A cserét pótló vétel néven ismert jogintézmény alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

A 2014. december 31-ig hatályos szabályok értelmében, ha az eladás a vásárlás után, az attól számított egy éven belül valósult meg, akkor a megvásárolt lakás után a vagyonszerző köteles volt a részére kiszabott illeték megfizetésére, és csak a sikeres eladást követően lehetett kérelmezni a forgalmi értékek különbözetén felüli összegre jutó illeték visszatérítését.

2015. január 1-jétől a törvény – a régi szabályok fenntartása mellett – egy új megoldást is kínál a fenti helyzetre.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (6) bekezdése értelmében, ha a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illeték-kiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik arról, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti, és kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és döntés közlése nélkül felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást.

Amennyiben a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást folytatja, és a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét.

Abban az esetben, ha a magánszemély nem igazolja a lakástulajdona egy éven belüli értékesítését, akkor a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki az állami adóhatóság.

Az illetékkedvezményről nyilatkozni és a halasztott illetékalap kedvezményt kérelmezni az illetékkiszabás célját szolgáló B400-as jelű nyomtatványon célszerű megtenni.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.) 8. § (1) bekezdésének n) pontja szerint az átadónál a véglegesen átadott pénzeszközt adóalapot növelő jogcímként kell a társasági adóalap megállapításánál figyelembe venni. Az átadó társaságnál ezen korrekciós tételen kívül adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ezzel szemben a pénzt átvevőnél a Tao törvény 7. § (1) bekezdés ly) pontja, valamint a (8) bekezdés alapján a bevételként elszámolt összeg adóalapot csökkentő tétel, tekintettel arra, hogy a juttató a társasági adó hatálya alá tartozik.

Azon projektek esetében, ahol a megítélt támogatási összeg meghaladja az 50 millió Ft-ot, a projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolási csomag részeként szükséges benyújtani.

A Miniszterelnökség és az Irányító Hatóságok a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megkeresésre és kérésére elkészített egy iránymutatást az európai uniós támogatások könyvvizsgálata tárgyában kötendő könyvvizsgálói szerződésekhez.

Az iránymutatás tartalmazza a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó indokolt tartalmi elvárások és elemeket, valamint a kerülendő (a könyvvizsgálati kompetenciát meghaladó, illetve a standardokkal ütköző) tartalmi elemek számbavételét.

A 2007-13-as programozási időszakra vonatkozóan a 2015. április 30. után megkötött könyvvizsgálatra vonatkozó szerződések kapcsán szükséges alkalmazni a 4400. témaszámú standardben foglaltakat. A 2015. április 30. előtt megkötött szerződéseket nem kell módosítani.

A 2014-20-as programozási időszakban minden projekt esetében, ahol a könyvvizsgálat kötelező, ott az iránymutatásban foglaltak alapján kell megkötni az európai uniós támogatások könyvvizsgálatára vonatkozó szerződéseket.

Érdekes lehet a következő projektekre 

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

A projekt vonatkozásában végzett könyvvizsgálói szolgáltatás, az összes elszámolható költséghez viszonyított aránya nem lehet több, mint 0,5%. A felhívásban projektszintű könyvvizsgálat előírása kizárólag az arra vonatkozó elvárás-rendszer jogszabályokkal összhangban történő meghatározása esetén lehetséges.

74. § (3) bek. már 2014-re is törlésre került. (Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó – a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértékén.) Nem kell a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét elkülönítetten kezelni, mivel ezután mindkét eset igénybe vett szolgáltatás lesz. (KSH egyetért.) – Adminisztrációs teher csökkenhet. A helyi iparűzési adóalap emiatt növekedni fog.