A NAV igazolása szükséges a huszonöt év alatti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez

érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez

A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében.

Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. évét betölti, vagy amelyben a 2 éves időtartam véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(Egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 4. §-ával módosított,  az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény  462/B. § (6) bekezdése alapján).

Az igazolást a pályakezdő fiatal (vagy meghatalmazottja, törvényes képviselője) a NAV honlapján közzétett formanyomtatvánnyal igényelheti.

https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/kerelem_25.html

A köztartozásmentes adózói adatbázisról

A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás, mely igazolja, hogy az adatbázisban szereplő adózó megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek, azaz köztartozásmentes adózónak minősül.

A köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés ténye a tartozásmentesség igazolásaként fogadandó el minden olyan esetben, ha jogszabály írja elő adóigazolás benyújtását. Emellett – a felhasználó döntésétől függően – az adatbázisban szereplés más esetekben is helyettesítheti az adóhatósági igazolások benyújtását.

Az adatbázisban történő szereplés előnyei

  • a kérelem benyújtása illetékmentes
  • helyettesítheti a tartozásmentességről szóló nemleges adóigazolásokat;
  • az üzleti partnerek felé igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;
  • az adatbázis nyilvános, bárki számára elérhető előzetes azonosítási eljárás nélkül;
  • a közzétett adatok folyamatosan, minden hónap 10. napján frissülnek, így aktuális adatokkal szerepel az adatbázisban.

A köztartozásmentes adózói adatbázis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján az alábbi elérési útvonalon kérdezhető le:

http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes

Az önellenőrzési pótlék legfontosabb szabályai

Az önadózás alapelve, hogy az adózó adóját önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az önellenőrzés intézményének célja, hogy ha az adózó észleli, hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az önellenőrzés részletes szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. §-ai tartalmazzák.

 

Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.

Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.

Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást – a magánszemély jövedelemadója kivételével – a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.

Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

Keresőtevékenység a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj folyósítása mellett csecsemőgondozási díj mellett, a gyermekgondozási díj folyósítása melletti keresőtevékenység

Főszabály szerint a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: csed) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb azonban a gyermek születését követő 168. napig. Ezen időtartam alatt dolgozni nem lehet. Nem jár ugyanis csecsemőgondozási díj a biztosítottnak a szülési szabadság azon tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. Nem jár a csecsemőgondozási díj akkor sem, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.

A csecsemőgondozási díj folyósítását követően a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat (a továbbiakban: gyed) állapíthatnak meg. (2016. január 1-jét megelőzően kezdődő jogosultság esetében még előfordulhat, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása nem a második életév betöltéséig történik, ha az igénylő nem rendelkezett elegendő előzetes biztosításban töltött idővel.)

2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezen intézkedés a 2014-ben bevezetett ún. „gyed extra” csomag kiterjesztése volt. Ennek megfelelően közvetlenül a csed lejártát követően lehetősége van az anyának újra munkába állni.

A NAV készítheti az szja-bevallásokat a 2016. évről

Az idei személyi jövedelemadózásról szóló tájékoztató leveleket hétfőtől kézbesíti a posta, ebből mindenki tájékozódhat az idei újdonságokról, illetve arról, hogy milyen feltételek esetén nem tartozik a túlnyomó többséghez, akiknek már az adóhatóság készíti el a bevallását.

A munkáltatók és a kifizetők adatai alapján mindenki, azaz, a bérből és fizetésből élők személyijövedelemadó-bevallása összeállítható. A NAV tehát idén először, ezeket az adatokat felhasználva mintegy 3,8 millió adózónak készíti el az szja-bevallás tervezetét.

Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeknek továbbra is maguknak kell elkészíteniük bevallásukat, hiszen az ő jövedelmi adataik teljes körűen nem állnak rendelkezésre.

Akinek a NAV készíti el a bevallás tervezetét, azoknak is jóvá kell hagyniuk azt.

A legegyszerűbb azoknak, akiknek van ügyfélkapujuk, hiszen ők március 15-től egy gombnyomással elérhetik a bevallási tervezetet, amit ha kell, kiegészíthetnek a véglegesítés előtt.

Akiknek nincs ügyfélkapuja, azok kérhetik, hogy a NAV postán küldje meg a tervezetet, vagy akár személyesen megnézhetik a NAV ügyfélszolgálatán a hivatal által készített bevallást – tette hozzá.

Március 15. fontos dátum, mert addig lehet kérni a postázást akár SMS-ben, akár a NAV honlapján, telefonon vagy az ügyfélszolgálaton, a tájékoztató levélből mindenki számára egyértelműen kiderül, mi a teendője.

A levélben egyebek között felhívják a figyelmet arra, hogy akinek a tervezet szerint az előlegeken felül adófizetési kötelezettsége van, azt banki átutalással is rendezheti, sőt kérhet részletfizetést is, ha a hátralék nem több 200 ezer forintnál.

Az államtitkár valószínűnek tartja, hogy a legtöbb adózónak lényegében semmit nem kell tennie, mert a bevallási tervezet valamennyi adatát pontosan rögzíti.

Az viszont fontos, hogy mindenki nézze meg a tervezetet ügyfélkapun vagy a postán kapott formában, esetleg az ügyfélszolgálaton, mert az állampolgárok felelőssége, hogy jövedelmükről precíz bevallás készüljön, abból ne hiányozzék semmi. Azokról a jövedelmekről ugyanis, amelyekről nem érkezett adat év közben a NAV-hoz, az adózóknak maguknak kell számot adniuk, ezért van lehetőség a bevallási tervezet kiegészítésére.

Az adózók továbbra is rendelkezhetnek az adó 1+1 százalékáról a bevallástól függetlenül. Erre online lehetőség is van a nyomtatott nyilatkozat postázása mellett május 22-ig.

Módosultak a kisadózó vállalkozás bevételére és a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó rendelkezések

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2016. augusztus 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Az átmeneti rendelkezések alapján ez a szabály a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható. Az értelmező rendelkezések között meghatározásra került a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma is.

Ezt a fogalmat pontosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.), annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ilyen támogatásnak minősülhet az költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított, a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásoknak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett nyújtott támogatás is, amelyben a kisadózó vállalkozás részesül, vagyis nem kizárólag azokat a támogatásokat lehet figyelmen kívül hagyni a bevétel meghatározása során, amelyeket a magánszemély szerzett meg. A módosított szabály 2016. november 26-án lépett hatályba.

A kisadózó vállalkozás bevételére vonatkozó szabályok változása révén bevételnek kell tekinteni azt az összeget is, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.

A Módtv. által 2017. január 1-jei hatállyal beiktatott szabály értelmében az ilyen bevétel tekintetében a szerzés időpontjának az adóalanyiság megszűnésének napját kell tekinteni, ha az adózó az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

Mindezek alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti bevételnek számít az az összeg, amelyet egy másik adózási módszerre (pl. a vállalkozói személyi jövedelemadóra, a társasági adóra) áttérő kisadózó vállalkozás még a Katv. hatálya alá tartozó adóalanyként számlázott ki, és amely már nem ezen adóalanyiságának időszakában folyt be.

forrás: nav.gov.hu

Ausztriában is kötelező a helyi minimálbért megadni a sofőröknek

Január elsejétől az összes, Ausztriába belépő, ott árut vagy utast felvevő és letevő jármű sofőrjét előre be kell jelenteni az osztrák hatóságoknak. A sofőrnek meg kell fizetni az osztrák minimálbért. A mulasztás ára több tízezer eurós büntetés lehet.

Németország, Franciaország, Olaszország után Ausztria is belépett azon országok közé, ahol a helyi minimálbér kifizetésére kényszerítik a külföldi fuvarozó vállalkozásokat. Január elsejétől az Ausztriába belépő gépkocsivezetőknek kategóriától függően 1500 euró körüli munkabért kell igazolniuk.

Szociális dömping elleni intézkedésként vezeti be Ausztria is immár negyedik európai országként, hogy az állam területére belépő és ott munkát végző gépkocsivezetők számára ugyanazokat a juttatásokat kell biztosítani, mint amit az osztrák munkavállalók is megkapnak. Az Ausztria irányába autót indító vállalkozások legnagyobb terhe az osztrák bér megfizetése mellett a dolgozók kötelező bejelentése, melynek elmulasztásáért több tízezer eurós bírságot is kaphatnak.  A bejelentés kabotázsra is kötelező, egyedül az osztrák állomás nélküli tranzit mentesül az előírás alól.

Alkalmazottat nem foglalkoztató vállalkozókra nem vonatkoznak ezek az előírások, saját magukat nem kell bejelenteniük. Viszont fontos, hogy az előírások minden munkavállalóra vonatkoznak, nem tesznek különbséget a járművezetők között autóméret szerint. Tehát a 3,5 tonna alatti teherautóval dolgozóknak éppen úgy meg kell fizetni az osztrák minimálbért, mint a nagyobb teherautókat vezetőknek!

Az intézkedés arra a vállalkozásra vonatkozik, melynek járműve árut rak le vagy árut vesz fel, illetve személyszállításban utast vesz fel és tesz le Ausztria területén. A gépkocsivezetőt még az előtt be kell jelenteni, hogy a jármű belépne az ország területére. A bejelentést napra pontosan kell megtenni. Hosszabb időszakot általánosságban nem lehet megadni. Csak a ténylegesen Ausztriában töltött időt kell bejelenteni, ugyanis a bejelentésben szereplő napokra ellenőrizhetik a helyi bér megadását.

A bejelentést interneten kell megtenni:

https://www3.formularservice.gv.at/formularserver2/user/formular.aspx?pid=fe66cedb506e495c94b3e826701443e5&pn=B461f73088ab946fe9bd1d1cce573d81a&lang=hu

Minden kiküldetést be kell jelenteni és regisztrálni kell az adatokban történt utólagos változásokat is, például azt, ha az előzetes tervekhez képest mégsem valósul meg, vagy későbbre csúszik az ausztriai kiküldetés.

A bejelentésről szóló összes dokumentumot a járműben kell tartani, méghozzá német nyelven. Ha egy ellenőrzés során nem találják meg az autóban a szükséges papírokat, akkor közigazgatási eljárás indul a fuvarozó vállalkozás ellen.

Az autóban a következő papíroknak kell ott lenniük:

  • maga a bejelentés, a ZKO3 jelű nyomtatvány
  • a társadalombiztosítási bejelentkezés dokumentumai – értve ez alatt az E101-es európai egészségbiztosítási kártyát, ha a sofőrnek nincs Ausztriában bejelentett biztosítása, vagy
  • az illetékes (itt: a magyar) társadalombiztosítás igazolása (német fordításban) arról, hogy az érintett munkavállóra nem az osztrák, hanem másik ország (itt: Magyarország) társadalombiztosítása vonatkozik.

    Ugyancsak a sofőrnél kell tartani a bérezésre vonatkozó dokumentumokat is. Ezek közül a munkaszerződésnek német vagy angol nyelven, minden más papírnak német nyelven kell rendelkezésre állnia. Az elvárt iratok:

  • munkaszerződés
  • bérjegyzék
  • kifizetési igazolások vagy banki utalások dokumentumai
  • bérbesorolásra vonatkozó dokumentumok abból a célból, hogy a kiküldött munkavállaló osztrák jogszabályok szerinti díjazását a foglalkoztatás időtartama alatt ellenőrizni lehessen.

    A bejelentés elmulasztásáért kapható bírságok rendkívül szigorúak. A munkavállalót, aki bejelentés nélkül lép osztrák területre, 10 ezer euróra büntethetik. A munkáltató, ha elmulasztja a dolgozó bejelentését, első alkalommal 20 ezer, ismétlődő esetben akár 50 ezer eurós bírságot kaphat munkavállalónként.

Egységes bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

2017. január 1-től az adózók számára lehetővé vált, hogy az adóévi iparűzési adóbevallási kötelezettséget a NAV-hoz, az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával teljesítsék.

Egységes iparűzési adóbevallás jelent meg a NAV honlapján. Célszerű ezt használni, kivéve ott, ahol az elektronikusan is benyújtható (pl. Főpolgármesteri Hivatal)

https://www.nav.gov.hu/…/nyomtatvany…/bevallasok/16HIPA.html

A családi kedvezmény 2017-es adóévre vonatkozó változásai

A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

2017-ben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként az alábbi:

  • 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft) egy eltartott,
  • 100 000 Ft (adóba átszámítva: 15 000 Ft) két eltartott,
  • 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft) három vagy több eltartott

2017-től tovább bővül a családi kedvezményre jogosultak köre. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvezményt nem csak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egyikük, hanem a vele közös háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is.

Szintén módosul az eltartottak körének meghatározása. 2017 január 1-jétől az a gyermek is eltartott, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető akkor is, ha

  • a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg,
  • családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy
  • a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

 

Az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatban több változás is hatályba lép 2017. január elsejétől.

A 2017. évi adóelőleg-nyilatkozaton kötelező feltüntetni – a magzat kivételével – a kedvezményezett eltartottak, eltartottak adóazonosító jelét. Amennyiben a magánszemély ezt az adatot nem tünteti fel a nyilatkozatában, akkor a kifizető a családi kedvezményt nem veheti figyelembe.

A jogosultnak nem szükséges új nyilatkozatot adnia a gyermek megszületését követően, ha már a magzatra tekintettel kedvezményt érvényesített.

További fontos változás, hogy a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatkozatban foglaltakat.

Már a 2016-os bevallás elkészítésekor is feltétele a kedvezmény érvényesítésének, hogy a bevallás tartalmazza az eltartottak adóazonosító jelét.