Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (2013. december 31-ével hatályon kívülre kerül, helyette a szabályokat a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: új határozza meg.

Jogszabály:

• 2011. évi CCVI. Törvény lelkiismereti és vallásszabadságról
• 296/2013. Kormányrendelet

Fogalmi meghatározás, jogállás:

• Országgyűlés által elismert egyház = „bevett egyház”  (1. sz. mellékletben tételesen felsorolva)
• Önmagában NEM tekinthető vallási tevékenységnek például:
  • Nevelés, oktatás,
  • Egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális  munka,
  • Stb. (tételes felsorolást lásd a tv 6§ (4) pontjában
  • A bevett egyház, és annak  belső egyházi jogi személye

Jogi személyiségéből fakadóan

Belső szabályok szerint működnek (mind a bevett egyház, mind annak belső jogi személye)

A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azonban ezt az Alapító Okiratban kell rögzíteni.

Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott:

• Gazdasági társaság,
• Alapítvány,
• Egyesület.

Egyházi jogi személyek működésének szabályai

• Hasonló feladatot ellátó állami-, önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult
• A foglalkoztatás munkajogi szempontból a közalkalmazotti szabályokhoz igazodik.
• A hitéleti oktatás költségeit –külön megállapodás alapján- az állam biztosítja.
• Alaptevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet IS végezhet.

NEM minősül gazdasági – vállalkozási tevékenységnek:

• Hitéleti tevékenység folytatása akár az intézményein, sportintézményen keresztül.
• Üdülő hasznosítása, egyházi személy részére.
• Hitéleti tevékenységhez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése.
• Temető fenntartása.
• Kizárólag hitéleti tevékenységet szolgáló tárgyi eszköz, immateriális javak készlet értékesítése
• 1yHitéleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtása, ilyen célú tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.
• Közfeladat ellátásával kapcsolatos termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása, értékesítése.
• Egyházi személyek öngondoskodására létrehozott nyugdíjintézet, nyugdíjalap működtetése

Tevékenység bevételének minősül:

• Vallási szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése (pl.: stóladíj, stb.)
• Tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, adóvisszatérítés, stb.
• Tevékenységhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nélkül kapottpénzügyileg rendezett támogatás, juttatás (adomány, perselypénz, stb.)
• Szabad pénzeszközök, értékpapír után kapott kamat, osztalék, hozam.Az a része, mely a célszerinti tevékenység kapcsán merül fel!!!
• Hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti!
• NEM hitéleti célra nyújtott támogatást és annak felhasználását
• az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.
• Nyilvántartására a számviteli tv. szabályai vonatkoznak.

Ha vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor

• Egyszeres könyvvitel, ha az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység bevétele együtt az 50 millió forintot nem haladja meg, egyszeres könyvvitel és egyszerűsített beszámoló készülhet.
• Kettős könyvvitel vezetése esetén:
  • Éves beszámoló  (1-2. sz. melléklet szerinti)
  • Alap-, vállalkozási  tevékenység elkülönítése
  • Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készítenie.
  • Valós értékelést nem alkalmazhatja

 Eredménytételek speciális elszámolása

• Kapott adományokat BEVÉTELKÉNT számolja el,
• Továbbutalási céllal kapott támogatás egyéb bevételnek minősül. A támogatás tovább utalásakor egyéb ráfordítás, de nem minősül költségek ellentételezésének, fejlesztési célú támogatásnak, átadott pénzeszköznek!
• Továbbutalási céllal kapott támogatásokról: elkülönített nyilvántartást kell vezetni
• Továbbutalási céllal kapott, de még tovább nem utalt támogatásokat passzíválni kell!
• Ha vállalkozási tevékenységet IS folytat rezsi arányosítás.  Az alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket az egyházi jogi személy a bevételek arányában vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően, mérő-, mutatószámok segítségével osztja meg az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
• Időbeli elhatárolás, AIE/PIE alkalmazása –ha nincs vállalkozási tevékenység- nem kötelező!  Kivéve a továbbutalási céllal kapott, de még tovább nem utalt támogatások elszámolását.
• Alap-, vállalkozási tevékenység elkülönítése; szükség esetén „középső” oszlop
• Alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási eredményről külön nyilvántartást kell vezetni
• Ha a vállalkozási tevékenység (ár)bevétele > 300 MFt, akkor KÖTELEZŐ a könyvvizsgálat
• Letétbe-helyezési kötelezettség: NINCS (számviteli politikában meghatározott módon tesz eleget)

A 2013. évről készített beszámolóra a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 2013. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, a 2014. évben induló naptári év könyvvezetésére és az erről a naptári évről készített beszámolóra pedig a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet foglaltakat.