A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 87. § b)-c) pontjai alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
■ az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le; vagy
■ az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.

Ez alapján tehát mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, ha
■ a személygépkocsi beszerzését terhelő adó ún. tételes levonási tilalom alá esett, és nem állt fenn valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény, vagy
■ a személygépkocsi beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény is fennállt-e.

Ahogyan azt a 2008/70. Adózási kérdés is ismerteti, a saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó, ugyanis ilyen esetben a beszerzést terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően nem vonható le. Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit bérbeadási céllal szerezte be, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjától függetlenül az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, így ilyen esetben a személygépkocsi továbbértékesítése esetén az adóalanyt az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség nem illeti meg. Az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a beszerzést előzetesen felszámított adó terhelte.

Az Áfa tv. 87. §-ának 2013. április 21-étől hatályos c) pontja alapján – a 87. § b) pontjában foglaltaktól eltérően – abban az esetben is adómentes lehet a személygépkocsi továbbértékesítése, ha a beszerzés során az adóalanyra nem hárítottak át adót, például mert a beszerzés nem adóalanytól történt, az értékesítő a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazta, vagy az Áfa tv. 87. §-a alapján adómentesen értékesített. Ilyen esetben e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a beszerzésre az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, ha azt előzetesen felszámított adó terhelte volna, azaz az adómentesség attól függetlenül alkalmazható, hogy a személygépkocsi beszerzésére milyen célból került sor. A 87. § c) pontjának alkalmazása során tehát az Áfa tv. 125. §-ában foglaltakra nem kell figyelemmel lenni, azaz irreleváns, hogy az ott felsorolt feltételek valamelyike feloldotta volna-e a beszerzésre vonatkozó levonási tilalmat. Így amennyiben a személygépkocsit továbbértékesítési vagy bérbeadási célból szerzik be, ha a beszerzés során nem volt áthárított adó, a személygépkocsi továbbértékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontja alapján adómentes.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró viszonteladó – az előzőektől eltérően – a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik értékesítése során az Áfa törvény 87. § c) pontját nem alkalmazhatja. Az Áfa tv. 87. § c) pontja ugyanis az Áfa törvény 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs levonási joga a termékbeszerzésével kapcsolatban. Amennyiben azonban a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról, a személygépkocsik értékesítése során az előző bekezdésben foglaltakat – az ott megjelölt feltételek mellett – alkalmazhatja.

Forrás: www.nav.gov.hu

Új adatszolgáltatás a szálláshely szolgáltatóknak

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egy új, digitális adatszolgáltatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata: azaz hány felnőtt, hány gyermek érkezett, honnan jöttek, mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és mennyit költöttek a belföldi és külföldi vendégek.
A nem egységes, sokszor papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat már nem felel meg a kor kihívásainak, amely gyors reakciót vár el. A szektorban és a szektor fejlesztéséért dolgozók csak teljes körű, naprakész adatokra tudnak hatékonyan támaszkodni.
Az új rendszer bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési kötelezettségét. Az NTAK közvetlen adatkapcsolat formájában adatot fogad a szálláshely-szolgáltatóktól, ezeket tárolja, feldolgozza, aggregált és strukturált riportokat, elemzéseket készít, és a szektor adatszolgáltató szereplői, valamint a törvényben meghatározott hatóságai számára ezeket szolgáltatja.
Az NTAK működését a 2018. évi XCVII. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról, a részletszabályokat pedig a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet határozza meg.
Kapcsolódó jogszabályok:
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet