NAV 2017. évi ellenőrzési irányelvei

Ellenőrzés fókuszpontjai:

  • CÉLZOTT KIVÁLASZTÁS
  • TÁMOGATÓ ELJÁRÁS – ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS SEGÍTÉSE
  • LEGNAGYOBB ADÓTELJESÍTMÉNYŰ ADÓZÓK ELLENŐRZÉSE
  • REJTETT GAZDASÁG FELTÁRÁSA, ADÓRÉS CSÖKKENTÉSE, ADÓCSALÁS ELLENI FELLÉPÉS

Az adóhatóság kockázatelemzési tevékenységének eredménye alapján a feltárt  kockázat megszüntetése érdekében támogató eljárást indíthat.

Az ellenőrzés kiemelt területei:

      • Gépjármű-, motorkerékpár- és alkatrészei kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme
      • Ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás
      • Személyszállítási szolgáltatás
      • Csomagküldő internetes kiskereskedelem
      • Fizikai közérzet javító szolgáltatás
      • Egyéb máshová nem sorolható oktatás

         

Hamarosan letelik a határidő, hogy a kft-k a jegyzett tőkéjüket megemeljék

Az új polgári törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a társaság elhalassza a befizetést, illetve ne feltétlenül pénzben bocsássa rendelkezésre.

Még egy hónapjuk van a vállalkozásoknak jegyzett tőkéjük megemelésére. A 2017. március 15-i határidő többeket érinthet.

Lehet készpénzt befizetni vagy apporttal emelni, de vannak készpénzmentes megoldások is. Az új polgári törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a társaság elhalassza a befizetést, illetve ne feltétlenül pénzben bocsássa rendelkezésre.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy most csak arról határoz a kft. tulajdonosi köre, hogy megemeli a tőkét, akár 3 millió forintra, de most akár egy fillért sem fizet be, és a fizetési határidőt is “kitolhatja” évekre, sőt évtizedekre. Korlát ebben az esetben, hogy egészen addig, amíg a plusz befizetést nem teljesítik, addig nem fizethet osztalékot a társaság, illetve a hiányzó tőkerész erejéig korlátlan felelőssége is van a tagoknak.

Ha a cégek nem fizetnek határidőig, a cégtörvény általános szabályait érvényesítik. Először fizetési felszólítást küldenek, s ha ezután sem teljesítik a tőkebefizetést, pénzbírság jöhet, végső esetben akár a megszüntetésről is határozhat a cégbíróság.

A belföldi összesítő jelentés értékhatárának változása 2017. július 1-től

Eltérő értelmezések láttak napvilágot az elfogadott nyári adócsomagban szereplő belföldi összesítő jelentés új értékhatárának hatályba lépéséről. A belföldi összesítő jelentés értékhatára 1 millió forint helyett 100 ezer forintra csökken és ezzel a változással összhangban a kiállított számlákon a vevő belföldi adószámát kötelezően fel kell tüntetni az említett értékhatárt elérő számlákon is. Félreértésre az adhatott okot, hogy míg a vevők adószámát 2017. január 1-től kötelező feltüntetni a 100 ezer forint áfa összeget elérő számlákon, ettől eltérően a belföldi összesítő jelentés tekintetében a 100 ezer forintos új értékhatár csak 2017. július 1-től kerül bevezetésre.

2017. július 1-től csak a belföldi adóalanyoktól befogadott számlákról, valamint a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról kell adatot szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben.

Az olyan számlázó programmal kibocsátott számlák vonatkozásában, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, a jelenlegi jogszabályok alapján 2017. július 1-től online adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek az áfa alanyok.