Számviteli törvény módosításának tervezete

A számviteli törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a magyar vállalkozások mintegy 97 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthessen – a tervezet hétfőn, a kormány honlapján jelent meg.

 

A tervezet indoklása szerint az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat és ezzel több, mint kétszeresére emeli azokat az értékeket, amelyek alatt még egyszerűsített mérleget készíthet az adott vállalkozás a számviteli törvény szerint.

A jelenlegi szabályok szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben három mutató közül kettő nem haladja meg az ott megadott limitet, ami mérlegfőösszeg felső határát 500 millió forintban, az éves nettó árbevételt 1 milliárd forintban, míg a foglalkoztatottak átlagos létszámát 50 emberben szabja meg. A tervezetben a mérlegfőösszeg felső határát 1,2 milliárd forintban, az éves nettó árbevételt 2,4 milliárd forintban határozza meg, a foglalkoztatott átlagos létszámot viszont változatlanul hagyja.

Módosítja a tervezet az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló-készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékeket is. Akkor kell konszolidált mérleget készíteni, ha a tárgyévet megelőző egymást követő két üzleti évben, a mérleg fordulónapján, a három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket, ami 6 milliárd forintos mérlegfőösszeget, 12 milliárdos árbevételt jelent és legfeljebb 250 foglalkoztatottat. A határértékek 5,4, illetve 8 milliárd forintról emelkednek az új javaslat szerint, a létszámkövetelmény pedig itt is változatlan.

Az indoklás szerint az adminisztrációs terhek csökkentésével a jövőben kevesebb anyavállalat köteles konszolidált éves beszámolót összeállítani.

Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként – vagy ráfordításként – meghatározott tételeket a tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.

A tervezet módosítja az osztalék elszámolásának a szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában – eredménykimutatásában – amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény – mint számviteli tétel – megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Emiatt több más pénzügyi törvény is módosul azzal, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti.

Ezeket a módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves-, illetve konszolidált éves beszámolóra kell először alkalmazni. Az idei naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók – áll a tervezet indoklásában.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS

A kapcsolt vállalkozások fogalma többek között az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao.) 4.§. 23. pontjában is megtalálható:

Kapcsolt vállalkozás:
„a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”

Ez a definíció 2010. január 1-e óta létezik ebben a formában, ezt megelőzően más meghatározás volt érvényben, amit azért fontos áttekintenünk, mert az Adóhatóság a kötelezettségeket egészen 2008-ig visszamenőleg vizsgálhatja jelenleg. Az egyik legmarkánsabb változás a definíció c) pontjában található, miszerint 2010. január 1-től azokat a hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A másik fontos változás az e) pontbeli szabályozás megjelenése, mely a külföldi telephelyekkel kapcsolatos. A jogszabályi változás miatt 2010-től tehát olyan cégek is a kapcsolt vállalati körbe tartozhatnak, akik korábban nem számítottak kapcsolt vállalkozásnak.

A fenti fogalom több esetben is utal a Polgári Törvénykönyvre, ahol a többségi befolyás és a közeli hozzátartozók fogalma lelhető fel, mely részeket is szükséges elemeznünk és megértenünk. Mivel a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatállyal megújult, így áttekintjük a régi és az új szabályozási helyeket is.

A kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározásban az egyik kulcs elem a többségi befolyás fogalma, mely az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: „Ptk.”) 685/B. §-ban, illetve a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 8:2. §. részében található meg, a szövegezés változott, de a lényegi rész alapvetően ugyanaz maradt.

A definíció szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a
                 1. szavazatok több mint ötven százalékával vagy
                 2. meghatározó befolyással rendelkezik.

 Mit jelent a meghatározó befolyás?

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a)    jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b)    a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak. Mindkét fogalomnál a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Közeli hozzátartozó fogalma (Ptk. 685.§. b. pont) – 2014.03.15-ig így hangzott: „Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.” Az új Ptk. hatályba lépésétől a (8:1. §) szerint: „Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér”. Látható, hogy a bejegyzett élettárs időközben kikerült a definícióból. Az egyenes ági rokon fogalmát a Csjt. 1952. évi IV. tv. 34.§. 1. pontja fogalmazza meg: egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.