A kormány 2015. június 12-én megszületett határozatában jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését.

A vállalatok versenyképességének fenntartásához jelentősen hozzájárul, ha beszámolójukat nemzetközi standardok szerint készítik el, hiszen emiatt vonzóbbak lehetnek a külföldi befektetők számára, akik a befektetetési döntéseikhez nemzetközileg is összehasonlítható és transzparens adatokat igényelnek, hatékonyabban kiküszöbölve a befektetésben rejlő potenciális üzleti kockázatokat.

Az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezése a következő:

2016. január 1-ig (választható):

A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével azon vállalkozások számára, amelyek:

• értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacain forgalmazzák.
• anyavállalati döntés alapján azon vállalkozások számára, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el.

2017. január 1-ig (kötelező):

• Azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacain forgalmazzák.
• A hitelintézetekkel és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével.

2017. január 1. (választható):

• A biztosítók számára, a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével.
• Az MNB felügyelete alá tartozó, az előzőekben nem említett pénzintézetek számára, a pénztárak kivételével.
• Az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára.

2018. január 1. (kötelező):

A szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek számára.

A 2014. évi LXXIV. törvény szerint 2015. július 1-jétől valamint 2016. január 1-jétől változik a határozott időre szóló elszámolás. Az új rendelkezés alapvetően nem változott, továbbra is ide tartoznak a termékértékesítések és a szolgáltatások, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el. A változás lényege, hogy az áfa (számla) teljesítési időpontja nem a számla fizetési határideje, hanem az elszámolási időszak utolsó napja.

Ezt a változást először az alábbi 3 tevékenység esetén kell alkalmazni, 2015. július 1-jétől:

• könyvviteli szolgáltatás
• könyvvizsgálói szolgáltatás
• adótanácsadói szolgáltatás

A jelenleg érvényes áfatörvény értelmében továbbra is a szerződésben meghatározott elszámolási időszakonként kell a számlát kiállítani, és a fizetés esedékessége a meghatározó az adófizetési kötelezettség keletkezése szempontjából. 

A számlakiállítás alap szabálya, hogy azt késedelem nélkül, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátani. 2016. január 1-jétől minden adózóra kiterjedő új szabályozás már egyértelművé teszi az egyes teljesítési időpontokhoz kapcsolódó határidőket, megszüntetve ezzel az indokolatlanul elhúzódó bizonylat kiállításokat.

Az új szabályt azonban akkor kell alkalmazni, ha a teljesítési időszak és a fizetési határidő is 2015. június 30-át követő napra esik. Például a 2015. júniusi időszakra vonatkozó havi könyvelési díj számlánkon a fizetési határidő és a teljesítés dátuma is 2015. július 06. -a lesz. Ezzel szemben az új szabályozás szerint a 2015. júliusi időszakra vonatkozó számláinkat már úgy fogjuk kiállítani, hogy a fizetési határidő 2015. augusztus 06- a lesz, míg a teljesítés dátuma 2015. július 31-e.

Előre fizetés esetén áfa-t is tartalmazó előlegként kell kezelni, előlegszámlát kell kibocsátani, és később a tényleges teljesítés időpontjára kiállított végszámlában az előleget ki kell vezetni.

2016. január 1- jétől valamennyi időszakos elszámolású ügylet esetén már az új szabályt kell alkalmazni. A számlázási szabályok megegyeznek a fent említett számlázási renddel.

Ami nem változik, de fontos szem előtt tartani egy folyamatos teljesítésű számla kiállításakor:

• A folyamatos teljesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nincs az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás.
• Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.
• EU-n belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
• Nemzetközi fordított adózású szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél.
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani
• Devizás számlánál a kibocsátás napján érvényes árfolyamon kell forintosítani (a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamát, mikrogazdálkodói beszámolót készítők pedig az MNB árfolyamát használják!)

2015. július 1-jétől a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanácsadói szolgáltatókra, 2016. január 1-jétől minden adózóra vonatkozó az új szabályozás összefoglalva:

1. Ha mind a számlakibocsátás, mind az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számlakibocsátás időpontja.
2. Ha az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját vagy arra esik, ugyanakkor a számlakibocsátás az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés időpontja.
3. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától az esedékesség a teljesítés időpontja.
4. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő 30. napon túli időpont, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától a teljesítési idő az elszámolási időszak