A Cégtörvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Következésképpen, lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül.

A válasz eldöntéséhez a telephely adózási fogalmát kell meghatározni.
Az Adózás rendjéről szóló törvény  178. § 27. pontja értelmében telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják.

Az Áfa törvény 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett.
A tárgyalás céljából használt iroda  az adóköteles gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, ezért az  Art 16.§ (3) b, pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdésének első mondata értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 27. pontja szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

Az Art. 16. § (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét.

Az Art. 17. § (3) bekezdésének h) pontja alapján továbbá az adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.

Az Art. 172. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

A fentieket összefoglalva az adózók kötelesek bejelenteni a gazdasági tevékenységük végzésének valamennyi színhelyét az adóhatóság felé (s a kérdésben foglaltak szerint a tulajdonos lakóhelye is ilyennek minősülhet). Ennek egyrészt eleget tehet az ún. egyablakos rendszer keretében, a telephely cégjegyzékben való feltüntetése érdekében a cégbíróság felé való, illetőleg ennek hiányában közvetlenül az adóhatóság irányába tett bejelentés révén. Abban az esetben, ha adózó a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében ennek feltárása esetére az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.

A teljesség igénye nélkül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért

Általános szabály, hogy a törvény tiltja a károkozást, minden károkozás jogellenes, kivéve, ha törvény ezt kifejezetten megengedi. Aki pedig másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, akkor mentesülhet, ha a magatartása nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti. A felróhatóság hiánya kimentési ok, feltéve, ha azt bizonyítani tudják.

Az új Ptk. taxatíve felsorolja, hogy mikor nem jogellenes a károkozás:

• ha a károsult belegyezik a károkozásba (pl. sportjátékoknál),
• jogos védelmi helyzetben (itt mindig az arányosságot kell vizsgálni, de a felróhatóság hiányával mentesülni lehet a felelősség alól),
• szükséghelyzetben (szomszédjogok),
• ha jogszabály által megengedett magatartással okoznak kárt, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (például ha egy engedélyezett építkezés a szomszédos ház kilátását elvonja, a szomszéd követelhet kártérítést)

Változott a kártérítés módjának a fő szabálya: az eredeti állapot helyreállítása helyett a kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

Új szabály, hogy a károkozók egymás közötti viszonyában alkalmazható a méltányosság, azaz a bíróság nemcsak egyetemlegesen, hanem külön-külön is marasztalhat. Lényeges, hogy bekerült a Ptk-ba, hogy akkor is a többes károkozásra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a kárt több egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik okozhatta és nem állapítható meg a károkozó tényleges személye.

A szerződésszegéssel okozott kár

Az új Ptk-ban szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség. A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új kódexben objektív alapú felelősség, ami azt jelenti, hogy a jogszabály egyrészt szigorítja a kimentést, másrészt a szerződéskötéskor előre látható károk megtérítésére korlátozza a szerződésszegő felelősségét. A kimentést csak akkor engedi meg az új kódex, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor – azaz megtörik a teljes kártérítés elve, csak a következményi károk és az elmaradt haszon tekintetében áll fenn a felelősség. Mindezek miatt az új Ptk. hatálybalépésével fokozott jelentősége lett annak, hogy a vállalkozások egymás között létrejött szerződéseiben közreműködő jogi képviselők a szerződő partnereket körültekintően tájékoztassák a szerződésszegés várható következményeire. A bizonyítási teher alapvetően a károsulton van, és méltányossági alapon a kár mértéke nem csökkenthető.

Cselekvőképesség és személyiségvédelem

Megszűnt a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette részben, illetve teljesen lehet korlátozni a cselekvőképességet, de általános jelleggel nem, csak bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan.

A személyiségvédelem területén a legnagyobb változás a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeként bevezetett sérelemdíj intézménye, ami felváltja a nem vagyoni kártérítést. A sérelmet szenvedettnek a jogsértés tényén túl a hátrány okozását nem kell bizonyítani, azaz a sérelem ténye már önmagában elegendő a kártérítés megállapításához. A bírói gyakorlatra bízza azonban a törvény, hogy a bagatell igényeket és azok megtérítését hogyan lehet ilyenkor kiszűrni.

Jogi személyek

A társasági jog anyagi jogi szabályai bekerültek az új kódexbe, azzal az alapvető szemléletváltással, hogy főszabály a diszpozitivitás, azaz az általános eltérést engedő szabály. Bármit megtehetnek a felek, amit a törvény nem tilt. Tehát csak attól nem lehet eltérni a társasági szerződésben, amit kifejezetten tilt a törvény.

Biztonsági klauzulaként beépítették azonban a kódexbe, hogy megakadályozhatók olyan társasági jogi gesztusok, amiket nem célszerű megengedni. Ezért konkrét tilalom nélkül is semmis az olyan társasági jogi rendelkezés, ami sérti a hitelezők, a kisebbség érdekét vagy a munkavállalók érdekeibe ütközik, vagy a társaság feletti felügyelet gyakorlását akadályozza.

A társasági jog szabályai egyebekben alapvetően nem változtak, a korlátolt felelősségű társaságok saját üzletrészének korlátozása és törzstőkéjének megemelési kötelezettsége kivételével.

A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően nem változik

Alapvetően nem változott a vezető tisztségviselők felelőssége. Az új Ptk. szabályozásának egyetlen többleteleme az, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

A vezető tisztségviselő felelősségéről az új kódex három helyen rendelkezik:

• A 3. könyv 24. §-ában: ahol kimondja, hogy a vezető tisztségviselő felel a társasággal szemben a szerződésszegésért okozott kártérítésre vonatkozó szabályok szerint. Mivel a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség objektív alapú lett, itt valóban szigorúbb a szabály, azonban ettől a diszpozitivitás elve alapján el lehet térni, azaz például összegszerűen korlátozható a vezető tisztségviselő felelőssége
• A 3. könyv 118. §-ában: ahol arról rendelkezik, hogy a már felszámolás alatt álló társaság hitelezői kivételesen pert indíthatnak a vezető tisztségviselővel szemben. Ez a felelősségi alakzat a GT-ben eddig is szabályozva volt, ezt emelték be az új Ptk-ba.
• A 6. kötelmi jogi könyv 541. §-ában: ezt a felelősségi alakzatot értelmezik félre sokan. A deliktuaális felelősség körében, azaz ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül okoz harmadik személynek kárt, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is köteles helytállni.

Mindhárom felelősségi szabály diszpozitív, el lehet tőle térni, azaz a felelősséget a felelősséget lehet korlátozni.  A deliktuális felelősség körében azonban a szándékos károkozásért, illetve az életben, testi épségben okozott kárért való felelősséget nem lehet kizárni.

Öröklés

Alapvetően megváltozik a túlélő házastárs (özvegy) öröklési jogállása. Amennyiben az örökhagyónak van leszármazója, akkor az özvegy a leszármazó mellett csak korlátozott haszonélvezeti jogot gyakorol, viszont egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. Amennyiben az örökhagyó leszármazó nélkül hal meg, akkor az özvegy az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek.

Nagyobb hangsúlyt kap a végrendeleti öröklés, a köteles rész mértéke pedig a törvényes örökrész harmadára csökkent.

A jogalkalmazási gyakorlat nagy kihívás előtt áll, hiszen a régi Ptk. még sokáig élni fog, az átmeneti rendelkezések (2013. évi CLXXVII. törvény) mondják meg, mikor és mennyiben, melyik törvényt kell majd alkalmazni.

Nettó árbevétel csökkentő tételek korlátozott levonhatósága

A 2012. évre vonatkozó szabályozás alapján valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel – eladott áruk beszerzési értéke (elábé), közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség, k+f, alvállalkozói teljesítések értéke – 100%-ban levonható a nettó árbevételből.

2013-tól a nettó árbevétel csökkentő tételek közül az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke, az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.

Ez a korlátozottság azonban nem érvényesül, figyelmen kívül hagyandó:

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) szerinti exportértékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatások értékre,
• a pénzügyi lízing keretében elszámolt elábére,
• közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése kapcsán elszámolt elábére,
• az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa vásárolt és továbbértékesített, a Számviteli tv. szerinti elábéként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értékre.

Sávos korlátozás

 A Htv. 39. § új (4)-(8) bekezdésekkel egészült ki, a (4) bekezdés tartalmaz egy progresszív, sávos törvényi korlátozást az elábére és a közvetített szolgáltatások együttes értékére vonatkozólag:

• 500 millió Ft árbevételig a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás együttes értéke 100%-a,
• 500-20.000 millió Ft között a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 85%-a,
• 20.000-80.000 millió Ft között a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 75%-a
• 80.000 millió Ft felett a sávba jutó elábé és közvetített szolgáltatás, max. az árbevétel 70%-a

  vonható le.

A második sávtól kezdődően az elábé és közvetített szolgáltatások együttes értéke tekintetében törvényi korlátozás érvényesül.

A számítás menete 2013-ra vonatkozólag

1. A nettó árbevételt be kell sorolni az egyes nettó árbevétel sávokba, 0-500 millió Ft-ig, 500 millió 1 Ft-tól 20 000 millió Ft-ig, így tovább egészen a 80 000 millió Ft feletti részig.
2. Meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez milyen összegű elábé és közvetített szolgáltatás érték jut.
3. A számítás a következő: összes elábé és közvetített szolgáltatások együttes értéke, szorozva az adott sávba jutó nettó árbevétel összegével, s osztva az összes nettó árbevétel összegével.
4. A számításokat valamennyi sávba sorolt nettó árbevétel tételnél elvégezve megkapjuk, hogy az egyes nettó árbevétel sávokba maximum mekkora összegű elábé és közvetített szolgáltatások értéke jutna 100 %-os levonhatóság esetén.
5. Meg kell határozni az egyes sávokban (korlátosan) levonható elábé + közvetített szolgáltatások értékének összegét. Ez úgy történik, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételt megszorozzuk a figyelembe vehető százalékos mértékkel, s megkapjuk az e sávhoz tartozóan levonható elábé és közvetített szolgáltatások együttes értékét. A sávba jutó maximális elábé és közvetített szolgáltatások értéke, illetőleg a korlátos mértékkel számított összeg közül a kisebb vehető figyelembe az adóalap megállapításánál.
6. Az egyes sorok kapcsán figyelembe vehető elábé és közvetített szolgáltatások értékét összeadva megkapjuk a 2013. évi nettó árbevételből levonható elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegét.

Általánosságban és összességében elmondható, a kivételekre vonatkozó szabályozás alapján is, hogy a nettó árbevételhez kapcsolódó korlátozott lehetőségek az elábé és a közvetített szolgáltatások keretében alapvetően az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó bolti kiskereskedelmi-, illetőleg az energiaszektorban tevékenykedő vállalkozásoknál fog jelentkezni.

Előlegfizetési kötelezettség

A Htv. 41. § (7) bekezdése szerint, ha jogszabályi változás miatt – többek között – az adó alapja az adóévre módosul, akkor az előleg összegét az adóalap változása figyelembevételével kell megállapítani és bevallani.

A társasházak közös képviselőinek, intézőbizottságainak 2013. december 31-ét követően hatályba lépett legfontosabb új feladata a tulajdonostársaknak a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatása. Rezsicsökkentés alatt a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 9. §-ában foglaltakat kell érteni. Ezt a feladatot a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A §-a alapján többletdíjazás felszámítása nélkül kell teljesíteni a következők szerint:

• Minden hónap 15. napjáig, írásban, figyelemfelkeltő és jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján legalább 45 nap időtartamra ki kell függeszteni – a törvény 1. számú mellékletében meghatározott formában és tartalommal – a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjai (a továbbiakban közös rezsi) vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarításokat költség-nemenkénti bontásban.
• A közös rezsit érintően minden év február 15. napjáig, írásban tájékoztatni kell a tulajdonostársakat a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tulajdonostárs külön tulajdonú lakása és a nem lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításairól költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve.
• Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb május 31-éig szintén írásban tájékoztatni kell a tulajdonostársakat a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegéről költségnemenként és tulajdonostársanként a közös költség megosztásának a szervezeti működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban.
• Ha a társasház valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében nem részesült a rezsicsökkentésből eredő megtakarításban, akkor a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles ennek indokát a tájékoztatásban érthető és világos módon szerepeltetni. Ha a társasház a villamos energiát vagy földgázt nem egyetemes szolgáltatás keretében vételezi, akkor a tájékoztatásban azt kell feltüntetni, hogy ezen okból az említett területen a társasház nem jogosult a rezsicsökkentésre.
• Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fentiekben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége egyetemleges.

Munka törvénykönyve szerint:

134. § (1) A munkáltató nyilvántartja

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,

b) a készenlét,

c) a szabadság

tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

(4) A munkáltató nyilvántartja

a) a 92. § (2) bekezdés,

b) a 99. (3) bekezdés,

c) a 135. § (4) bekezdés

szerinti megállapodásokat.

A (11) bekezdés a munkáltató számára kötelezettségként írja elő az átlag heti 48 órát meghaladó munkavégzésre irányuló munkavállalókkal kötött megállapodások (ún. opt-out megállapodások) nyilvántartását az Mt. 134. §-ának új (4) bekezdéssel történő kiegészítésével.

A munka- és pihenőidő nyilvántartásának olyannak kell lennie, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni, ezeket a munkaidő nyilvántartásban a munkaidő-beosztásban történt változást megfelelően dokumentálni kell. A közölt munkaidő-beosztástól eltérő pihenőnapi munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül.

A munkáltató kötelezettsége, hogy nyilvántartsa a munkavállaló

a) rendes és rendkívüli munkaidejének kezdő és befejező időpontját és tartamát,

b) készenlétének kezdő és befejező időpontját és tartamát, illetve

c) szabadságának tartamát,

d) a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásokat,

e) a hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókkal kötött, a napi és heti beosztás szerinti munkaidő mértékének megemelésére vonatkozó megállapodásokat,

f) a légi, vízi, közúti, vasúti, közlekedésben dolgozó, a törvényben meghatározott munkavállalókkal kötött, a napi és heti beosztás szerinti munkaidő mértékének megemelésére vonatkozó megállapodásokat.

A rendes és rendkívüli munkaidejének kezdő és befejező időpontjának nyilvántartását a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezetheti – azaz nem szükséges minden nap mindkét félnek igazolnia a beosztástól eltérő változásokat, azt elég a munkáltatónak vezetnie, és a hónap végén mindkét félnek igazolnia.

A kedvezőtlen hazai banki környezet miatt, bankköltségek optimalizálása miatt több társaság gondolkodik, hogy magyar bankszámlája megtartása mellett Szlovákiában is számlát nyisson. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 38. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy BELFÖLDI pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Az Art. 3. számú melléklete D/I. 5. pontja értelmében a pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.

Az Art. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett adózó külföldi bankszámlaszámmal is rendelkezzen. A külföldi bankszámlaszám a NAV törzsadatába nem kerül be, ugyanis a külföldi pénzforgalmi szolgáltató nem tartozik a fent említett törvények hatálya alá.
Az Art. ilyen irányú rendelkezése hiányában a fent említett cégeknek nincs bejelentési kötelezettségük a külföldi bankszámlaszámot illetően.

Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (2013. december 31-ével hatályon kívülre kerül, helyette a szabályokat a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: új határozza meg.

Jogszabály:

• 2011. évi CCVI. Törvény lelkiismereti és vallásszabadságról
• 296/2013. Kormányrendelet

Fogalmi meghatározás, jogállás:

• Országgyűlés által elismert egyház = „bevett egyház”  (1. sz. mellékletben tételesen felsorolva)
• Önmagában NEM tekinthető vallási tevékenységnek például:
  • Nevelés, oktatás,
  • Egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális  munka,
  • Stb. (tételes felsorolást lásd a tv 6§ (4) pontjában
  • A bevett egyház, és annak  belső egyházi jogi személye

Jogi személyiségéből fakadóan

Belső szabályok szerint működnek (mind a bevett egyház, mind annak belső jogi személye)

A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azonban ezt az Alapító Okiratban kell rögzíteni.

Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott:

• Gazdasági társaság,
• Alapítvány,
• Egyesület.

Egyházi jogi személyek működésének szabályai

• Hasonló feladatot ellátó állami-, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult
• A foglalkoztatás munkajogi szempontból a közalkalmazotti szabályokhoz igazodik.
• A hitéleti oktatás költségeit –külön megállapodás alapján- az állam biztosítja.
• Alaptevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet IS végezhet.

NEM minősül gazdasági – vállalkozási tevékenységnek:

• Hitéleti tevékenység folytatása akár az intézményein, sportintézményen keresztül.
• Üdülő hasznosítása, egyházi személy részére.
• Hitéleti tevékenységhez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése.
• Temető fenntartása.
• Kizárólag hitéleti tevékenységet szolgáló tárgyi eszköz, immateriális javak készlet értékesítése
• 1yHitéleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtása, ilyen célú tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.
• Közfeladat ellátásával kapcsolatos termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása, értékesítése.
• Egyházi személyek öngondoskodására létrehozott nyugdíjintézet, nyugdíjalap működtetése

Tevékenység bevételének minősül:

• Vallási szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése (pl.: stóladíj, stb.)
• Tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, adóvisszatérítés, stb.
• Tevékenységhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nélkül kapottpénzügyileg rendezett támogatás, juttatás (adomány, perselypénz, stb.)
• Szabad pénzeszközök, értékpapír után kapott kamat, osztalék, hozam.Az a része, mely a célszerinti tevékenység kapcsán merül fel!!!
• Hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti!
• NEM hitéleti célra nyújtott támogatást és annak felhasználását
• az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.
• Nyilvántartására a számviteli tv. szabályai vonatkoznak.

Ha vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor

• Egyszeres könyvvitel, ha az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység bevétele együtt az 50 millió forintot nem haladja meg, egyszeres könyvvitel és egyszerűsített beszámoló készülhet.
• Kettős könyvvitel vezetése esetén:
  • Éves beszámoló  (1-2. sz. melléklet szerinti)
  • Alap-, vállalkozási  tevékenység elkülönítése
  • Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készítenie.
  • Valós értékelést nem alkalmazhatja

 Eredménytételek speciális elszámolása

• Kapott adományokat BEVÉTELKÉNT számolja el,
• Továbbutalási céllal kapott támogatás egyéb bevételnek minősül. A támogatás tovább utalásakor egyéb ráfordítás, de nem minősül költségek ellentételezésének, fejlesztési célú támogatásnak, átadott pénzeszköznek!
• Továbbutalási céllal kapott támogatásokról: elkülönített nyilvántartást kell vezetni
• Továbbutalási céllal kapott, de még tovább nem utalt támogatásokat passzíválni kell!
• Ha vállalkozási tevékenységet IS folytat rezsi arányosítás.  Az alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket az egyházi jogi személy a bevételek arányában vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően, mérő-, mutatószámok segítségével osztja meg az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
• Időbeli elhatárolás, AIE/PIE alkalmazása –ha nincs vállalkozási tevékenység- nem kötelező!  Kivéve a továbbutalási céllal kapott, de még tovább nem utalt támogatások elszámolását.
• Alap-, vállalkozási tevékenység elkülönítése; szükség esetén „középső” oszlop
• Alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási eredményről külön nyilvántartást kell vezetni
• Ha a vállalkozási tevékenység (ár)bevétele > 300 MFt, akkor KÖTELEZŐ a könyvvizsgálat
• Letétbe-helyezési kötelezettség: NINCS (számviteli politikában meghatározott módon tesz eleget)

A 2013. évről készített beszámolóra a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 2013. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, a 2014. évben induló naptári év könyvvezetésére és az erről a naptári évről készített beszámolóra pedig a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet foglaltakat.

A törvényi rendelkezések értelmében a munkáltató, kifizető abban az esetben is köteles összesített igazolást adni, ha az adóévi kifizetéseknél állított ki igazolást, vagy ha a kilépő munkavállaló részére kiállította az Adatlap2013 elnevezésű jövedelemigazolást. Munkáltatók esetében nem pótolja az összesített igazolás kiállítását az sem, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását, vagy a munkavállalók helyett kitölti az adóbevallást! Az igazolás kiállításának elmulasztása miatt bírságot szabhat ki az adóhatóság. Az összesített igazolás másolatát elévülési időig meg kell őrizni. Év közben kilépőknek az igazolásokat postai úton ajánlott, tértivevényes /átvétel igazolására alkalmas/ módon kell megküldeni. Amennyiben az első kézbesítés után a küldemény „nem kereste” stb. jelzéssel visszaérkezik, fentiek szerint második alkalommal újból meg kell kísérelni a küldést. Ezen második alkalom esetleges meghiúsulását követően amennyiben az adózó nem vette át, nem kereste, átvételt megtagadta, elköltözött stb. jelzéssel visszajön az irat lehet azt kézbesítettnek tekinteni.

Évi 500 000 Ft-os összeghatárig adható juttatások

1.)      A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig.

2.)      A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész.

3.)      Erzsébet-utalvány havi 8000 forintig.

4.)      Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP – kártya)

(a)  Szálláshely alszámlára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás.

(b)  Vendéglátás alszámlára utalt, legfeljebb 150 000 Ft támogatás.

(c)  Szabadidő alszámlára utalt, legfeljebb 75 000 Ft támogatás.

5.)      Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben.

6.)      A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

7.)      Az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

8.)      A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból – törvényben meghatározott feltételekkel

(a)  Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát.

(b)  Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát.

(c)  A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

A juttatásokat 2014-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.

Adómentes juttatások

1.)      A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a  munkavállalónak hitelintézet vagy a  kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás – ideértve a  munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a  lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is – a  vételár vagy a  teljes építési költség 30  százalékáig, több munkáltató esetén is a  folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

2.)      A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

3.)      Kulturális szolgáltatásra szóló belépő évi 50000 Ft-os mértékig.

4.)      Kockázati élet-baleset és betegségbiztosítása a minimálbér 30 százalékáig.

5.)      A helyközi utazási bérlettel, utazási jeggyel történő munkába járás költségének 86 %-on felüli részét meghaladó munkáltatói támogatása.

Minimálbér változása

2014. január 1-jétől a minimálbér havi 101.500,- forint lesz, a garantált bérminimum – azaz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő bér – havi összege 118.000,- forintra emelkedik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a társaság, amelynek az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, függetlenül attól, hogy árbevétele és foglalkoztatotti létszáma alapján egyébként mentesülne a könyvvizsgálat alól. Az árbevétel határ 2014. január 1-től 300 millió forint, a foglalkoztatotti létszám maradt 50 fő (az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában).

Személyi jövedelemadó

• Január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
• 2014. január havi és az azt követő béreknél a családokat érintő adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegének 16%-a érvényesíthető a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is. Nem változott, hogy a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62.500,- forinttal, három és minden további eltartott esetén 206.250,- forinttal csökkenthető az összevont adóalap.
• Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő. Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
• Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.
• Újrafogalmazásra került a kockázati biztosítás fogalma: csak az a személybiztosítás minősülhet kockázatinak, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására (pl: visszavásárlás révén, lejárati szolgáltatás formájában). Ebben az esetben minősül adómentesnek a biztosítás díja (a minimálbér 30 %-ig, rendszeres díjfizetés esetén).
• A tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése nem minősül a lekötési időszak megszakításának.
• A pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló, bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhet el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítania.
• A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható.
• Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.
• Az új szabályozás pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárja a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Ez a rendelkezés nem érinti a munkáltató által fel nem használt (például dolgozóknak ki nem osztott) utalványok visszaváltását.
• Összeghatártól függetlenül adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad. Nem változott a béren kívüli juttatások 500.000,- Ft-os korlátja sem magánszemélyenként.

Foglalkozatás adói: járulékok, szociális hozzájárulás

• A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. A munkáltatói járulékigazoláson járuléknemenként fel kell tüntetni az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.
• Harmadik állam állampolgárai folyamatban lévő kiküldetései esetén a két éves mentességi időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetén.
• A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból a kiküldetés első évének letelte után kerül sor, és erről a munkavállaló 8 napon belül bejelentést tesz az adóhatóságnak. A 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót azonban fizetni kell.
• A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást. Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben –, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.
• A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.
• A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedik.

Általános forgalmi adó

• Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja (pl. bérleti díjak, könyvelési díjak), ezekben az esetekben főszabály szerint az elszámolási időszak végét kell majd figyelembe venni. Kivétel a közszolgáltatási (közüzemi) és az időszakosan teljesített telekommunikációs szolgáltatások, ahol továbbra is az ellenérték esedékessége marad a teljesítés időpontja. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely vonatkozásában a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
• Nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken (például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál, vagy utólag derül ki, hogy az ügylet fordított adózás alá esik, és nem kellett volna az áfa összegét áthárítani).
• A törvény átfogó jelleggel rögzíti, hogy minden olyan esetben utólag csökken az ügylet adóalapja, amikor a szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérítik az előleg, ellenérték egy részét vagy egészét (eddig tételes felsorolás volt).
• Az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját).
• Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az Unió területéről.
• A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztik. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
• A jövőben nem szükséges a kibocsátás keltének feltüntetése olyan nyugtákon, amik a bennük megjelölt szolgáltatások igénybevételére is jogosítanak (pl. menetjegy).
• Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, így egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.
• A fordított adózást a jogalkotó kiterjeszti olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre, amelyeknél a hatóság általi tudomásulvétel is elegendő.
• A jövőben 5%-os áfa mérték lesz alkalmazandó a sertéságazat bizonyos termékértékesítéseire.

Társasági adó

• A nyereség-minimum megállapításánál már 2013. évben növelő tételként kell figyelembe venni a magánszemély taggal szembeni kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50 %-át.
• Változatlanul a korábbi évek negatív adóalapja időbeli korlátozás nélkül felhasználható, de csak a tárgyévi adóalap 50 %-ig. Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.
• Új lehetőség, hogy a kkv-nak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével is csökkentheti az adózás előtti eredményét.
• A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik.
• Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.
• Meghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni.
• A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
• Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta elszámolható, ha azt az szja törvény szerinti reprezentációs céljából veszik igénybe.
• Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett könyv szerinti értékek alapján történik.
• A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.
• Lehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.
• Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.
• Azon közhasznú nonprofit szervezet, amelynek a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összebevétele eléri vagy meghaladja az éves összbevétele 60 %-át, nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társasági adóalapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.

Adózás rendje

• Bevezetésre kerül az adók egyszámlára való utalásának lehetősége. A felosztásról elektronikusan az ügyfélkapun keresztül lehet rendelkezni.
• A benyújtott bevallás az előírt határidő (esedékesség) előtt is önellenőrizhető, korábban erre csak a határidő letelte után volt lehetőség. Ekkor a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé, továbbá a bevallás benyújtásának esedékessége előtt beadott önellenőrzések kapcsán önellenőrzési pótlék nem merül fel.
• A módosítás alapján, amikor az adóbevallásban a törvény az adózónak választási lehetőséget biztosít, az adózó kijavítás iránti kérelem útján kezdeményezheti ezen választása módosítását, kizárólag akkor, ha a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti.
• Az ellenőrzésekről szóló megbízólevelet az adóhatóság már elektronikusan is kézbesítheti. Továbbá az adóhatóság az ellenőrzések során a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is vizsgálhatja.
• Felszámolási, kényszertörlési eljárással összefüggő – jogszabályban meghatározott – kötelezettségei elmulasztása esetén a volt vezető tisztségviselő, a volt végelszámoló mulasztási bírsággal sújtható.
• A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó mulasztási bírság mértéke nem változik, de nem kell a mulasztási bírság alapjába beszámítani a feltöltés esedékességének napján, valamint a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyamok eltéréséből adódó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, amennyiben az adóalapot képez.
• A civil szervezeteknél is létrejön az egyablakos rendszer, azaz a bírósági nyilvántartásba vétellel eleget tesznek az adóhatósági bejelentkezési kötelezettségnek is.

Illeték

• Az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztik a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
• Szigorodik a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozási illeték-mentességének feltétele. A mentesség nem lesz alkalmazható, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
• Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.
• A társasági adó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése –  függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől -, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.
• Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

Helyi adó

• A helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja.
• A jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.
• Lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

Kata, kiva

• Katából kizárt tevékenység mára csak a Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 6820)
• Kibővítették a nem főállású kisadózó fogalmát:

nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem:

• akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát,
• aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

• Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával lehetőség nyílik magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezni. Marad a nem főállású kisadozók után a 25.000,- Ft/hó tételes adó, illetve főállású kisadózó esetén – ha nem választja a magasabb összegű tételes adót – akkor az 50.000 Ft/hó összeg.
•  Előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
• Kisadózó vállalkozásnak nem csak abban az esetben kell adatot szolgáltatnia, ha az 1 millió forintot meghaladja az éves bevétele egy adott adóalanytól, hanem ha adóalanynak nem minősülő más személytől szerez 1 millió forint feletti bevételt (kivéve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől). Ilyen például a külföldi vállalkozástól kapott bevétel. Az adatszolgáltatás csak a számlák alapján történik, nyugták összegét nem kell figyelembe venni.
• Változatlanul az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a kisadózónak 100.000,- forintot meghaladó adótartozása van. Azonban változás, hogy az adószámlák együttes egyenlege alapján vizsgálják a tartozást.
•  A kisvállalati adó (kiva) választására is egész évben lehetőség nyílik.