A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt

A módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

a személyi jövedelemadó terhe 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek következtében (a hatályba lépést követően) a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeresére kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Hasonló a változás az egyes meghatározott juttatások esetén is, ahol a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul (itt is alkalmazni kell az 1,19 szeres szorzót). Így a béren kívüli juttatások teljes közterhe 35,7 százalékról 34,51 százalékra változhat. Ezzel párhuzamban az egyes meghatározott juttatások 51,17 százalék közterhe 49,98 százalékra csökken.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

·         A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt

Az egykulcsos társasági adót 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be.

A módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

·         A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.

·         Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

·         Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

·         Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70%-a. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

         Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt

A módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes lesz.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet tartalmazza, amely többek között meghatározza a munkába járás fogalmát, és a munkáltató által kötelezően fizetendő utazási költségtérítés eseteit valamint mértékét. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen adható utazási költségtérítésre vonatkozó előírásokat is e kormányrendeletben foglalt szabályok figyelembevételével kell értelmezni. A jogszabály 2015. augusztus 1-től módosult.

Az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekek szülei is jogosultak utazási költségtérítésre, akkor, ha távolsági közösségi közlekedés helyett gépkocsival járnak munkába. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járás bizonyos eseteit is költségtérítésre jogosítóként kezeli.  

2015. augusztus 1-jétől az utazási költségtérítés lehetősége új esetekkel bővült.  

1. Közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) utazás esetén, vagy, ha a munkavégzés helyére sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem lehet eljutni:  

- az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekek szülei is jogosultak utazási költségtérítésre, akkor, ha távolsági közösségi közlekedés helyett gépkocsival járnak munkába.  

2. A munkáltató dönthet úgy, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást költségtérítésre jogosítóként kezeli, ha  

- a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van,  

Ezekben az esetekben adómentesen adható a 9 forintos kilométerenkénti költségtérítés.  

• ·        Az új törvény több ponton módosítja a jelenlegi szabályokat, az egyik legfontosabb változás az értékelési szempontokat érinti. A továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot. Ehelyett előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. Mindez azt jelenti, hogy hiába adja egy cég a legolcsóbb ajánlatokat, nem lehet biztos a sikerében.

• A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.
• A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
• Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
• Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

• A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.
• A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

Az új közbeszerzési törvény 2015. november 1-től hatályos. Ehhez kapcsolódóan megjelent kormányrendeletek:

• 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról 20954
• 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet  A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről

A megbízható adózó vállalkozásoknál az adóellenőrzés nem tarthat tovább 180 napnál. Nagy cégeknél gyakori, hogy a beszállítókat is ellenőrizni kell, kapcsolódó vizsgálatokat kell tartani, ami elhúzódhat, de amíg nem zárul le a vizsgálat, addig az érintett vállalkozás nem kaphat vissza pénzt. 2017-től a megbízható adózó esetében a kiutalás előtti áfa-vizsgálat nem haladhatja meg a 45 napot, ami jelenleg 75 nap.

2016. január 1-jén bevezetendő szabályozás megbízhatónak az a társaság minősül majd, amely egyebek mellett nem szerepel az adótartozással, illetve adóhiánnyal érintettek listáján, nem állapítottak meg esetében 3 százaléknál nagyobb adókülönbözetet, nem kapott egy éven belül kétszer mulasztási bírságot, előny továbbá, hogy 2017-től a megbízható adózó esetében a kiutalás előtti áfa-vizsgálat nem haladhatja meg a 45 napot, ami jelenleg 75 nap.

Kockázatos kategóriába kerülnek, a nagy adóhiánnyal, a sok adótartozással rendelkező cégek, vagy amelyek szerepelnek a bejelentetlen alkalmazottakat foglalkoztatók listáján.

A kockázatosnak minősülőknél egyebek mellett az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítése 75 nap lesz. Ha adóhiányt állapítanak meg náluk, akkor a késedelmi pótlék két és félszerese lesz az átlagosnak. A megbízható vállalkozásoknál viszont nem lehet több a bírság, mint a törvényi maximális bírság.

A nemzetgazdasági miniszter 26/2015. (IX. 28.) NGM rendelete az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról. Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetője köteles elektronikusan bejelenteni az automataberendezés gyártási számát is, vagy ha az nem áll rendelkezésre az üzemeltető saját nyilvántartásában szereplő egyedileg meghatározott azonosító számát. Az igazgatási szolgáltatási díjat az állami adóhatóság honlapján közzétett számlaszámra átutalással kell megfizetni.

A NAV 2015-re vonatkozó ellenőrzési irányelvei szerint, az alábbi tevékenységek számíthatnak fokozottabb ellenőrzésre:

• sertéstenyésztés
• Egyéb szarvasmarha tenyésztése
• Fakitermelés
• Húsfeldolgozás, -tartósítás
• Malomipari termék gyártása
• Fűrészáru gyártás
• Fémalapanyag gyártása
• Fémszerkezet gyártása
• Lakó- és nem lakóépület építése
• Gépjáműjavítás, -karbantartás
• Élőállat nagykereskedelme
• Élelmiszer, ital. dohányáru nagykereskedelem
• Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
• Közúti áruszállítás
• Raktározás tárolás
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
• Éttermi, mozgó vendéglátás
• Vagyonkezelés (holding)
• Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• Munkaerő-kölcsönzés
• Személybiztonsági tevékenység
• Fodrász
• Biztosítási ügynök

Továbbra is kiemelt ellenőrzési terület az általános forgalmi adó ellenőrzése illetve a be nem jelentett alkalmazottak kiszűrése.

Fontos ellenőrzési terület az árumozgások figyelemmel kisérése a bevezetett EKAER rendszer segítségével.

Az Online pénztárgépet használók is számíthatnak fokozott ellenőrzésre.

Munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározása

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 93. § rendelkezése szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Így például 2015. október hónapban 22 munkanap van. Mivel október 23. munkaszüneti nap és pénteki munkanapra esik, az október hónapban teljesítendő munkanapok száma 21, ennek megfelelően nyolc órás teljes munkaidős foglakoztatás esetén a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő 8X21=168 óra.

A munkaidőkeret meghatározásakor a távollét (például szabadság, betegség) tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Munkaszüneti nap, a munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Az Mt. 102. § rendelkezése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

Az Mt. 87. § rendelkezése szerint munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Az Mt. 140. § (4) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

Az Mt. 140. § (5) bekezdés rendelkezése szerint munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.

Így olyan esetben, ha a munkavállaló számára munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzést rendelnek el kell számolni a munkavégzés idejére számított alapbérét és összesen kétszáz százalék bérpótlékot.

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidő elszámolása

Az Mt. 146. § rendelkezése szerint a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Ennek megfelelően az órabérben foglalkoztatott munkavállaló részére a 2015. október 23. miatt kieső időre távolléti díjat kell elszámolni.

Abban az esetben, ha a munkabér havi bérben van megállapítva, a munkabér elszámoláson a munkaszüneti nap miatt nem kell változtatni.

Mostanáig munkaerő-kölcsönzés esetében a kölcsönbeadó munkáltatót terhelte a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség, így a kölcsönbevevő cégek nem voltak ösztönözve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az

• általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az
• általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A módosítás alapján, 2015. július 19-ét követően a munkaerő-kölcsönzést érintő új szabály értelmében a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztattak már nem a kölcsönbeadó statisztikai létszámában jelennek meg, hanem a kölcsönbevevőnél a kikölcsönzés tartama alatt (2011. évi CXCI. törvény 23. §.(4a)).

A módosítással a jogalkotó ezt a terhet szerette volna visszahelyezni a kölcsönbevevőkre, akiknél a valós munkavégzés zajlik, továbbá motiválni szerették volna a munkaadókat megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A módosítást a 2015. évi III. negyedévi előleg számításakor már figyelembe kell venni, a szabály alkalmazandó azokban az esetekben, ahol a kölcsönzés időszaka már 2015. július 19.-e előtt kezdődött, de ezen időpont utáni időszakban is fennáll a jogviszony, illetve ahol csak ezt követően kezdődik.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az új szabálytól eltérően, továbbra is a kölcsönbeadó vegye figyelembe a kikölcsönzött létszámot a kötelezettség kiszámításkor.

Ehhez a kölcsönbeadó egyoldalú (a kölcsönbevevő beleegyezése nélküli) nyilatkozata szükséges. Nyilatkozat megtétele esetén a változást követően is figyelembe veheti a kikölcsönzött munkavállalókat a saját kötelezettségei megállapításakor, ekkor nem terheli kötelezettség a kölcsönbevevőt. Abban az esetben érdemes ezt a nyilatkozatot megtennie a kölcsönbeadónak, ha megváltozott munkaképességű személyeket kölcsönöz és rájuk tekintettel szeretné csökkenteni kötelezettségét.

Ha nem történik nyilatkozattétel, 2015.07.18.-ig a kölcsönbeadó, 2015.07.19. után a kölcsönbevevő veszi figyelembe az előlege meghatározása során a kölcsönzött munkavállalókat.

A nyilatkozatnak nincsen formai követelménye, javasolt viszont a foglalkoztatás megkezdéséig megtenni azt a kölcsönbevevő felé, legkésőbb viszont a negyedéves előleg megállapításáig.

A módosítás nem érinti a kötelezettség egyéb előírásait, így minden egyéb vonatkozásban (létszámok számítása, kötelező foglalkoztatási szint, stb.) az eddigi szabályokat kell továbbra is alkalmazni.

A nyilatkozat vonatkozhat egy munkavállalóra, a munkavállalók meghatározott körére, vagy csoportjára vagy az összes kölcsönbeadó által az adott kölcsönbevevőnek kölcsönbeadott munkavállalójára, ezért a nyilatkozatban egyértelműen meg kell jelölni, hogy pontosan kire, melyik jogviszonyokra és milyen időbeli korláttal vagy korlát nélkül érvényes a nyilatkozat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést a hivatalnál nyilván tartott folyószámlájuk 2014 végi egyenlegéről.

Folyószámla-kivonatot csak az kap, aki legalább egy adónemben több mint ezer forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túlfizetése van. A NAV az egyenleg megállapításánál a 2014. december 31-ei állapotot veszi alapul. A kivonat mellett késedelmipótlék-értesítőt csak az találhat, aki fizetési kötelezettségét nem vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért 2014-ben késedelmi pótléka keletkezett, amit egyébként 2015. november 16-ig kell megfizetni.

Azok az adózók, akiknek 2014. január 1. és május 11. között legalább egy elektronikusan benyújtott és feldolgozott bevallásuk vagy adatszolgáltatásuk volt, elektronikus bevallóknak számítanak, így papíron nem kapnak folyószámla-kivonatot és késedelmipótlék-értesítőt sem. Ők az ügyfélkapus regisztráció óta a netes felületen folyamatosan nyomon követhetik folyószámlájuk alakulását, és, ha 2014-ben késedelmi pótlékot kell fizetniük, akkor június végétől megtekinthetik azt is, milyen elmaradásból származik a fizetendő pótlék.

A folyószámla-kivonat, illetve a pótlékértesítő átvétele után az adózónak célszerű azt a kivonat mellékleteként megküldött „Tájékoztató” segítségével saját nyilvántartásával összehasonlítani. Eltérés esetén észrevételt tenni személyesen az ügyfélszolgálatokon, telefonon a 40/20-21-22 számon a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül, vagy írásban lehet. Ehhez a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány nyújt segítséget.

A Kormány 259/2015. (IX. 10.) Korm. rendelete a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítult

A módosítás szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, azaz adómentes – így nem képezi a személyi jövedelemadó alapját – a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetén napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg. (2015-ig napi 40 euró az adómentes napidíj ezen magánszemélyek esetén.)

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.