A végelszámolási eljárás befejezéséhez a társaságoknak rendezniük kell kötelezettségeiket. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Amennyiben a végelszámolás alatt álló adózónak tagi kölcsön vagy fizetendő osztalék címén nyilvántartott kötelezettsége van, az a végelszámolás zárásáig rendezhető – többek között – oly módon, hogy a tagok a társasággal szemben fennálló követelésükről lemondanak, illetve azt elengedik.

Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

Amennyiben gazdálkodó szervezetek között kerül sor a követelés ellenszolgáltatás nélkül történő elengedésére, úgy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 17. §(1) bekezdés n) pontja alapján az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól. Az Itv. azonban ebben az esetben is előírja a bejelentési kötelezettséget.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) adóalapot módosító tételt határoz meg arra az esetre, ha az adózó osztalék címén nyilvántartott kötelezettségét a tag elengedi. A Tao tv. 29/Q. § (3) bekezdése alapján csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege.

Az adóhatóság gyakorlatában előfordult olyan eset, hogy egy társaság a tag pótbefizetési kötelezettségének beszámításával kívánta rendezni a kötelezettséget, azonban a jogszabályi rendelkezések erre nem adnak lehetőséget. A pótbefizetés ugyanis egy társasági jogi intézmény, mely magából a szóból is eredően pénzbeli teljesítést jelent. A pótbefizetési kötelezettség teljesítésének tehát tényleges pénzmozgással kell együtt járnia, figyelembe véve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 120. § (1) bekezdésének és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 38. § (4) bekezdésének rendelkezését.

Más cégek úgy is próbálják a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel apportként megemelik a társaság törzstőkéjét. A Gt. 13. § (2) bekezdése alapján tagi kölcsön nyújtásából eredő követelés és a tag osztalék követelése is lehet nem pénzbeli hozzájárulás, és így szolgálhat a jegyzett tőke forrásaként. A Gt. ezen rendelkezésével összhangban az Szt. és a Tao tv. szabályai is lehetőséget adnak a követelés apport elszámolására. Az Itv. vonatkozó rendelkezései alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya nem terjed ki a követelésre, következésképpen a követelés apport nem keletkeztet illeték-kötelezettséget az apportot fogadónál.

Ugyanakkor a tartozás ilyen módon történő rendezése esetén sem hagyható figyelmen kívül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott előírása, miszerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A rendeltetésellenes joggyakorláshoz ugyanis jogkövetkezményt fűz a törvény, hiszen az Art. 2. § (2) bekezdésben előírja, hogy ilyen esetben az adóhatóság az összes körülményre, de különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg az adót.

Az ilyen jogügyleteket tehát – adójogi szempontból – azok valós gazdasági tartalma szerint, az adott eset összes körülménye alapján kell megítélni.

1. 2012. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

A csőd-és felszámolásról szóló törvényben pontosításra kerültek a felszámolási költségek, illetve az ideiglenes vagyonfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok. Ennek értelmében a kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedni kell az eljárás megindításától, melynek díja legalább nettó 500 000 Ft, legfeljebb 5 000 000 Ft. A szabályokat a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A törvény módosításával szabályozásra került a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás díjának – szükség esetén – a Bérgarancia Alapból történő igénybevétele.

 2. A kormány 378/2012. (XII. 17.) rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

Néhány kisebb módosítás mellett a legjelentősebb változás a járulékfizetési felső határ eltörlése 2013. január 1-jétől. A 2013. január 10-éig megszerzett, de 2012. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

 3. A kormány 390/2012. (XII. 20.) rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

2013. január 1-jétől a kötelező legkisebb minimálbér összege 98 000 Ft, míg a garantált bérminimum összege 114 000 Ft.

 4. A nemzetgazdasági miniszter 47/2012. (XII. 27.) rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosításáról

A könyvviteli szolgáltatást végző nyilvántartásba vételéért, módosításáért a Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú számlájára 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A rendelet 2013. január 27-én lép hatályba.

5. A nemzetgazdasági miniszter 50/2012. (XII. 28.) rendelete a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet módosításáról

2013. január 1-jétől kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint azon adózók – a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével -, amelyek az adóévet megelőző második évben, vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és adóteljesítményük értéke az 1 800 000 ezer forintot elérte.

 6. A kormány 412/2012. (XII. 28.) rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról

A SZÉP kártyára történő utalásokat a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A rendelet 2012. december 30-án lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2011. évben juttatott elektronikus utalványokra is alkalmazni kell.

7. A kormány 413/2012. (XII. 29.) rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

Módosításra kerültek a gazdasági vezetők feladatkörére és végzettségükre vonatkozó szabályok. Kihirdetésre került az államháztartás önkormányzati alrendszerének támogatási rendje. A végrehajtási rendelet 2013. január 1-jével lép hatályba.

8. A kormány 1700/2012. (XII. 29.) határozata a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről

A Korm. határozat kijelöli azokat a feladatokat, amelyek a költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek jogviszonyának megszüntetésére vagy a megszüntetés kezdeményezésére vonatkoznak, azon magánszemélyek tekintetében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték.

A Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztálya a helyi adófolyószámla lekérdezhetősége mellett, 2013.01.01-jétől – a kormányzati ügyfélkapu szolgáltatáson keresztül – biztosítja a helyi iparűzési, és idegenforgalmi adóbevallások elektronikus benyújthatóságát.

Az ügyfélkapun történő sikeres belépést követően az alábbi szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni:

• Képviselt ügyfél választása – ha már rendelkezik bejelentett és érvényes képviselettel
• Folyószámla lekérdezése – saját , illetve a képviselt ügyfelekre vonatkozóan
• Meghatalmazások felvitele – új képviselet bejelentése, meghatalmazások felvitele
• Meghatalmazások kezelése – a felvitt meghatalmazások lekérdezése, engedélyezése, visszavonása, lemondása
• Dokumentumtár

A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervből kiderül: stratégiai cél, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek Fontos törekvés az is, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények legyenek a munkahelyeken – olvasható az ellenőrzési tervben.

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=338

A munkavédelem területén az év második felében ellenőrzik az emelőgépek üzemeltetését és a bányászati tevékenységet, május-júniusban a biológiai kórokozók miatti megbetegedések kockázatával járó tevékenységeket, az ősszel pedig a villamos berendezésekkel való munkavégzés biztonságát.

Munkaügyi területen március-áprilisban ellenőrzik a szolgáltatókat, majd június-júliusban a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartását ellenőrzi a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. Emellett – főként a kereskedelemben – a munka- és a pihenőidő betartását is górcső alá veszik. A munkaügyi bírság összege 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.

KATA és IPA

A KATA alany adózóknak háromféle adómegállapítási módszer közül van lehetőségük választani:

1.) Főszabály szerint (nettó árbevétel – anyagköltség – közvetített szolgáltatás – ELÁBÉ ) * adókulcs

2.) Egyszerűsített módszer (ha az éves árbevétel 8M Ft alatt van, akkor a bevétel 80%-a az adóalap)

3.) Tételes adó (önkormányzatonként 2,5M adóalap után)

Az első kettőről szóló választást legkésőbb a bevallásig kell bejelenteni

A 3.) azonban (ez az évi 50eFt-os adóként emlegetett… persze önkormányzatonként) most 15-éig bejelentendő!!!!!! (jogvesztő hatályú dátum)

KIVA és IPA

1.) főszabály szerint

2.) Egyszerűsített módszer (évi 8M Ft-ig, az adóalap a bevétel 80%-a)

3.) A KIVA alap 120%-a után az önkormányzat által kiszabott adómértékkel.

A főváros honlapján  a bejelentő és változásbejelentő nyomtatvány 2. oldalán az V. pont szól erről. https://ssl.budapest.hu/web_hair/pdf/2013-01.pdf

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás időszakában az általa belföldön teljesített ügylet áthárított forgalmi adóját – egyes kivételekkel – az adót is tartalmazó ellenértéknek a jóváírásakor, kézhezvételekor kell fizetendő adóként megállapítania.

A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pont alá tartozó ügyleteiről kibocsátott számláján köteles a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést szerepeltetni [Áfa tv. 169. § h) pont]. Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az ügyletről kibocsátott számláján nem tünteti fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, úgy a számlán szerepeltetett termékértékesítésére, szolgáltatásnyújtására a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja [Áfa tv. 196/B. § (4) bekezdés], ez esetben az ügyletet terhelő fizetendő adót az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján kell megállapítania. (A számla kibocsátó a bizonylatnak az előírásoktól eltérő módon való kiállítása miatt mulasztási bírsággal sújtható.)

A pénzforgalmi adózás eladói (szolgáltatás nyújtói) oldalon történő alkalmazása kihatással van a vevő, illetve szolgáltatást igénybevevő adólevonási joga keletkezési időpontjára, még abban az esetben is, ha a vevő (igénybe vevő) saját magára nézve nem választott pénzforgalmi elszámolást.

Az adólevonási jog keletkezésének időpontját az Áfa tv. 119. § (1) bekezdése szabályozza, mely szerint az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik –, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. E rendelkezést a pénzforgalmi elszámolást bevezető, a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 2012. október 16-tól kezdődő hatállyal a pénzforgalmi adózáshoz kapcsolódóan kiegészítette azon fordulattal, miszerint ide kell érteni azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása az Áfa tv-nek a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó 196/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik.

A módosítás tehát egyértelművé teszi, hogy a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany által a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számlában áthárított adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany levonási joga a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által fizetendő adó megállapításának időpontjában keletkezik. Mivel a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás időszaka alatt teljesített, Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pont alá tartozó ügylete után a fizetendő adót az ellenérték kézhezvételének, jóváírásának időpontjában kell megállapítani, ezért a pénzforgalmi elszámolást nem választó, de pénzforgalmi elszámolású számlát befogadó vevő adólevonási joga is ebben az időpontban keletkezik.

2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye általánosan elfogadható  a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett [1], azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Az adatbázisban történő szereplés további előnyei:

1. a kérelem benyújtása illetékmentes;

2. 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes  adatbázisba;

3. üzleti partnerei felé is igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;

4. az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a  NAV honlapjáról elérhető (a http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes link alatt);

5. az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve  szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.

A köztartozásmentes adózói adatbázis [2] az állami adóhatóság honlapján közzétett,  az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely  azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek  szerint

a)     a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál  és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

b)     nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

c)     nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes  bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d)     adószámát nem függesztették fel;

e)     nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;

f)      csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános  forgalmi adótartozása;

g)     nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál, melynek részei:

–        KÉRELEM – az adatbázisba történő jelentkezéshez,

–        KÉRELEM VISSZAVONÁSA – a jelentkezés visszavonásához,

–        TÖRLÉSI KÉRELEM – az adatbázisból történő törlés kéréséhez,

–        FELLEBBEZÉS – az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen.

Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód.

Munkahelyi étkeztetés esetén a 2013. évtől utalvány juttatása esetén nem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását (külsősök, biztonsági őrök, hozzátartozók). Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie.

(A 2012-ben csak az a munkahelyi étkeztetés minősült béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósult meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel volt, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el.)

Módosult az utalvány fogalma, mely szerint: az „Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására  felhasználható utalvány.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2012. évi átmeneti rendelkezés fennmaradt, azaz 2013-tól melegkonyhás vendéglátóhelyeken továbbra is felhasználható. Havonta adható értéke 8 000 forintra emelkedett.

A vonatkozó cégjogi szabályok változása során előírásra került, hogy azon társaságok, melyek létesítő okirata nem felel meg az új előírásoknak, kötelesek legkésőbb 2013. február 1. napjáig végrehajtani az alábbi változásokat, illetve okiratpótlásokat, ha eddig nem történt meg:

• cégnév módosítása, ha az elnevezés közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésével egyezik vagy a cégnévben az “állami” vagy “nemzeti” kifejezés szerepelt, és ha a cégben az állam      közvetlenül vagy szervezetei útján nem rendelkezik többségi befolyással vagy a cég nem tartozik külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe
• székhely-, telephely- és  fióktelep használat jogszerűségéről szóló nyilatkozat csatolása (tulajdoni lap, szerződés és/vagy hozzájáruló nyilatkozat);
• a cég képviseletére jogosultak tisztségének, tisztsége keletkezésének megszűnésének időpontját, adóazonosító számának, lakóhelyének (székhelyének), anyja születési nevének, születési idejének (cégjegyzékszámának vagy nyilvántartási számának) bejelentése;
• a cégjegyzékbe bejegyzett tagok adóazonosító számának, lakóhelyének      (székhelyének), anyja születési nevének, születési idejének      (cégjegyzékszámának vagy nyilvántartási számának) bejelentése;
• kft. tagnál ezen felül a szavazati joga mértékének bejelentése, ha az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik;
• kft. tagnál közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adóazonosító számának, lakóhelyének (székhelyének), anyja születési nevének, születési idejének (cégjegyzékszámának vagy nyilvántartási számának) bejelentése;
• Zrt. esetében, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes adóazonosító számának, adóazonosító számának, lakóhelyének (székhelyének), anyja születési nevének, születési idejének (cégjegyzékszámának vagy nyilvántartási számának) bejelentése;
• külföldi jogi személy vagy belföldi lakhellyel nem rendelkező külföldi természetes személy esetén a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat csatolása
• külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet esetén az állami adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát kell bejelenteni, amennyiben a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, úgy erre a körülményre utalni kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

• egyrészt a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogszerűségéről és a kézbesítési megbízottal kapcsolatos okiratok benyújtására és/vagy a tagok      (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Módtv.-vel      megállapított további azonosító adatainak, bejelentésére irányuló változás      bejelentése közzétételi költségtérítés- és illetékmentes,
• másrészt a bejelentés elmulasztását 50e – 900e forintig terjedő bírság terheli.