Közhasznú minősítés feltételei 2012. január 01-től

Közhasznú szervezetté minősíthető

  • a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet
  • amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá
  • amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

 Megfelelő erőforrás feltételei

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át).

 Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű

önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Az Ectv. (Civil törvény) hatályba lépését megelőzően közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, amelyek beszámolóikat a jogszabálynak megfelelően letétbe helyezik, 2014. május 31-ig továbbra is megőrzik közhasznú státusukat, és az ezekhez kötődő kedvezményeket.

Ezen szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetik közhasznú jogállásuk megőrzését, amennyiben ezt elmulasztják a bíróság 2014. június 1-től törli közhasznú jogállásukat.

Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával – azaz minden üzleti évet követő évben – a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését.

Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

 Tennivalók

1. Legkésőbb 2014. május 31-ig az illetékes eljáró törvényszéknél kezdeményezni szükséges a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, egy módosított létesítő okirat benyújtásával. A létesítő okiratot módosítani szükséges az Ectv. törvény rendelkezései alapján, többek között meg kell jelölni, hogy a közhasznú tevékenység milyen közfeladat teljesítéséhez kapcsolódik, továbbá azt is, hogy e közfeladatok teljesítését milyen jogszabályok írják elő (pontos jogszabályi hivatkozást is szükséges feltüntetni, nem elegendő az általános megfogalmazás!).

2. A 2012. és 2013. évre vonatkozó számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet el kell készíteni az új mintának megfelelően, melyből igazolható a fenti kritériumoknak való megfelelés (megfelelő erőforrás, megfelelő támogatottság). A beszámolók letétbe helyezési határideje tárgyévet követő év május 31. napja.

Ha a szervezet már 2012-ben szeretné módosítani a létesítő okiratát az új jogszabályok szerint, úgy a 2010. és 2011. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés adataival kell alátámasztania a közhasznúság új feltételeinek való megfelelést. Így ezeket a beszámolókat is letétbe kell helyezni!

2012. június 30. és 2014. május 30. között lehetőség lesz a korábbi két év beszámolóját is közzétenni az OBH részére történő megküldéssel.(Ectv. 75.§ (4).

2013. évi XXXVII. törvény az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegélyre vonatkozóan, illetve számos adótörvény módosítását tartalmazza. Ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak:

  • Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegély szabályai

A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó megállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi hatálya a tisztán adójellegű követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. § (1) bekezdés szerinti adóra lehet alkalmazni. A törvényben rögzítésre került a jogsegély keretében történő információcsere módja, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az együttműködés formája.

  • Illetékről szóló törvény módosítása

A módosítás mentesíti mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzést. Illetékmentes a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokba adástól számítva öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít.

  • A gépjárműadóról szóló törvény módosításai

Az adó alanyára vonatkozó előírás kiegészült a tartós bérletbe adott személygépkocsikkal. Ezen módosítás gyakorlati jelentősége, hogy a cégautó adóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint – a kettős adóztatás kizárása érdekében – a cégautó adóból a megfizetett gépjárműadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetőség akkor, ha a cégautó tárgyát képező személygépkocsi járműnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a tulajdonostól eltérő személy, mert ekkor a cégautó adó és a gépjármű adó alanya különbözik, mivel a cégautó adó alanya a tulajdonos, a gépjárműadó alanya az üzembentartó. E probléma megoldódik azzal, hogy a módosítás következtében a cégautó adó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét.

  •  A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai

A módosítás értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. E béren kívüli juttatásnak egy magánszemélyre jutó összegét az 500 ezer forintos keret számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezen előírást is lehet alkalmazni a Módtv. hatályba lépését megelőző juttatásokra, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét a Módtv. előírása alapján kívánja megállapítani.

  • A társasági adó törvény változásai

A törvény pontosította a Tao. tv. filmalkotásokkal kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó előírásait. Ez érdemi változást nem jelent, a törvény szerkezete változott meg, az adókedvezményekre jogosító filmalkotások fogalma a fogalmak közül átkerült az adókedvezmény szabályok közé. Több ponton változott a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményével kapcsolatos előírás. Új előírás, hogy az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület számára kell átutalni, és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét is be kell jelenteni az állami adóhatóság részére. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás azt jelenti, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összege adózó által alkalmazott adókulcsával (500 millió forintot meg nem haladó adóalapig 10 százalék, ezen adóalap felett 19 százalék) számított értékének legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. A támogatás megfizetése szponzori vagy támogatási szerződés keretében történik. Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportigazgatási szerv által a támogatási igazolásban meghatározott fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. Ezen túlmenően a fizetés tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, tehát önmagában a bejelentési kötelezettség elmulasztása is kizáró ok az adókedvezmény igénybevételére.

  • A jövedéki törvény változásai

A módosítást követően a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékekből és borból választékonként öt-öt bontott palackot lehet tartani. Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érő és első ízben elkövetett jogsértés esetén a módosításnak megfelelően nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül történő értékesítés kötelezettségét érintő jogsértés. Viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási napra csökken az első jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás időtartama.

  • Az általános forgalmi adó törvény módosításai

A törvény módosítás értelmében, ha olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelő áfa levonási tilalom alá esik, akkor az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. A módosítás pontosítja a sorozat jelleggel értékesített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet fogalmát, pontosítja a beépített ingatlan adó alóli mentesség meghatározásánál, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba be nem számító beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet meghatározásánál alkalmazott fogalmakat.

  •  A kisadózó vállalkozások tételes adójának változásai

A módosítás értelmében választhatják a KATA alanyiságot azon vállalkozások is, akik biztosítási ügynöki, brókeri, illetve a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységből az évében bevételt szereznek.

A törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszűnése hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani.

  • A kisvállalati adó változásai

A törvény pontosította kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásait, összhangba hozva a szociális hozzájárulási adó szempontjából figyelembe vehető kedvezményezetti körrel. Ezt követően a két kedvezményezetti kör megegyezik.

Lényeges módosítás, hogy eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a naptári év első napjával jött létre, ezt követően a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tehát a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. Az adóalap megállapítására vonatkozó szabály is változott. A beruházásra is lehet alkalmazni, hogy a kisvállalati adó alanya a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (a módosítást követően ideértve a beruházást is) Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül a könyvekből,a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette. A Módtv. lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének, zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.

KOCKERD: mit mutat a múlt?

Az új vállalkozásokkal kapcsolatosan idén is folytatódik a KOCKERD kérdőívvel fémjelzett, preventív és kockázatkizáró vizsgálatok lefolytatása, amelyek célja a tulajdonosi, cégvezetői életút és korábbi kapcsolatok részletes feltérképezése.

Az idei évtől a vállalkozások a NAV több új eljárási gyakorlatával szembesülhetnek.

2012. január 01-től az ún. kockázatelemzési eljárás (KOCKERD kérdőív) során az adózónak nyilatkozni kell a megkezdett vagy a tervezett tevékenységgel kapcsolatos adatokról, személyi-, tárgyi- és pénzügyi feltételekről.

Azok a cégek kapják a KOCKERD kérdőívet, ahol személyi változás történt (vezető tisztségviselő változás, tagváltozás). A merőben új és ismeretlen ellenőrzési forma okán a vállalkozások többsége nem kezeli kellő körültekintéssel a kérdőív kitöltését, annak határidőben való benyújtását. A kérdőív postán érkezik a vállalkozások székhelyére, egy határozat kíséretében, tehát úgy, mint minden ellenőrzésről kapott értesítést, kiemelt figyelemmel kell kezelni.

Az adatok feldolgozását követően fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek a vállalkozások 1 évre, mely során:

  • az áfa bevallás benyújtásának gyakorisága változtatható (évesről negyedévesre, negyedévesről havira),
  • a vállalkozás kötelezhető az áfa bevallás alapjául szolgáló számlák másolatának benyújtására a bevallások kiegészítéseként,
  • a bevallások, nyilatkozatok ellenjegyzésére kötelezetté válnak (adótanácsadóval, adószakértővel)
  • gyakoribbá teszik az összesítő nyilatkozat (közösségen belüli gazdasági tevékenység) benyújtását

 A kitöltött kérdőívben szereplő adatok valódiságáért az azt kitöltő személy vállalja a felelősséget, melyet az adóhatóság ellenőrizhet.

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) követően a NAV által végzett kockázatelemzési eljárás szabályai 2013. január 1-jétől megváltoztak.

Az adóregisztrációs eljárást követően a NAV továbbra is kockázatelemzési eljárást végez, amelynek egyik legfontosabb eszköze a KOCKERD kérdőív. A kormányzati internetes portálon (www.magyarorszag.hu) regisztrált adózók előtt 2013. január 1-jétől megnyílt a lehetőség arra, hogy a kérdőívet elektronikusan visszaküldjék.

A korábbi törvényi rendelkezések szerint a kérdőív kitöltésének az elmaradása az adózó adószámának törlését vonta maga után. 2013. január 1-jétől azonban amennyiben adózó elmulasztja kitölteni a kérdőívet, annak következményeként a NAV felszólítja a pótlására, egyidejűleg mulasztási bírságot szab ki, melynek összege 500 ezer forintig terjedhet.

Ha az adózó a mulasztási birság kiszabását követően, az erre megállapított határidőn belül sem tölti ki és küldi vissza a kérdőívet, a NAV törli az adószámát.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. november 30-tól hatályos rendelkezései szerint a cégnyilvántartást vezető cégbíróság – a NAV jelzésére az adószám törlésétől számított 15 napon belül – intézkedik a cég törléséről. A cég törlése a vállalkozás életútjának a végét jelenti, ezért minden érintett gazdasági szereplő érdeke a KOCKERD jelű kérdőív kitöltése és határidőn belüli visszajuttatása.