Fejlesztésre kapott támogatások számviteli elszámolása

Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál egyaránt jellemző az előleg alapú finanszírozás, valamint az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. A számviteli törvény előírásai alapján nem egységesek a szerződésben szereplő támogatási összeg egyéb bevételkénti kimutatásának szabályai a költségek (ráfordítások) ellentételezésre kapott támogatások, valamint a fejlesztési célú támogatások esetében.

Amennyiben az üzleti évben felmerült költségekhez és ráfordításokhoz, valamint fejlesztéshez kapcsolódó támogatási bevételekkel való elszámolás és a pénzügyi rendezés még az adott évben megtörténik, úgy a támogatás összegének egyéb bevételként történő elszámolására a pénzügyi rendezés időpontjában van lehetőség, mind a költségek (ráfordítások) ellentételezésre kapott támogatások, mind pedig a fejlesztési célú támogatások esetében.

Ha az előző esettől eltérően a támogató szervvel való elszámolás mérlegkészítésig megtörténik, azonban a támogatási összeg csak egy mérlegkészítés utáni időpontban kerül pénzügyileg rendezésre, akkor a hatályos előírások alapján különbséget kell tennünk az egyes támogatás típusokhoz kapcsolódó bevétel elszámolási lehetőségek között:

  • Költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás esetében a kedvezményezettnek a támogató szervvel szemben fordulónapra vonatkozóan követelése keletkezik. Így a bevétel elszámolására az egyéb követelésekkel szemben van lehetőség.
  • Fejlesztési célú támogatás esetében nincs lehetőség a bevétel elszámolására, hiszen a korábban hivatkozott törvényi szabályozás értelmében a pénzügyi rendezésnek is meg kellett volna történnie mérlegfordulónapig. Az ehhez kapcsolódó támogatási összeg bevételként történő elszámolására ezért már csak a következő üzleti évben lesz lehetőség attól függetlenül, hogy adott esetben a támogatott eszköz már az üzleti évben üzembehelyezésre került, és ehhez kapcsolódóan költség (ráfordítás) is felmerült.

A fentiekből látható, hogy a fejlesztési célú támogatások esetében az összemérés elvének érvényesülése a gyakorlatban még nem minden esetben biztosított.

Külön esetként kezelendő, ha a támogatás bevételkénti elszámolása nem a támogatószervvel való elszámolás, illetve pénzügyi rendezés alapján történik.

A korábban hatályos előírások alapján ebben az esetben is eltérően kellett kezelni a különböző célra kapott támogatásokat, hiszen a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások esetében a vállalkozásoknak 2019. január 1-jétől lehetőségük van „előre hozni” az egyéb bevételt aktív időbeli elhatárolásként, amennyiben bizonyítani tudják, hogy teljesítik a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást megkapják, tehát a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatási bevételek elszámolásának már nem feltétele a pénzügyi rendezés vagy a támogató szervvel történő elszámolás. Így teljesül az összemérés elve, mert az adott üzleti év eredményében az elszámolt költség, ráfordítás hatását semlegesíti az elhatárolt egyéb bevétel, eredménycsökkentő tételként pedig csak az önrész összege jelenik meg az eredménykimutatásban.

Az előleg folyósítása és az utólagos jóváhagyás azonban nem csak a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati szerződéseknél terjedt el, hanem a fejlesztési célú tételeknél is. Amíg nem történik meg a támogatásból beszerzett eszközök üzembe helyezése, addig nem jelenik meg az eredményhatás probléma sem, azonban aktiválás után az elszámolt értékcsökkenés összegét, még részben sem ellentételezi a pályázati szerződés összege egyéb bevételként, amennyiben még nem történt meg a végleges jóváhagyás.

 

Ezt a problémát oldja fel azon változás, mely szerint a fejlesztésre kapott támogatásokkal kapcsolatban újabb lehetőséggel bővültek az aktív időbeli elhatárolások. Az Sztv. 33. § (7) bekezdése alapján „Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni – a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

Ez azt jelenti, hogy a költségek, ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásához hasonlóan a fejlesztési célú támogatások esetében is lehetőség van a dokumentáltan várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztések esetében a támogatási bevétel időbeli elhatárolására. A várható támogatási összeget – az összemérés elvének érvényesülése érdekében – akkor indokolt elszámolni, ha a tárgyi eszköz aktiválása a tárgyévben megtörtént, így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása megkezdődött, de mérlegfordulónapig a hozzá kapcsolódó támogatás nem folyt be. Az előírásból következik persze az is, hogy az új szabályt nem kötelező alkalmazni, hanem az csak lehetőség.

Számviteli törvény változások 2020. – 2021. – 2022.

Számviteli törvény változások 2020.

 

Bevétel elszámolásának változása

  1. január 1-jétől új szabályok léptek hatályba az árbevételek számviteli elszámolásával kapcsolatosan, ezek azonban csak az értékesítés nettó árbevételének egy jól meghatározott csoportjára alkalmazandóak. Az új előírások jelentős részben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján kerültek meghatározásra. A több üzleti évet érintő, és egymással szoros kapcsolatban álló szerződések esetében (projektszerződések) az aktív és passzív időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az egyes üzleti években az árbevétel elszámolását, és a kapcsolódó költségek és ráfordítások elszámolását a ténylegesen teljesített ügyletek esetében, függetlenül a számlázástól. Az új bevételi elszámolási szabályokat először a 2020-as évről beadott beszámolóban lesz kötelező alkalmazni azzal, hogy a 2020 január 1-jét megelőzően kötött szerződésekre nem kötelező a használata, de számviteli politikai döntéssel el lehet ettől térni.

 

Céltartalékot érintő változások

Kibővült a várható kötelezettségekre képzett céltartalékok köre, 2020-tól a vállalkozásoknak a megkötött hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is kell céltartalékot képezni kötelező jelleggel, 2019. üzleti évről szóló beszámoló vonatkozásában pedig már választható e lehetőség. Hátrányosak azok a szerződések, amelyek nagy valószínűséggel veszteséget fognak okozni, vagy hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondható fel. A szerződések esetében azt kell megbecsülni, hogy várhatóan mekkora veszteség keletkezik.

 

Saját tőkét érintő változások

Korlátolt felelősségű társaságnak, részvénytársaságnak, egyéb társaságnak (ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett) a jegyzett tőke változását a változás időpontjával kell könyvelnie, ha ez eltér a cégbírósági bejegyzés időpontjától. Azaz a tőkeemelés időpontjának változását a cég a jövőben megadhatja, így változása nem a cégbírósági bejegyzéssel válik hatályossá. Ugyanakkor tőkeleszállításkor (különösen a kötelező tőkeleszállításkor) a cég a működésére vonatkozó kötelező előírások betartása érdekében dönt a cégbírósági tőkeleszállításról, ilyen esetekben nem lehet megadni a változás időpontját (hatályát), a változás időpontja továbbra is a tőkeleszállítás cégbíróság általi bejegyzésének napja lesz.

 

Pótbefizetésről történő lemondás

A tulajdonosoknak lehetőségük van a korábban fizetett pótbefizetés visszafizetéséről lemondani, ha az már nem szükséges a veszteség pótlásához, akkor a lemondás időpontjával azt lekötött tartalékból eredménytartalékba kell átvezetni.

Ezt a rendelkezést először a 2020. üzleti évről készített beszámolóban kell alkalmazni, de már alkalmazható a 2019. üzleti évről szóló beszámolóra is.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond.

 

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság

A jövőben az egyéni vállalkozók a tevékenységük folytatása érdekében egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthatnak, ami a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítás időpontjával a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozásokra vonatkozó nyitómérleg összeállítási szabályainak megfelelő nyitó mérleget kell készítenie azzal, aminek valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

 

Átalakulásokat érintő változások

Az átalakulási törvény (2013. évi CLXXVI. törvényt) módosított 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett (de ez egyesülésnél azt is jelenti, hogy ha az érintett jogi személyek legalább egyike könyvvizsgálatra kötelezett, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni). De a végleges vagyonmérleget és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Az átalakuló jogi személy meghatározhatja az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontját, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak (amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja). Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját mégsem határozza meg, akkor az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. Az átalakulási törvény szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra.

Átalakulás miatti részesedés elszámolása

A 2020. november 27-től hatályos rendelkezés alapján az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, az átalakulás esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedés kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedés felvételét.

 

Egyösszegű értékcsökkenési leírás

A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök egy összegben elszámolható értékcsökkenés összege a jelenlegi 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett, ennek alkalmazásához azonban számviteli politikát is módosítani kell.

 

Tőketartalék

A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték. A mostani törvénymódosítás alapján immáron a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával. A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz (pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) átvétele megtörtént.

Osztalék miatti kötelezettség elengedése

A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A módosítás 2020. november 27-től hatályos.

 

Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése 

A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ. Az átlagos statisztikai létszám, illetve az átlagos állományi létszám kifejezések helyett a továbbiakban az átlagos létszám kifejezést használja a törvény.

 

Számviteli törvényváltozások 2021

 

A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése

A 2020. évi törvénymódosítás bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására a jövőben nettó módon kerülhet sor.

Ezen gazdasági események során felmerülő ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem ezek összevont nyereségét vagy veszteségét kell szerepeltetni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között. Ezen változások alkalmazhatók a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

- az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor.

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

- az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor.

Az átalakulással összefüggésben lekötött tartalék képzési kötelezettség előírása

A  törvényi változás értelmében, lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.

Az éves beszámoló közzétételi kötelezettség határideje a tőzsdei cégek esetében

A számviteli törvény előírásai szerint az éves beszámoló közzétételi kötelezettséget a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni, míg az összevont (konszolidált) éves beszámolót a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell közzétenni.

A magyar számviteli törvény kiegészítésre került, miszerint az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, köteles a pénzügyi beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.

 

Számviteli törvény változások 2022.

Fejlesztési támogatások elszámolása – Számviteli törvény változásai 2022

  1. január 1-jétőlaktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatniaz egyéb bevétellel szemben, a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló, fejlesztési célra adott, beruházási támogatások várható, még el nem számolt összegét.

A jogalkotó célja a törvény változással elsősorban az volt, hogy megszüntesse a Társaságok üzletszerű működése mellett, a támogatott beruházásokhoz kapcsolódó utólagos finanszírozás miatt felmerült, számviteli alapelvek egyikének, az összemérés elvének sérülését.

Változások a Társasági jogban -Pótbefizetés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [(új) Ptk.] módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény jelentős újítása, hogy a pótbefizetés szabályrendszerét 2022. január 1-től átülteti a gazdasági társaságok közös szabályai közé, így kikerül a kft-re vonatkozó különös szabályok közül. Fenti módosítás értelmében a Ptk. a pótbefizetés elrendelésének lehetőségét, kivéve a részvénytársaságokat, kiterjeszti az összes gazdasági társaságra, segítve ezzel a társaság működésének stabilitását, fizetőképességének hatékony és gyors helyreállítását.

További fontos eleme a törvénymódosításnak, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket nem köteles a társaság visszafizetni tagoknak, azonban erről a társaság legfőbb szerve kell, hogy döntsön. [Ptk. 3:99/A.§]

A jelenleg hatályos szabályok alapján a ki nem fizetett összeget a lekötött tartalékból át kell vezetni az eredménytartalékba.

 

Változások a Társasági jogban – A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokról

Egyszerűsödik az ún. feltöltési szabály 2022. január 1-től, a hatályos rendelkezés szerint:

Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság jogosult osztalékról határozni, de csak annak a tagnak teljesít tényleges kifizetést, aki már befizette a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes összegét, azoknak pedig akik ezt még nem teljesítették, a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulására számolják el a számukra ki nem adható osztalékot. [Ptk. 3:162. § (1) bek.]

Összefoglalva, amennyiben egy társaság már a működése első éveiben nyereséges működésre számít és osztalékot tervez kivonni, akkor az osztalék összege is felhasználható lesz az alapítói tőke biztosításához szükséges pénzbeli hozzájárulás teljesítése érdekében.