TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS 2018. január 1-től

Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet.

A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) nélküli ellenértéke.

A hozzájárulás mértéke 4%.

A hozzájárulást azon hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és bevallani

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét

  • a rá irányadó Áfa bevallási időszak szerint, az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig,
  • azon időszakról, amelyről Áfa bevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz teljesíti. Bevallás – 18TFEJH – nyomtatványon.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata útján.

 

Az útnyilvántartásról

NAV által feltárt ellenőrzési megállapítások szerint az egyéni vállalkozók körében gyakori probléma a jogszabályi követelményeknek és a valóságnak nem megfelelő, főként hiányos útnyilvántartás vezetése.

Az elsőfokú bíróság és a Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy az Szja. tv. rendelkezései kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni és annak milyen adatokat kell tartalmaznia.

Abban az esetben, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni.

A törvény értelmében függetlenül attól, hogy a vállalkozás melyik költség-elszámolási módot alkalmazza, az útnyilvántartást/menetleveletjárművenként kell vezetni, és abban fel kell tüntetni az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá 

  • a gépjármű típusát,
  • forgalmi rendszámát,
  • a fogyasztási normát,
  • a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
  • az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
  • az utazás célját (honnan hova történt az utazás),
  • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
  • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Mindezeken túl tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Az adózók sok esetben a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség. A Kúria kimondta, hogy ahol jogszabály meghatározott tartalmú nyilvántartás vezetését írja elő gépjárművenként a költségelszámolás alapdokumentumaként, ott nem lehetséges a nyilvántartás hitelességét utólag, más bizonyítékokkal alátámasztani, a szabályszerű nyilvántartás egyéb módon nem pótolható.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át.  

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartása esetén az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.

Ugyan a törvény az útnyilvántartás helyett –kisegítő szabályként – bizonyos esetekben (mezőgazdasági őstermelőnél, egyéni vállalkozónál) lehetővé teszi havi 500 km útátalány elszámolását, azonban a tapasztalat az, hogy ez a keret általában nagymértékű eltérést jelent a tényleges költségekhez képest. A jogszabálynak megfelelő, teljes körű útnyilvántartás vezetése fontos a vállalkozásoknak.

Forrás: nav.gov.hu

Most már a külföldi bankszámlákat is be kell jelenteni

Egyes adózóknak az új Art. alapján kötelező lesz bejelenteniük külföldön vezetett bankszámláik adatait. Az évfordulókor már meglévő cégszámlák adatait 2018. január 31-ig kell megadni a NAV felé.

A hatályba lépett új adózás rendjéről szóló törvény az adózók és az adózási szakemberek számára egyaránt számos újdonságot és meglepetést tartogat. A tavalyi év utolsó napjaiban kihirdetett 2017. évi CL. törvény (új Art.) egyik lényeges újítása, hogy egyes adózóknak 2018. január 31-ig be kell jelenteniük a NAV felé a 2018. január 1-jén már meglévő külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát és a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét. 2018. január 1-jétől ezen adózói körnek a külföldi számlaszámokat érintő változást 15 napon belül szintén be kell jelenteniük a NAV felé. Így bejelentendő a külföldi pénzintézetnél vezetett számla száma, a számlát vezető külföldi pénzintézet neve, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napja.

Tájékoztató az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozó kedvezményes, 18 százalékos adómérték 5 százalékra történő csökkentéséről

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 75. § b) pontja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú mellékletének 5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. részét 2018. január 1-jei hatályba lépéssel egy új 3. ponttal egészíti ki. E rendelkezés alapján az étkezőhelyi vendéglátást/étkeztetési szolgáltatást 2017. december 31-ig terhelő 18 százalékos adómérték 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken. (Ezzel egy időben a Mód. tv. 77. § a) pontja hatályon kívül helyezi az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részének 4. pontját, amely alapján az étkezőhelyi vendéglátás 18 százalékos adómérték alá tartozott 2017. január 1-jétől.)

Ahhoz, hogy az adott szolgáltatás az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján 5 százalékos adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállniuk:

  • Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
  • ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
  • a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

A feltételek konjunktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

Az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban az alábbi részletes tájékoztatók, magyarázatok találhatóak honlapunkon (amelyek ugyan e szolgáltatáskörben a 27 százalékról 18 százalékra történő áfa kulcs csökkentés kapcsán születtek, de tartalmában a 18 százalékról 5 százalékra történő áfa kulcs csökkentés vonatkozásában is ugyanúgy irányadóak):

  •  „Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől” (2016. december 7.)
  •  „Január 1-jétől 9 százalékponttal csökken az éttermi étkezés áfája” (2016. december 31.)
  •  „Gyakran ismételt kérdések az étkeztetési szolgáltatásra alkalmazható kedvezményes adómértékkel összefüggésben I-II.”  (2017. január 6. és 30.)

Átmeneti rendelkezés

A kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 2018. január 1-jétől hatályos 308. §-a tárgyalja. E rendelkezés értelmében az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés időpontja 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A 84. § (2) bekezdésében említett esetek közül az étkeztetési szolgáltatás tekintetében az előlegre vonatkozó szabály bír jelentőséggel. Az Áfa tv. 59. §-a, valamint a 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben étkeztetési szolgáltatás kapcsán 2018. január 1-je előtt előleg fizetésére (jóváírására, kézhezvételére) kerül sor, úgy az előleg vonatkozásában a 2017. december 31-ig hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Ha az előleg jóváírása, kézhezvétele 2018. január 1-jén vagy azt követően történik, már a kedvezményes, 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/etkeztetesi_szolgaltatas.html

 

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adó mértékének változásáról

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékra csökken. Az adó alanya a megváltozott adómértéket a 2018. január hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazhatja először.

A fizetendő adó az adóalap után számított adó csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az adómérték változás az igénybe vehető adókedvezmények mértékét – ide nem értve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, valamint a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményt – is érinti.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/Tajekoztato_a_szocial20171229.html

Ingatlan bérbeadás 2018

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) módosítása szerint 2018. január 1-jétől a belföldi természetes személynek nem kell 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmekkel összefüggésben.

Az új rendelkezés először a 2018. év január hónapban megszerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre alkalmazható.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező olyan jövedelem, amely után járulék,- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel.

Az Eho tv. 5.§ (2) bekezdése alapján az említett jövedelemmel összefüggésben nem merül fel az általános – 19,5 százalék –mértékű kötelezettség teljesítése sem.