A törvényi rendelkezések értelmében a munkáltató, kifizető abban az esetben is köteles összesített igazolást adni, ha az adóévi kifizetéseknél állított ki igazolást, vagy ha a kilépő munkavállaló részére kiállította az Adatlap2013 elnevezésű jövedelemigazolást. Munkáltatók esetében nem pótolja az összesített igazolás kiállítását az sem, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását, vagy a munkavállalók helyett kitölti az adóbevallást! Az igazolás kiállításának elmulasztása miatt bírságot szabhat ki az adóhatóság. Az összesített igazolás másolatát elévülési időig meg kell őrizni. Év közben kilépőknek az igazolásokat postai úton ajánlott, tértivevényes /átvétel igazolására alkalmas/ módon kell megküldeni. Amennyiben az első kézbesítés után a küldemény „nem kereste” stb. jelzéssel visszaérkezik, fentiek szerint második alkalommal újból meg kell kísérelni a küldést. Ezen második alkalom esetleges meghiúsulását követően amennyiben az adózó nem vette át, nem kereste, átvételt megtagadta, elköltözött stb. jelzéssel visszajön az irat lehet azt kézbesítettnek tekinteni.

Évi 500 000 Ft-os összeghatárig adható juttatások

1.)      A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig.

2.)      A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész.

3.)      Erzsébet-utalvány havi 8000 forintig.

4.)      Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP – kártya)

(a)  Szálláshely alszámlára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás.

(b)  Vendéglátás alszámlára utalt, legfeljebb 150 000 Ft támogatás.

(c)  Szabadidő alszámlára utalt, legfeljebb 75 000 Ft támogatás.

5.)      Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben.

6.)      A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

7.)      Az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

8.)      A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból – törvényben meghatározott feltételekkel

(a)  Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát.

(b)  Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát.

(c)  A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

A juttatásokat 2014-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.

Adómentes juttatások

1.)      A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a  munkavállalónak hitelintézet vagy a  kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás – ideértve a  munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a  lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is – a  vételár vagy a  teljes építési költség 30  százalékáig, több munkáltató esetén is a  folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

2.)      A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

3.)      Kulturális szolgáltatásra szóló belépő évi 50000 Ft-os mértékig.

4.)      Kockázati élet-baleset és betegségbiztosítása a minimálbér 30 százalékáig.

5.)      A helyközi utazási bérlettel, utazási jeggyel történő munkába járás költségének 86 %-on felüli részét meghaladó munkáltatói támogatása.

Minimálbér változása

2014. január 1-jétől a minimálbér havi 101.500,- forint lesz, a garantált bérminimum – azaz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő bér – havi összege 118.000,- forintra emelkedik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól az a társaság, amelynek az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, függetlenül attól, hogy árbevétele és foglalkoztatotti létszáma alapján egyébként mentesülne a könyvvizsgálat alól. Az árbevétel határ 2014. január 1-től 300 millió forint, a foglalkoztatotti létszám maradt 50 fő (az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában).

Személyi jövedelemadó

• Január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
• 2014. január havi és az azt követő béreknél a családokat érintő adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegének 16%-a érvényesíthető a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is. Nem változott, hogy a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62.500,- forinttal, három és minden további eltartott esetén 206.250,- forinttal csökkenthető az összevont adóalap.
• Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő. Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
• Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.
• Újrafogalmazásra került a kockázati biztosítás fogalma: csak az a személybiztosítás minősülhet kockázatinak, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehetőség vagyoni érték kivonására (pl: visszavásárlás révén, lejárati szolgáltatás formájában). Ebben az esetben minősül adómentesnek a biztosítás díja (a minimálbér 30 %-ig, rendszeres díjfizetés esetén).
• A tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése nem minősül a lekötési időszak megszakításának.
• A pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló, bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhet el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítania.
• A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható.
• Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.
• Az új szabályozás pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárja a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Ez a rendelkezés nem érinti a munkáltató által fel nem használt (például dolgozóknak ki nem osztott) utalványok visszaváltását.
• Összeghatártól függetlenül adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad. Nem változott a béren kívüli juttatások 500.000,- Ft-os korlátja sem magánszemélyenként.

Foglalkozatás adói: járulékok, szociális hozzájárulás

• A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. A munkáltatói járulékigazoláson járuléknemenként fel kell tüntetni az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított ellátásra való jogosultságát.
• Harmadik állam állampolgárai folyamatban lévő kiküldetései esetén a két éves mentességi időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetén.
• A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból a kiküldetés első évének letelte után kerül sor, és erről a munkavállaló 8 napon belül bejelentést tesz az adóhatóságnak. A 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót azonban fizetni kell.
• A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást. Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának lejárat előtti megszakítása esetén – az előzőekkel ellentétben –, a magánszemélynek be kell vallania a lekötési hozamot terhelő 6 százalék mértékű eho-t.
• A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.
• A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 forintra (napi összege 227 forintra) emelkedik.

Általános forgalmi adó

• Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja (pl. bérleti díjak, könyvelési díjak), ezekben az esetekben főszabály szerint az elszámolási időszak végét kell majd figyelembe venni. Kivétel a közszolgáltatási (közüzemi) és az időszakosan teljesített telekommunikációs szolgáltatások, ahol továbbra is az ellenérték esedékessége marad a teljesítés időpontja. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely vonatkozásában a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
• Nem kell önellenőrizni, ha akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken (például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál, vagy utólag derül ki, hogy az ügylet fordított adózás alá esik, és nem kellett volna az áfa összegét áthárítani).
• A törvény átfogó jelleggel rögzíti, hogy minden olyan esetben utólag csökken az ügylet adóalapja, amikor a szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérítik az előleg, ellenérték egy részét vagy egészét (eddig tételes felsorolás volt).
• Az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját).
• Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az Unió területéről.
• A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztik. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően – a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
• A jövőben nem szükséges a kibocsátás keltének feltüntetése olyan nyugtákon, amik a bennük megjelölt szolgáltatások igénybevételére is jogosítanak (pl. menetjegy).
• Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, így egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.
• A fordított adózást a jogalkotó kiterjeszti olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre, amelyeknél a hatóság általi tudomásulvétel is elegendő.
• A jövőben 5%-os áfa mérték lesz alkalmazandó a sertéságazat bizonyos termékértékesítéseire.

Társasági adó

• A nyereség-minimum megállapításánál már 2013. évben növelő tételként kell figyelembe venni a magánszemély taggal szembeni kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50 %-át.
• Változatlanul a korábbi évek negatív adóalapja időbeli korlátozás nélkül felhasználható, de csak a tárgyévi adóalap 50 %-ig. Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.
• Új lehetőség, hogy a kkv-nak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével is csökkentheti az adózás előtti eredményét.
• A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik.
• Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.
• Meghosszabbodik a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatási naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni.
• A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
• Az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetés ellenében kapott nyugta elszámolható, ha azt az szja törvény szerinti reprezentációs céljából veszik igénybe.
• Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett könyv szerinti értékek alapján történik.
• A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.
• Lehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.
• Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.
• Azon közhasznú nonprofit szervezet, amelynek a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összebevétele eléri vagy meghaladja az éves összbevétele 60 %-át, nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társasági adóalapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.

Adózás rendje

• Bevezetésre kerül az adók egyszámlára való utalásának lehetősége. A felosztásról elektronikusan az ügyfélkapun keresztül lehet rendelkezni.
• A benyújtott bevallás az előírt határidő (esedékesség) előtt is önellenőrizhető, korábban erre csak a határidő letelte után volt lehetőség. Ekkor a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé, továbbá a bevallás benyújtásának esedékessége előtt beadott önellenőrzések kapcsán önellenőrzési pótlék nem merül fel.
• A módosítás alapján, amikor az adóbevallásban a törvény az adózónak választási lehetőséget biztosít, az adózó kijavítás iránti kérelem útján kezdeményezheti ezen választása módosítását, kizárólag akkor, ha a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti.
• Az ellenőrzésekről szóló megbízólevelet az adóhatóság már elektronikusan is kézbesítheti. Továbbá az adóhatóság az ellenőrzések során a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is vizsgálhatja.
• Felszámolási, kényszertörlési eljárással összefüggő – jogszabályban meghatározott – kötelezettségei elmulasztása esetén a volt vezető tisztségviselő, a volt végelszámoló mulasztási bírsággal sújtható.
• A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó mulasztási bírság mértéke nem változik, de nem kell a mulasztási bírság alapjába beszámítani a feltöltés esedékességének napján, valamint a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyamok eltéréséből adódó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, amennyiben az adóalapot képez.
• A civil szervezeteknél is létrejön az egyablakos rendszer, azaz a bírósági nyilvántartásba vétellel eleget tesznek az adóhatósági bejelentkezési kötelezettségnek is.

Illeték

• Az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztik a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
• Szigorodik a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozási illeték-mentességének feltétele. A mentesség nem lesz alkalmazható, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
• Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.
• A társasági adó-törvényhez hasonlóan módosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ez alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése –  függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől -, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.
• Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

Helyi adó

• A helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítja, módosítja.
• A jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.
• Lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

Kata, kiva

• Katából kizárt tevékenység mára csak a Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 6820)
• Kibővítették a nem főállású kisadózó fogalmát:

nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem:

• akit egyidejűleg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát,
• aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

• Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával lehetőség nyílik magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezni. Marad a nem főállású kisadozók után a 25.000,- Ft/hó tételes adó, illetve főállású kisadózó esetén – ha nem választja a magasabb összegű tételes adót – akkor az 50.000 Ft/hó összeg.
•  Előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
• Kisadózó vállalkozásnak nem csak abban az esetben kell adatot szolgáltatnia, ha az 1 millió forintot meghaladja az éves bevétele egy adott adóalanytól, hanem ha adóalanynak nem minősülő más személytől szerez 1 millió forint feletti bevételt (kivéve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől). Ilyen például a külföldi vállalkozástól kapott bevétel. Az adatszolgáltatás csak a számlák alapján történik, nyugták összegét nem kell figyelembe venni.
• Változatlanul az adóalanyiság megszűnését eredményezi, ha a kisadózónak 100.000,- forintot meghaladó adótartozása van. Azonban változás, hogy az adószámlák együttes egyenlege alapján vizsgálják a tartozást.
•  A kisvállalati adó (kiva) választására is egész évben lehetőség nyílik.