Az egyéni vállalkozók adóbevallásában segít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy elkészíti 2018-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásuk tervezetét a munkáltatójuk, kifizetőjük által megadott adatok alapján.
A tervezetet 2019. március 15-től lehet megnézheti az Ügyfélkapun keresztül a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon.
Az egyéni vállalkozónak továbbra is önállóan kell benyújtania szja-bevallását, aminek elkészítését nagyban megkönnyíti a NAV által összeállított adóbevallási tervezet.
A kitöltő program telepítése nélküli webes felületen a tervezet adatainak megtekintése, módosítása, majd mentése után lehetőség van a bevallás elektronikus beküldésére.
Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallásának benyújtási határideje megváltozott, a bevallást 2019. május 20-ig kell a NAV-hoz beküldeni.

2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Egyidejűleg a kifizető (munkáltató) mentesül a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól.

A foglalkoztató feladata a szabályváltozás kapcsán
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pont alapján az érintett személyek biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak 8 napon belül be kell jelenteni a 19T1041-es számú adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé.
Hangsúlyozandó, hogy az említett változás csak az Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállalókat érinti, a más jogviszonyban (például megbízási jogviszony) foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy biztosítási kötelezettségét a Tbj. 5. paragrafusa alapján a foglalkoztatónak a továbbiakban is meg kell állapítani, a közteherfizetést pedig az adott jogviszonyra irányadó szabályok szerint teljesíteni kell.
A vállalkozó nyugdíjas
A szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is érinti, akik a vállalkozói tevékenység folytatása mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak.
A 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte.
Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti, de nem az Mt. szerinti munkaviszonyban áll (például közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban stb.), akkor esetében továbbra is fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alóli mentesség.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatást adott az igénybe vehető elektronikus kapcsolattartási lehetőségekről, illetve szabályokról.
A NAV előtt intézhető ügyek (ideértve egyaránt az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket is) valamennyi adózó, illetve ügyfél (a továbbiakban együtt: ügyfél) számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetők/kezdeményezhetők. Minden természetes személy és nem természetes személy ügyfelet megilleti az a jog, hogy ügyének intézésekor elektronikus úton lépjen kapcsolatba a NAV-val. Az ügyintézés során igénybe vehetik mindazon elektronikus kapcsolattartási szolgáltatásokat, melyek ma Magyarországon elérhetőek.
Az elektronikus ügyintézés általános szabályait külön jogszabályok tartalmazzák, melyek az adóigazgatási eljárások speciális szabályaival együtt teremtik meg a NAV előtti, illetve a NAV által megvalósított elektronikus ügyintézés keretrendszerét.

Részletesen itt tájékozódhat:

http://nav.gov.hu/

A Kormány a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározta a 2019. évi minimálbért és garantált bérminimumot. (324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet)
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:
 havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, /hó
 hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, /hét
 napibér alkalmazása esetén 6 860 forint, /nap
 órabér alkalmazása esetén 857 forint. /óra
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:
 havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, /hó
 hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, /hét
 napibér alkalmazása esetén 8 970 forint, /nap
 órabér alkalmazása esetén 1121 forint. /óra
E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2019. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19. Korm. rendelet (eVhr.) értelmében 2019. január 1-jétől

- az egyéni vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet (ügyfél) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) intézhető adóügyekben kizárólag elektronikusan, a Kormány által ingyenesen biztosított elektronikus tárhelyen cégkapun keresztül, vagy az arra jogosult szervezet hivatali tárhelyen keresztül járhat el;

- a NAV a hivatalos küldeményeit az ügyfél cégkapujára, vagy az arra jogosult szervezet hivatali tárhelyére, illetve az egyéni vállalkozónak minősülő adóhatósági ügyek kapcsán meghatalmazott képviselő esetén annak Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyére (KÜNY tárhely) küldi.

Ha a gazdálkodó szervezetet természetes személy képviseli, úgy a képviselő KÜNY tárhelyét (köznyelven Ügyfélkapuját) az adóügyek intézéséhez január 1-jétől csak akkor használhatja, ha a meghatalmazott képviselő olyan egyéni vállalkozó, aki cégkapu nyitására nem kötelezett (például olyan könyvelő, aki tevékenységét egyéni vállalkozói minőségben végzi).

A jogszerű eljárás biztosítása érdekében kérjük, hogy 2019. január 1-jétől – ha egyéni vállalkozónak nem minősülő meghatalmazottja útján kíván eljárni – cégkapuját használja a NAV előtti ügyintézéskor. Adóügyekben az elektronikus kapcsolattartásban a cégkapu esetében is az Eüsztv. 14. § (4) bekezdés alkalmazott kézbesítési szabályok érvényesülnek.

A cégkapu szolgáltatás lehetőséget biztosít a hozzáférési jogosultságok kezelésére és egyes, a cégkapu használatához kapcsolódó beállítások elvégzésére.

 A cégkapuhoz kapcsolódóan bővebb információt a https://cegkapu.gov.hu oldalon találhat.

Az adomány fogalma a társasági adótörvény szerint:

4. § 1/a. ^*  adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

 Az adomány fogalma az általános forgalmi adótörvény szerint:

259. §. 9/A. ^*  közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;

Alábbi formákban adható:

• ·        pénzbeli adomány
• ·        térítés nélkül átadott eszköz
• ·        térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

Az eszköz ingyenes átadása mind áfa, mind társasági adó szempontjából térítés nélküli átadásként kezelendő. Abban az esetben, ha az ingyenesen átadni kívánt eszközök kapcsán a kft-t részben vagy egészben áfa-levonási jog illette meg, az átadás áfa köteles lesz. [Áfa tv. 11.§ (1)]. Azonban az Áfa tv. 11. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, vagyis adókötelezettséget sem eredményez.

A társasági adóról szóló törvény rendelkezései alapján az átadónak az eszköz átadásakor csökkentenie kell adóalapját az átadott eszköz számított nyilvántartási értékével, illetve növelnie kell adóalapját annak könyv szerinti értékével. [Tao tv. 7. § (1) d) és 8. § (1) b)]

A Tao tv. 8. § (1) d) pontja értelmében növeli az adóalapot az a költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a Tao tv. 3. mellékletében felsoroltakra. A Tao tv. 3. számú mellékletének A) 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül – egyebek mellett – a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, amennyiben az átadó társaság nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem negatív. Amennyiben rendelkezik ilyen nyilatkozattal, az átadónál elismert ráfordításnak minősül az átadott eszköz kivezetésére tekintettel elszámolt ráfordítás. Az egyházi szervezetnek adott adomány esetében a nyilatkozatnak elégséges tartalmaznia: a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

Csak a közhasznú szervezetnek adott adomány után érvényesíthető a társasági-adóalap adomány 20 %-nak adóalap csökkentése (TAO tv. 7 § z.). Az egyházi szervezetnek adott adomány költségként, ráfordításként elszámolható, nem érvényesíthető utána még külön adókedvezmény.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37/G. § (1) pontja rendelkezik arról, hogy a Fenntartó a kapott támogatást miként tartsa nyilván.

A támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította.

216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

A nyári törvénymódosítás támogatásokat érintő része kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati összegek esetében jelenthet segítséget, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás nem történik meg. A módosítást a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A kifizetők számára gyakran okoz kellemetlen feladatot, hogy külföldi személynek juttatott jövedelem esetén rendelkezni kell a külföldi illetősége szerinti adóhatóság illetőség igazolásával.

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezik. Főszabály szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele alapján a kifizetőnek a kifizetett összegből az adót meg kell állapítania, le kell vonnia, a 08-as nyomtatványon be kell vallania, és a kifizetést követő hónap 12-éig meg kell fizetnie.

Ugyanakkor a törvény biztosítja, hogy már a kifizetéskor érvényesüljenek a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményekben foglaltak. Ehhez elsőként a magánszemély adóügyi illetőségét kell tisztázni. Ha a magánszemélynek olyan államban van az illetősége, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, az egyezményben foglaltak szerint kell az adókötelezettséget meghatározni.

Ha a kifizetés időpontjáig a külföldi magánszemély, vagy a képviseletében eljáró személy a magánszemély illetőségének igazolásához szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, a kifizetőnek az illetőség államával kötött egyezmény szerinti adót kell levonnia, illetve nem kell adót levonnia, ha az egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható Magyarországon.

Ha a magánszemély illetőségi államával nincs Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye, az adóztatást a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. A nyilatkozatot és az illetőségigazolást a kifizetőnek az elévülési időn belül meg kell őriznie. Az adóalany kérelmére indult eljárásban az adóhatóság kiadja az illetőségigazolást. Az illetőségigazolás lényege, hogy igazolja a magánszemély, vagy a társasági adó alanyának belföldi illetőségét, ami alapvető fontosságú adózási kérdés. Az illetőségigazolás bemutatását a hazai és a nemzetközi gazdasági élet szereplői a helyes adózási mód megválasztása érdekében kérik az üzleti partnereiktől. Jellemzően a kettős adózásról szóló egyezmények alapján a belföldi illetőség igazolását a külföldi felhasználók részére kérik az adózók. Csak a NAV rendelkezik azokkal az egyébként adótitok tárgyát képező adatokkal, melyek alapján az igazolás kiállítható.

A 2018. január 1-én elindított EKR egy olyan egységes központi állami informatikai rendszer, mely minden ajánlatkérő és ajánlattevő számára kötelezően használandó 2018. április 15-től. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.), amely felett a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.

424/2017. (XII. 19.) az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól Kormányrendelet szerint, az EKR alapvető célja a közbeszerzésekben résztvevő gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése egy olyan biztonságos elektronikus platform segítségével, melyen keresztül a közbeszerzők elektronikusan készítik elő valamennyi közbeszerzési eljárásuk dokumentumait, illetve hirdetményeiket.

2018. április 15-öt követően az EKR minden közbeszerzési eljárásban, koncessziós beszerzési eljárásban és tervpályázati eljárásban kötelezően használandó. E kötelező használat magában foglalja a közbeszerzési eljárás előkészítésétől a közbeszerzési szerződés megkötéséig terjedő időszakot, ugyanakkor alkalmazása nem terjed ki az alábbi területekre:

1. a becsült érték meghatározását célzó vizsgálatra, valamint az előzetes piaci konzultációra (Kbt. 28. § (2) és (4) szerinti nyilatkozatokra);

2. a bírálat folyamatára, az értékelésre, az ajánlatkérő belső döntéshozatali folyamatára;

3. a szerződés megkötése utáni szakaszra;

4. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Kbt. 98. § (4) bekezdés c) és d) pontjai szerinti esetköreire.

Az EKR alkalmazásáért az ajánlatkérőnek rendszerhasználati díjat kell fizetnie, megindított közbeszerzési eljárásonként egységesen 40 000 forint rendszerhasználati díjat fizet.

A rendszerhasználati díjat az EKR üzemeltetőjének a honlapján közzétett számlaszámú számlájára kell befizetni.

A rendszerhasználati díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az átutalások beazonosíthatóságának biztosítása érdekében az átutaláskor a „Közlemény”, vagy ennek értelemszerűen megfelelő rovatban meg kell adni azon eljárás EKR azonosítóját, amely vonatkozásában a rendszerhasználati díj megfizetésre kerül.

A rendszerhasználati díjat a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak – a Közbeszerzési Hatóság felé feladásra vagy nem hirdetménnyel induló eljárások esetében a gazdasági szereplők részére – az EKR-ben történő megküldéséig kell megfizetni. A rendszerhasználati díj azon a napon minősül megfizetettnek, amely napon, a számlán jóváírásra kerül.