolókat is letétbe kell helyezni!

2012. június 30. és 2014. május 30. között lehetőség lesz a korábbi két év beszámolóját is közzétenni az OBH részére történő megküldéssel.(Ectv. 75.§ (4).

A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegélyre vonatkozóan, illetve számos adótörvény módosítását tartalmazza. Ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak:

• Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegély szabályai

A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó megállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi hatálya a tisztán adójellegű követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés szerinti adóra lehet alkalmazni. A törvényben rögzítésre került a jogsegély keretében történő információcsere módja, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az együttműködés formája.

• Illetékről szóló törvény módosítása

A módosítás mentesíti mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzést. Illetékmentes a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokba adástól számítva öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít.

• A gépjárműadóról szóló törvény módosításai

Az adó alanyára vonatkozó előírás kiegészült a tartós bérletbe adott személygépkocsikkal. Ezen módosítás gyakorlati jelentősége, hogy a cégautó adóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint – a kettős adóztatás kizárása érdekében – a cégautó adóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség akkor, ha a cégautó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautó adó és a gépjármű adó alanya különbözik, mivel a cégautó adó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó. E probléma megoldódik azzal, hogy a módosítás következtében a cégautó adó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét.

•  A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai

A módosítás értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. E béren kívüli juttatásnak egy magánszemélyre jutó összegét az 500 ezer forintos keret számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezen előírást is lehet alkalmazni a Módtv. hatályba lépését megelőző juttatásokra, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét a Módtv. előírása alapján kívánja megállapítani.

• A társasági adó törvény változásai

A törvény pontosította a Tao. tv. filmalkotásokkal kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó előírásait. Ez érdemi változást nem jelent, a törvény szerkezete változott meg, az adókedvezményekre jogosító filmalkotások fogalma a fogalmak közül átkerült az adókedvezmény szabályok közé. Több ponton változott a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményével kapcsolatos előírás. Új előírás, hogy az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület számára kell átutalni, és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét is be kell jelenteni az állami adóhatóság részére. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás azt jelenti, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összege adózó által alkalmazott adókulcsával (500 millió forintot meg nem haladó adóalapig 10 százalék, ezen adóalap felett 19 százalék) számított értékének legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. A támogatás megfizetése szponzori vagy támogatási szerződés keretében történik. Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportigazgatási szerv által a támogatási igazolásban meghatározott fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. Ezen túlmenően a fizetés tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, tehát önmagában a bejelentési kötelezettség elmulasztása is kizáró ok az adókedvezmény igénybevételére.

• A jövedéki törvény változásai

A módosítást követően a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékekből és borból választékonként öt-öt bontott palackot lehet tartani. Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés esetén a módosításnak megfelelően nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül történő értékesítés kötelezettségét érintő jogsértés. Viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási napra csökken az első jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás időtartama.

• Az általános forgalmi adó törvény módosításai

A törvény módosítás értelmében, ha olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik, akkor az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. A módosítás pontosítja a sorozat jelleggel értékesített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet fogalmát, pontosítja a beépített ingatlan adó alóli mentesség meghatározásánál, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba be nem számító beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet meghatározásánál alkalmazott fogalmakat.

•  A kisadózó vállalkozások tételes adójának változásai

A módosítás értelmében választhatják a KATA alanyiságot azon vállalkozások is, akik biztosítási ügynöki, brókeri, illetve a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységből az évében bevételt szereznek.

A törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnése hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.

• A kisvállalati adó változásai

A törvény pontosította kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásait, összhangba hozva a szociális hozzájárulási adó szempontjából figyelembe vehető kedvezményezetti körrel. Ezt követően a két kedvezményezetti kör megegyezik.

Lényeges módosítás, hogy eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a naptári év első napjával jött létre, ezt követően a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tehát a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. Az adóalap megállapítására vonatkozó szabály is változott. A beruházásra is lehet alkalmazni, hogy a kisvállalati adó alanya a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (a módosítást követően ideértve a beruházást is) Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül a könyvekből,a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette. A Módtv. lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének, zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.

Az új vállalkozásokkal kapcsolatosan idén is folytatódik a KOCKERD kérdőívvel fémjelzett, preventív és kockázatkizáró vizsgálatok lefolytatása, amelyek célja a tulajdonosi, cégvezetői életút és korábbi kapcsolatok részletes feltérképezése.

Az idei évtől a vállalkozások a NAV több új eljárási gyakorlatával szembesülhetnek.

2012. január 01-től az ún. kockázatelemzési eljárás (KOCKERD kérdőív) során az adózónak nyilatkozni kell a megkezdett vagy a tervezett tevékenységgel kapcsolatos adatokról, személyi-, tárgyi- és pénzügyi feltételekről.

Azok a cégek kapják a KOCKERD kérdőívet, ahol személyi változás történt (vezető tisztségviselő változás, tagváltozás). A merőben új és ismeretlen ellenőrzési forma okán a vállalkozások többsége nem kezeli kellő körültekintéssel a kérdőív kitöltését, annak határidőben való benyújtását. A kérdőív postán érkezik a vállalkozások székhelyére, egy határozat kíséretében, tehát úgy, mint minden ellenőrzésről kapott értesítést, kiemelt figyelemmel kell kezelni.

Az adatok feldolgozását követően fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek a vállalkozások 1 évre, mely során:

• az áfa bevallás benyújtásának gyakorisága változtatható (évesről negyedévesre, negyedévesről havira),
• a vállalkozás kötelezhető az áfa bevallás alapjául szolgáló számlák másolatának benyújtására a bevallások kiegészítéseként,
• a bevallások, nyilatkozatok ellenjegyzésére kötelezetté válnak (adótanácsadóval, adószakértővel)
• gyakoribbá teszik az összesítő nyilatkozat (közösségen belüli gazdasági tevékenység) benyújtását

 A kitöltött kérdőívben szereplő adatok valódiságáért az azt kitöltő személy vállalja a felelősséget, melyet az adóhatóság ellenőrizhet.

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) követően a NAV által végzett kockázatelemzési eljárás szabályai 2013. január 1-jétől megváltoztak.

Az adóregisztrációs eljárást követően a NAV továbbra is kockázatelemzési eljárást végez, amelynek egyik legfontosabb eszköze a KOCKERD kérdőív. A kormányzati internetes portálon (www.magyarorszag.hu) regisztrált adózók előtt 2013. január 1-jétől megnyílt a lehetőség arra, hogy a kérdőívet elektronikusan visszaküldjék.

A korábbi törvényi rendelkezések szerint a kérdőív kitöltésének az elmaradása az adózó adószámának törlését vonta maga után. 2013. január 1-jétől azonban amennyiben adózó elmulasztja kitölteni a kérdőívet, annak következményeként a NAV felszólítja a pótlására, egyidejűleg mulasztási bírságot szab ki, melynek összege 500 ezer forintig terjedhet.

Ha az adózó a mulasztási birság kiszabását követően, az erre megállapított határidőn belül sem tölti ki és küldi vissza a kérdőívet, a NAV törli az adószámát.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. november 30-tól hatályos rendelkezései szerint a cégnyilvántartást vezető cégbíróság – a NAV jelzésére az adószám törlésétől számított 15 napon belül – intézkedik a cég törléséről. A cég törlése a vállalkozás életútjának a végét jelenti, ezért minden érintett gazdasági szereplő érdeke a KOCKERD jelű kérdőív kitöltése és határidőn belüli visszajuttatása.

A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. § értelmében a civil szervezetek a működésükről, vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban (a 2000. évi C. törvényben, illetve a 224/2000. Korm. rendeletben) meghatározottak szerint kötelesek beszámolót készíteni legkésőbb a fordulónapot követő május 31-éig.

Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év csak az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31. A Rendelet szerint civil szervezetnek minősül a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt kivételével -, valamint az alapítvány. A civil szervezetnek a beszámoló részeként el kell készíteni a közhasznúsági mellékletet is (a Rendelet 1. mellékletének megfelelően). A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter elektronikusan letölthető formában közzéteszi. A közhasznúsági mellékletnek természetesen összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival. A Rendelet hatálya tehát szó szerint nem vonatkozik a közhasznú gazdasági társaságokra, azonban a közhasznú tevékenységükről az e jogszabály 1. számú mellékletében található „közhasznúsági mellékletet” a közhasznú társaságoknak is el kell készíteni.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a civil szervezeteknek (köztük a nonprofit minősítésű társaságoknak) a 2012. éves beszámoló mellett el kell készíteniük a „közhasznúsági mellékletet” is. A közhasznú mellékletet a civil szervezeteknek a területileg illetékes bírósághoz a beszámolóval együtt meg kell küldeniük, míg a nonprofit társaságoknak a cégbíróság részére kell elküldeniük.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázási szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EK tanácsi irányelvvel összhangban 2013. január elsejétől jelentősen módosultak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) számlázásra vonatkozó rendelkezései. Fontos változás, hogy egységesültek a papíralapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények, és ezzel összhangban liberálisabbá váltak az elektronikus számlázás tekintetében alkalmazandó szabályok.

A papíralapú és az elektronikus számlára egyaránt vonatkozó követelmények

Az Áfa tv. új 168/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Az „eredet hitelessége” a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti (Áfa tv. 259. § 6/A. pont) Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv. szerinti tartalmát nem változtatták meg (Áfa tv. 259. § 1/A. pont). A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlának az ember számára – alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie. Az egyes adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát.

Az Áfa tv. 168/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a számla adattartalmának sértetlenségére, eredetének hitelességére és olvashatóságára vonatkozó kitétel az Áfa tv. alkalmazásában nem új kötelezettség, hiszen az már az Áfa tv. 2012. december 31-éig hatályos 179. § (2) bekezdésében is szerepelt. E kötelezettségekhez kapcsolódóan az Áfa tv 2013. január elsejétől az eredet hitelességére és az adattartalom sértetlenségére vonatkozó fogalom meghatározás mellett a kötelezettség teljesítésére vonatkozó keretszabállyal egészült ki. Ezt a keretszabályt az Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdése tartalmazza, amelynek értelmében az Áfa tv. 168/A. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít. Az eredet hitelességére és az adattartalom sértetlenségére vonatkozó feltételt a számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is teljesítenie kell, mely feltételek fennállását a felek adott esetben egymástól függetlenül is biztosíthatják.

Az Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdésében megjelölt üzleti ellenőrzési eljárás megnevezés széles körű fogalmat takar. Az e körbe tartozó eljárások (számla befogadói oldalon) nem arra szolgálnak, hogy a levonási jognak az Áfa tv-ben meghatározott feltételeit vizsgálják, az adólevonási jog feltételeinek vizsgálata az üzleti ellenőrzési eljáráson túlmutató eljárás. Az üzleti ellenőrzési eljárás arra irányul, hogy a számlák megfelelően lettek-e kibocsátva. Egy tartalmilag helyes számla (értsd: megfelelő ügylet, megfelelő teljesítésre kötelezett, megfelelő ellenérték, megfelelő fizetési címzett) igazolja azt a feltételezést, hogy annak kibocsátása során nem történt az eredet hitelességét vagy a tartalom sértetlenségét érintő hiba, vagyis a számlát nem hamisították meg, vagy más módon nem változtatták meg, a számla megfelel a teljesített ügyletnek. Az üzleti ellenőrzési eljárásokkal szemben támasztott követelményeknek e célokra kell irányulniuk.

Üzleti ellenőrzési eljárás alatt olyan eljárás értendő, melyet az adóalany a számlának a saját pénzügyi követelésével illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében alkalmaz. Az adóalany szabadon választhatja meg az eljárást. A saját érdekében számla kibocsátóként és számla befogadóként is különösen azt ellenőrzi, hogy:

- a számla lényegében megfelelő-e, vagyis, hogy a számlában feltüntetett ügylet ténylegesen a feltüntetett mennyiségben és minőségben teljesült-e, továbbá számla befogadóként vizsgálja, hogy

- a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye van-e,

- a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e és hasonlókat annak biztosítására, hogy ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyek kiegyenlítésére kötelezett.

Az üzleti ellenőrzési eljárás fontos aspektusa, hogy a számlát az üzleti és számviteli folyamaton belül ellenőrzik, nem pedig független, önálló dokumentumként. Az üzleti ellenőrzési eljárás akkor felel meg az Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak, ha megbízható ellenőrzési nyomvonalat létesít a számla és a számlán feltüntetett ügylet között. Ez történhet akár megfelelően kialakított könyvelés keretében, így pl.. integrált vállalatirányítási rendszer alkalmazásával (melyben az üzleti ellenőrzési eljárás beépített automatizmusokra épül, így a számla eredetének a hitelességét a rendszerek biztosítják), vagy akár a számlának a meglévő üzleti iratokkal (pl. a megrendeléssel, megbízással, szerződéssel, szállító levéllel, átutalási vagy fizetési bizonylattal) történő manuális összevetésével. Az üzleti ellenőrzési eljárás technikájának meghatározása (ide értve annak meghatározását is, hogy az üzleti ellenőrzési eljárás során készítenek-e illetve milyen formájú, tartalmú bizonylatot készítenek) az adóalanyok döntési körébe tartozik. Mindemellett hangsúlyozandó, hogy az adóalany továbbra is köteles az érvényesített levonási jog feltételei fennállásának igazolására.

Elektronikus számla

Az Áfa tv. 168/A. §-ának hatályba lépésével egyidejűleg az elektronikus számlára vonatkozó előírások is változnak. E változást tükrözi az Áfa tv. 259. § 5. pontjában megjelenő új elektronikus számla fogalom, mely szerint az Áfa tv. alkalmazásában elektronikus számlának minősül minden olyan, az Áfa tv-ben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus úton bocsátottak ki és fogadtak be. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az elektronikus számla fogadásának, illetve a hitelesség, a sértetlenség és az olvashatóság biztosításának a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője részéről technikai feltételei vannak, amelyeket az elektronikus számlák fogadásához ki kell alakítani, az elektronikus számlázással kapcsolatban továbbra is elengedhetetlen a felek együttműködése. Ezért az Áfa tv. 175. § (3) bekezdése az elektronikus számla kibocsátásának feltételeként továbbra is előírja a számlabefogadó beleegyezését (ami nem csak formális lehet, vagyis megvalósulhat pl. a kapott számla kifizetésével történő hallgatólagos belegyezés révén is), illetve EDI alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodását.

Az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében az „elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát”

- az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Eat.) rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy

- EDI elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.

Az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő elektronikus számlák olvashatóságát az adóalany saját választása szerint bármilyen módon (így bármilyen felbontású. pdf. alkalmazásával is) biztosíthatja, az ilyen számlák tekintetében az eredet hitelességét, adattartalmának sértetlenségét az adóalanynak nem kötelező az Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdése szerinti üzleti ellenőrzési eljárással alátámasztania. Az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő számlát kibocsátó és az ilyen számlát befogadó adóalanyoknak figyelemmel kell lenniük ugyanakkor arra is, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 95. § (3) bekezdése alapján az elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra, meghatározott formátumban kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátaniuk. Az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő elektronikus számlák tekintetében, az Art. 95. § (3) bekezdésében említett formátumokat az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 2. számú mellékletének 2. pontja határozza meg. Ennek megfelelően az ilyen számlákat az alábbi formátumok valamelyikében kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani:

- txt formátum (text fájl),

- bármilyen más, úgynevezett print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatóak a fájlban – a soremelés és az oldalkezdet jelzésen kívül – utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik),

- csv fájlformátum,

- dbf formátum,

- mdb formátum,

- xls fájlformátum,

- xml fájlformátum.

Az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében – az Áfa tv. 168/A. § (1) bekezdésében említett eredet hitelességére és adattartalom sértetlenségére vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus számlák között – nem szerepel az Áfa tv. 2012. december 31-éig hatályos előírásai szerinti, legalább fokozott biztonságú aláírással és minősített szolgáltató által ellátott időbélyegzővel kibocsátott számla. Figyelemmel azonban arra, hogy az ilyen számla esetén az eredet hitelességére és a tartalom sértetlenségére vonatkozó feltételnek való megfelelés az Eat. előírásai alapján vélelmezhető, a legalább fokozott biztonságú aláírással és minősített szolgáltató által ellátott időbélyegzővel kibocsátott számla tekintetében is teljesülnek 168/A. § (1) bekezdésében említett, a számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelmények.

Az időbélyegző alkalmazására vonatkozóam az Áfa tv. nem tartalmaz előírást. Következésképpen időbélyegző alkalmazása nem követelmény, azonban természetesen az adóalany döntése alapján alkalmazhatja azt.

Az Áfa tv. 259. § 5. pontjának elektronikus számla fogalma alapján az Áfa tv. alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott PDF állomány is elektronikus számlának minősül. Figyelemmel arra, hogy az elektronikus számlák közül ezeknél biztosított a legkevésbé az adatbiztonság, az ilyen elektronikus számlák tekintetében az eredet hitelességét és az adattartalom sértetlenségét alátámasztó üzleti ellenőrzési eljárásnak fokozott jelentősége van, azok tekintetében szigorú üzleti ellenőrzési eljárást kell végezni. Az előzőek mellett figyelemmel kell lenni a PM rendelet 2. számú melléklet 3. pontjában foglaltakra is, amelyek alapján az Áfa tv. 175. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő számlák esetén a számlákat az alábbi formátumokban kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani:

- a számla kibocsátója által elektronikus úton létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében, PDF formátum és XML fájl együttes alkalmazása (pl. elektronikusan továbbított PDF formátumú számla mellékleteként XML formátumú számla megküldése),

- papír alapon létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében, PDF állomány, amelynek felbontása legalább 300 dpi és 256 szürkeárnyalatú módban készült, és adatait a személyi számítógépeken elterjedt operációs rendszerek gyártó által alapértelmezésként szállított betűkészletek valamelyikével tüntették fel.  A papír alapon létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetén a PDF állomány létrehozásánál figyelemmel kell lenni a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X, 27) IHM rendelet (továbbiakban IHM rendelet) előírásaira is.

Okirat megőrzési kötelezettség

Az Áfa tv. továbbra is kötelezettségként írja elő minden olyan személy, szervezet számára, aki az Áfa tv-ben szabályozott jogot gyakorol, illetve akire az Áfa tv. kötelezettséget állapít meg, hogy az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában lévő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig őrizze meg. A megőrzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok azonban módosultak.

Fontos változás, hogy az elektronikus formában megőrzött okiratok tekintetében az Áfa tv. 179. § (2) bekezdése előírja, hogy az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is. E rendelkezésből következően abban az esetben, ha az adóalanynak az eredet hitelességét, az adattartalom sértetlenségét az Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdés szerint kell biztosítania, és az Áfa tv. 179. § (1) bekezdése szerinti okiratokat elektronikusan őrzi, akkor az Áfa tv. 168/A.§ (2) bekezdés szerinti üzleti ellenőrzési eljárás során keletkezett, valamint az üzleti ellenőrzési eljáráshoz felhasznált adatokat is elektronikusan kell megőriznie.

Az elektronikus formában megőrzött adatok tekintetében továbbra is figyelemmel kell lenni a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM rendelet) előírásaira. A GKM rendelet külön szabályokat állapít meg a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott számla, az ilyen aláírással nem rendelkező számla, és az EDI rendszerben továbbított számla megőrzésére.

Az Áfa tv. 2013. január elsejétől hatályos 179. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzése útján is. E rendelkezéssel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy az Áfa tv. 168/A. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeket a megőrzési időn belül végig biztosítani kell. Így a papír alapon rendelkezésre álló okiratról elektronikus másolat készítése csak olyan módon történhet, ami az adattartalom sértetlenségét, olvashatóságát nem veszélyezteti. Ezért a másolat készítésekor az IHM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

Az Áfa168/A. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeket a megőrzési időn belül végig biztosítani kell. Így a papír alapon rendelkezésre álló okiratról elektronikus másolat készítése csak olyan módon történhet, ami az adattartalom sértetlenségét, olvashatóságát nem veszélyezteti. Ezért a másolat készítésekor az IHM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

Az Áfa tv. 2013. január elsejétől hatályos 179. § (2) bekezdése az előzőek mellett rögzíti, hogy elektronikus okirat (továbbra is) csak elektronikus formában őrizhető meg. Az elektronikus számla azonban nem kizárólag abban a formátumban őrizhető meg, amelyben az adóalany azt kibocsátotta illetve megkapta, feltéve, hogy az elektronikus okirat formátumának megváltoztatása az Áfa tv. 168/A. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően történt.

Az okirat megőrzési kötelezettség teljesítése körében természetesen az Art. vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. Így pl. az Art. 16. § (3) bekezdés g) pontja illetve 17. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően az adóalanynak be kell jelentenie az iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének a helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt. Az Art. 47. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az adózónak az iratokat a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Az Art 47. § (8) bekezdése alapján az iratmegőrzési kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy – ha azt jogszabály nem zárja ki – eredeti példány hiányában a külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Amennyiben az adózó a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, az Art. 47/A. §-ában foglaltaknak megfelelően köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Az alábbi adótörvények módosítása történt meg:

• Az illetéktörvényben lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzést mentesítik az öröklési- illetve az ajándékozási illeték alól.
• A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben a játékkaszinó játékadóját – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint, akkor 30 százalék, e felett 3 milliárd forint, valamint a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka. (A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.
• A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe kibővítik a cégautó-adó alóli mentességet az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott) személygépkocsi esetére, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el. Személygépkocsi tartós bérlete esetén is a bérbevevő lesz a cégautó-adó alanya.

A személyi jövedelemadó:

• egyrészt a módosító törvény 1. számú melléklete szerinti változás,
• másrészt az adómentes juttatásokat felsoroló 1. számú mellékletben a felsőoktatás szó kicserélése nemzeti felsőoktatásra jelent változást.
• Az szja-törvény 1. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes lesz, (4. pont) a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
• A 8.15. pontot pedig úgy módosítják, hogy adómentes az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül.

A társasági adóról szóló törvény

A társasági adóról szóló törvény módosításaként a sport-támogatási rendszer oly módon került átalakításra, hogy a támogató a törvény alapján számított kiegészítő sportfejlesztési támogatást köteles a támogatott sportág szakszövetségén keresztül visszaforgatni a sport támogatására. A módosítás úgy rendelkezik, hogy e szabályokat első ízben a 2013–2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.

Az adózás rendjéről szóló törvénynek az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó V. fejezete kikerült a törvényből. Ezzel kapcsolatban még néhány módosítást végre kell hajtani.

Jövedéki adó

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben várható változások közül jelentős érdeklődésre számot tartó témák a következők:

• Indokoltnak látszik, hogy a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében az 1 literes (2 liter alatti) kiszerelésű alkoholtermékekből és borból ne csak egy, hanem választékonként öt-öt bontott palackot lehessen tartani.
• A jövedéki törvény üzletbezárásra vonatkozó rendelkezését módosítja a törvénytervezet oly módon, hogy nem minden esetben kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, hanem a vámhatóság az eset összes körülményét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva alkalmazhatja a szankciót vagy akár attól eltekinthet. Az üzletbezárás időtartama az első jogsértés esetében 30 napról 12 napra csökken.

Az általános forgalmi adóról

• Az általános forgalmi adóról szóló törvény úgy módosult, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba.
• Pontosító jellegű módosítás lesz, hogy a 2013. április 1-jén hatályba lépő fordított adózás a 2309 90 vámtarifaszám alá tartozó, állatok etetésére szolgáló készítmények közül csak azokat érinti, melyek nem kutya- vagy macskaeledelek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben

• módosították a fogalomrendszert,
• lehetővé tették, hogy az adózási mód választásából eddig kizárt, biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá,
• a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, mely időponttól önálló üzleti év kezdődik.
• A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap-meghatározás folytán ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség.
• A módosítás előírja, hogy a kisvállalati adó szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján  nem pénzben kapott juttatásként adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek  ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben  juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális  intézmény és művészeti létesítmény  (kiállítóhely)  kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet  által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet,  továbbá könyvtári beiratkozási díj.

A juttató és a juttatásban részesülő személye

A rendelkezés kifejezetten kifizető-magánszemély kapcsolatban biztosítja az adómentes  juttatás lehetőségét. Ilyen kapcsolat áll fenn a munkáltatók és a munkavállalók,  illetve a vállalkozás és a magánszemély üzleti partnere között is, feltéve, hogy  a munkáltató vagy a vállalkozás megfelel a kifizető fogalmának, azaz   ha jellemzően  belföldi illetőségű jogi személyről, egyéb szervezetről, egyéni vállalkozóról  van szó. A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény  178. § 18. pontja határozza meg.

Az adómentes juttatásra tehát évi 50 ezer forintig akkor is lehetőség van, ha  a juttató   a munkáltató, és a juttatásban részesülő személy a munkavállaló, illetve  akkor is, ha    a juttatás a vállalkozás és az üzleti partner között valósul meg.  Ezt az értelmezést az sem befolyásolja, hogy például az üzleti partnernek adott  színházjegy megfelel az üzleti ajándék fogalmának is, mivel nincs olyan szabály,  amely alapján ebben az esetben a magasabb adókötelezettséget eredményező szabályt  kellene a kifizetőnek alkalmaznia.

Milyen kulturális szolgáltatások sorolhatók az adómentesen juttatható körbe?

Adómentes lehet a belépőjegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az:

• muzeális intézmény, művészeti létesítmény kiállítására,

• színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, vagy

• közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás  igénybevételére

szól.

A muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása a szavak hétköznapi jelentése alapján értelmezhető fogalmak. Ugyanakkor az állatkerti szolgáltatás – eltérő tevékenységi besorolása  okán – nem tartozik ide.

A színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások közös jellemzője, hogy az előadások élőszereplősek. Így a hagyományos színházi,  cirkusz és koncert produkciókon kívül ide sorolhatók a komoly- és könnyűzenei  előadások, továbbá a színház és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók  (opera, operett), de ide tartoznak a kabaré vagy humorest jellegű fellépések is,  függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak  otthont.

A közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatatás értelmezéséhez a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és  a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 1. számú  mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító,  művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben  valósul meg. Közművelődési tevékenységet azonban nemcsak közművelődési intézményben  [Kultv. 1. számú melléklet p) pont], hanem bármely helyen, például az ún. közösségi  színtéren [Kultv. 1. számú melléklet s) pont] is meg lehet valósítani.

Az előzőekből következően egy művelődési központ által szervezett vagy a   faluháztól  bérelt helyiségben működtetett táncház, bármilyen alkotó foglalkozás, klub, szakkör,  ismeretterjesztő előadás stb. adómentes kulturális szolgáltatásnak    tekinthető, ugyanakkor a piaci alapon szerveződő mozik tevékenysége nem     sorolható ide.

Adható-e az adómentes juttatás utalvány formájában?

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontja tételesen nem rendelkezik  arról, hogy az adómentes juttatás utalvány formájában is biztosítható. Ugyanakkor  az Szja tv. 1. sz. mellékletének 9.1. pontja generális jelleggel kimondja, hogy

„Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése  alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben                adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható,  hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben  használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre  vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.”

Ebből következően megállapítható, hogy adómentes lehet az az utalvány formájában  adott juttatás is, amely utalványokat kifejezetten csak az Szja tv. 1. számú melléklet  8.28. pont b) alpontjában felsorolt szolgáltatáskörben lehet felhasználni, azaz    amelyek kifejezetten csak sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás   igénybevételére  szóló belépőjegy, bérlet megvásárlására, könyvtári beiratkozási díj kiegyenlítésére  használhatóak fel.

2013-tól a nyereség-minimum alapjának számításakor növelni kell az alapot a tagi kölcsönök növekményének 50%-ával. A növekmény megállapítása sajnos nem könnyű, mert a szó klasszikus értelmezéséből téves következtetésre jutunk.

A törvény szerint a növekményt úgy kell kiszámolni, hogy a 2013-as napi átlagos állomány és az adóévet megelőző adóév utolsó napján (azaz 2012. december 31-én) meglévő kötelezettség különbségét kell venni. Előfordulhat, hogy 2013 év elején is nulla, illetve év végén is nulla a tagi kölcsön, de év közben volt mozgás. Ekkor gondolhatnánk, hogy a növekmény nulla. De nem az. A napi áltagos állománynak az évközi mozgások miatt lesz értéke, így annak 50%-át be kell számítani a nyereségminimum alapjába.

Civil információs portált indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a www.civil.info.hu  világhálós oldalon elérhető valamennyi társadalmi szervezet, köztük a pártok bíróságon bejegyzett adatai, a pályázati lehetőségek, továbbá az is, hogy 1 százalékos felajánlásaikkal hányan és mekkora összeggel támogatták e szervezeteket.

Az oldalon összesítve érhetők el a minisztériumok és az államigazgatási szervek által az interneten közzétett, civil szervezetekre vonatkozó nyilvános információk, továbbá az Országos Bírósági Hivatal által nyilvántartott valamennyi – mintegy 73 ezer – civil szervezet adata, beszámolója, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedvezményezetti listája, valamint az elszámolással érintett és a kizárt szervezetek adatai is.

A honlapon tevékenységi kör és területi bontás alapján is kereshetők a szervezetek. Megtalálható, hogy egy adott szervezet közhasznú-e vagy sem.