A legjelentősebb változás a távolléti díj számításának módszerében történik. A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány és az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. A törvény módosítja a havi béres munkavállalók esetében a havi bér arányos részének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket. A továbbiakban a korábbi gyakorlattal megegyezően a munkavállalót a havidíja az általános munkarend szerinti munkanapoktól függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi bér arányos részét kell elszámolni hónap közben történő belépés és kilépés esetén, valamint azokban az esetekben is, ha a munkavállaló az adott hónapban csak a munkanapok egy részét dolgozza le. Az új távolléti díj számítási módszert az augusztus hónapra kezdődő távollétek elszámolásánál kell először alkalmazni. Ha a távolléti díj a távollét során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj módosított összegét kell figyelembe venni. Ha időközben a munkavállalónak 2013. augusztus 1-jén béremelést adtak, az augusztusra járó szabadságok esetén már az új alapbérrel kell a távolléti díjat megállapítani. A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat már nem csak munkaidőkeret esetén, hanem bizonyos esetekben az általános munkarendben dolgozó munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése esetén is alkalmazni kell. A módosító törvény megerősíti azt a gyakorlatot, miszerint az apának gyermeke születésekor járó pótszabadságot arányosítani abban az esetben sem lehet, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. A törvényváltozás lazít az egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén történő szabadság nyilvántartás szabályain.Lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy választása szerint az általános szabályok szerint napban adja ki a szabadságot. A másik lehetőség, hogy a munkáltató a munkaidő beosztáshoz igazodóan adja ki a szabadságot,azzal azonos óraszámban számolja el és tartja nyilván.

Fontos változás van az év közben kezdődő munkaviszonyok esetén a betegszabadság vonatkozásában is. A módosítással a munkavállalót a táppénzre jogosultságot megelőző napig a betegszabadságra vonatkozó díjazás illeti meg.

A törvényváltozás jelentősen bővíti a vasárnapi pótlékra jogosultak körét. 2013. augusztus 1-jétől a vasárnapi pótlék minden olyan munkavállalót megillet, aki rendkívüli munkaidőben dolgozik vasárnap, munkáltatójának tevékenységétől, illetve a munkavállaló munkakörétől függetlenül. A változások következtében 2013. augusztus 1-jétől a felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tájékoztatási kötelezettséget. 2014. január 1-jétől két fontos változást hoz a törvénymódosítás. Egyrészt a kötetlen munkarend esetén már nem feltétel, hogy a munkáltató a munkaidő legalább fele beosztásának jogát átengedje a munkavállalónak.

Másrészt január 1. után a munkáltató és a munkavállaló csak az életkor alapján járó pótszabadság következő évre történő átvitelében állapodhat meg.

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett adózó kötelezettségét saját munkavállalói részére szervezett képzés esetén csökkentheti. A rendelet e lehetőség szabályait határozza meg.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása:

• általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a,
• speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

A támogatási intenzitás 80%-ra növelhető fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak nyújtott képzés, valamint középvállalkozásoknak, mikro-vagy kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén. A támogatás mértéke azonban megnövelve sem haladhatja meg a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6%-nál.

A kötelezett bruttó kötelezettségét a fentiek szerint akkor csökkentheti, ha

• havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését teljesíti,
• a képzés a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint valósul meg,
• a képzés nem távoktatási formában valósul meg,
• a képzés általános vagy a szakképzésről szóló törvény szerinti speciális jellegű,
• a képzés időtartama minimum 20 óra,
• a képzésre az Európai Unió tagállamainak, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor,
• a hozzájárulásra kötelezett adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére kell benyújtani. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2013. június 19-én lép hatályba. Arendelet rendelkezéseit első alkalommal a hatálybalépést követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében lehet alkalmazni. Megkezdett képzésnek külső képzés esetén az tekinthető, amelyre vonatkozóan a felnőttképzési szerződést megkötötték. Belső képzés esetén a képzés első órája számít a képzés megkezdésének.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés  egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 2013. július 1-jétől módosította  a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat.

1.) A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó  egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése  értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást,  aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban  álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék  mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot¹ az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta  legalább a minimálbér², az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér  másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó  a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele  nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani,  bevallani és megfizetni.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék  szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem  után kell a vállalkozónak megfizetni.

2.) A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális  hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013.  július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha  a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen  folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó,  illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok  alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési  támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban  megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat  és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok  szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési  támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel  díjazásban részesül.

A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési  kötelezettséget érinti.