ÁFA-változások

Az 1 millió forintot meghaladó áfa tartalmú számlákat be kell jelenteni. Ehhez van egy plusz szabály, hogy a bejövő számlák esetében, azt is jelenteni kell, ha nem egy számlában éri el ezt a határt, hanem áfabevallási időszakonként összesen. (Tehát, ha negyedéves áfabevalló egy cég, és a 3 hónap alatt, egy adott cégtől bejövő számlák áfa tartalma összesen meghaladja az értékhatárt, azt is jelenteni kell.) Amennyiben 1 millió forint áfa tartalmat meghaladó számlát állítunk ki, be kell kérni a vevő adószámát!!!

2015. évtől változik az áfa bevallás gyakoriságának értékhatára -, azaz sűrűbben kell beadni! Alapból az új cégek, az alakulás, valamint az azt követő évben, havi áfabevallásra lesznek kötelezve! Ez azt is jelenti, hogy áfa visszaigénylésre csak akkor jogosultak, ha az 1 millió forintot eléri a visszaigényelhető áfa értéke. Változik a negyedéves és éves bevallás között való átlépés módja is. Eddig csak azt kellett figyelni, hogy aki éves áfás, de egyik negyedévben az elszámolandó adó (akár fizetendő, akár visszaigényelhető adó) a 250 ezer forintot elérte, akkor átesett a negyedévi áfabevallási kötelezettség alá. 2015 – től azt is figyelni kell, hogy ha ezeknek a cégeknek az árbevétele eléri az 50 millió forintot, akkor is átesnek a negyedéves áfába – az áfa nagyságától függetlenül.

A fontos változás az időszakos elszámolású ügyletekhez kapcsolódóan bevezetésre kerülő új előírások. Főszabály szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Ettől eltéréstkét esetben enged meg az elfogadott adócsomag:

•• ha a számla vagy nyugta kibocsátása és az ellenérték megtérítése is megelőzi az elszámolással érintett időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja;

•• ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 30. nap lesz a teljesítés időpontja.

Az új rendelkezések csak 2016. január 1-jével lépnek hatályba, azonban a könyvviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatást nyújtóknak már 2015. július 1-jétől alkalmazniuk kell.

A törvénymódosítás értelmében a fordított adózás szabályait kell 2015-től érvényesíteni valamennyi termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés esetén (korábban ez csak az építési-szerelésimunkákhoz kapcsolódóan volt érvényben).

Fordított adózás érvényesül 2015.01.01-től az egyes acélipari termékekre is.

A motorbenzin Áfa-tartalma levonhatóvá válik abban az esetben, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés

adóalapjába beépül.

A kapott előleggel kapcsolatos adófizetési szabályok kiterjesztésre kerülnek a csereügyletekre oly módon, hogy az előlegre vonatkozó rendelkezéseket minden, a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámító vagyoni előny esetében alkalmazni kell – tehát nem csak a pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén.

 Társasági adó változások

Legszélesebb kört érintő korlátozás az elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatos új előírások, ennekértelmében:

•• legutoljára a 2014. december 31-ig keletkezett és korábban fel nem használt elhatárolt veszteség a keletkezés évében hatályos szabályok szerint, de legfeljebb 2025. december 31-ig használható fel,

•• 2015. adóévtől a veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használhatják fel,

•• átalakulás útján a jogutód által átvett elhatárolt veszteséget legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód az átalakulást követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétel a jogelőd által az átalakulást megelőző 3 adóévben azonos tevékenység keretében elért átlagos bevételben képvisel,

•• a többségi befolyásszerzést megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget a többségi befolyásszerzést követően a megszerzett társaság adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a megszerzett társaság többségi befolyásszerzés megtörténtét követően tovább folytatott tevékenységből származó bevétele a többségi befolyásszerzést megelőző 3 adóévben azonos tevékenysége keretében elért átlagos bevételében képvisel.

A reklámok közzétételével kapcsolatban elszámolt költségek a jelenlegi előírások szerint kizárólag abban az esetben minősülnek elismert költségnek a társasági adóban, ha a társasági adó alanya rendelkezik a reklám-közzétevő nyilatkozatával arra vonatkozóan, hogy a reklámadó-kötelezettségét teljesítette vagy reklámadó- kötelezettség nem terheli. A 2015-től hatályos módosítások értelmében, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség összege az adóévben összesen a 30 millió Ft-ot nem haladja meg, akkor a reklám- közzétevő nyilatkozatától függetlenül a társasági adóban elismert költségnek számít. Amennyiben a reklámköltségek az adóévben a 30 millió Ft-ot meghaladja, abban az esetben a társasági adóalap-növelési kötelezettségek alól egyrészt a reklám-közzétevő nyilatkozata alapján lehet mentesülni, másrészt akkor, ha a társasági adó alanya igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklám-megrendelő kérte a reklám-közzétevőtől, harmadrészt pedig ha a reklám-közzétevő a reklám közzététel megrendelésének időpontjában szerepelt a NAV által közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban.

Bevezetésre kerül a felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény. A felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás elismert ráfordításnak minősül, a kedvezmény mértéke a megállapodás alapján nyújtott támogatás összegének 50%-áig terjed. Ez a rendelkezést már a 2014-es adóévben is alkalmazható.

 További társaságiadó-alap kedvezmény bővítést jelent az, hogy az adózó a korábbról már ismert korlátok figyelembe vételével bármely általa foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthet adóalap-kedvezményt.

A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítás során 2015-től nem lehet figyelembe venni összes bevételt csökkentő tételként az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét.

A jövő évtől az üzleti vagy cégértékre 10%-os mértékű értékcsökkenési leírás lehet elszámolni a társasági adó törvény szerint.

2015-től kapcsolt vállalkozási viszony jön létre az új előírások alapján abban az esetben is, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére (ügyvezető vagy ügyvezetők személyének egyezősége) tekintettel az üzleti és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Személyi jövedelemadót érintő adóváltozások

Bevezetésre kerül az „első házasok kedvezménye”, mely érvényesítésének feltétele az, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény legfeljebb 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek/magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig vehető igénybe. A kedvezmény mértéke az

adóalapból 31.250,- Ft/hó, ami havonta 5.000,- Ft adómegtakarítást jelent. A kedvezmény a felek közös nyilatkozatával az adóelőlegből is érvényesíthető.

Kétgyermekes családok esetében 2016-tól fokozatosan emelkedik az igénybe vehető családi kedvezmény, míg 2019-ben a duplájára nő..

A 2015. évi bevallásban, munkáltatói elszámolásban, majd 2016-ban az adóelőleg-levonásnál csak az adóazonosító jel közlésével (a T34-es nyomtatványon igényelhető) lehet a kedvezményt érvényesíteni, a természetes azonosítók a továbbiakban nem lesznek elfogadhatóak (ez a szabály pl. arra a gyermekre is vonatkozik, aki a határon túl él, de a szülei Magyarországon veszik igénybe a családi kedvezményt, vagyis számára is kell adóazonosító jelet kérni)

Idei nyomtatvány száma: 15T34

Eddig is így volt, azonban most a jogszabályban is rögzítésre került, hogy nem kerülhet kedvezményes adózás alá az a bevétel, amely a magánszemélyt önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg. Béren kívüli juttatások köre nem változik, és az egyes meghatározott juttatások adóterhei sem növekednek,azonban a béren kívüli juttatásként adható juttatások összesített értékhatára csökken, és több értékhatár- korlát is érvénybe lép.

A következő juttatások egyes meghatározott juttatásként adóznak, ami azt jelenti, hogy az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, mely után 16% SZJA és 27% EHO-t kell fizetni:

•• béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meghaladó

része után,

•• SZÉP kártya juttatás 450 ezer Ft-ot meghaladó része után,

•• SZÉP kártyán kívüli, egyéb béren kívüli juttatás összesített 200 ezer Ft-ot meghaladó része után,

•• SZÉP kártyán adott és egyéb béren kívüli juttatások együttes összege (rekreációs keretösszeg) 450 ezer Ft-ot meghaladó része után.

A korlátértékek számításakor a munkaviszonyban töltött napok számát arányosan kell figyelembe venni. A munkáltatót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek nyújtott béren kívüli juttatást is.

Béren kívüli juttatások 

2015-től a nyugdíj- és teljes életre szóló életbiztosításra befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról lehet rendelkezni legfeljebb 130 ezer Ft-ig. Pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma, és a törvény rögzíti

a kiegészítő biztosítás fogalmát is. Ezzel kapcsolatban, ha a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90%-át, abban az esetben csak a tényleges nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész után érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményt azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban lehet jóváírni, amelyre a díjfizetés történt, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. További változás, hogy 2018. január 1-je után kötött szerződések esetén az ezekből

a biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemkéntfog adózni.

 Járulékok

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2015. január 1-jétől havi 6.930,- Ft-ra (napi 231,- Ft-ra) emelkedik.

A GYED-ben, GYES-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztatók igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményénél változás, hogy 2015-től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért vagy a 100 ezer Ft-os korlátot, a kedvezmény a teljes összeg után érvényesíthető.

Egyszerűsített foglalkoztatás: 2015-re megoldották, hogy a szakképesítést igénylő munkakörökben végzett foglalkoztatás esetén, a napi bér ne haladja meg az adómentes keretet. Így, majd a szakképesítést igénylő munkakörökben, a garantált bérminimum alapján számított napi bérnek (a magasabb napi bérnek) sem lesz adóköteles része – az is adómentes lesz.

Szocho kedvezmények, akiknek jár 2015-ben is:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakör
• 25 év alatt, 55 év felett
• GYED, GYES, GYET
• Tartósan álláskereső
• Pályakezdő
• Kutató-fejlesztő, doktori képzésben résztvevő hallgató
• Szabad vállalkozási zónában működők

  Környzetvédelmi termékdíj

  2015-től termékdíj-kötelessé válik az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír, és bővítésre kerül a termékdíj-köteles csomagolószerek és elektromos, elektronikai berendezések köre is. A műanyag virág, levél- és gyümölcsutánzat, ezek részei, továbbá az ezekből készült áru minősül műanyag terméknek. A díjtétel ezekre 1.900,- Ft/kg lesz.

  Egyéb vegyipari termékek:

  –– a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek: 11,- Ft/kg-os díjtétellel

  –– a szépség- vagy testápoló készítmények: 57,- Ft/kg-os díjtétellel

   

  Irodai papír olyan információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra. Ezek díjtétele 19,- Ft/kg lesz. Az éves nettó 600 ezer Ft árbevételt elérő kézműipari tevékenységet végző mikro- vagy kisvállalkozások, amelyek a kézműipari tevékenység keretében előállított termék csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt, vagy csomagolóanyagot használnak, mentesülnek a termékdíj-fizetésikötelezettség alól.

  A jövőben nem minősül forgalomba hozatalnak – így termékdíj-kötelezettséget sem von maga után – az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár Áfa-fizetési kötelezettséggel. Lehetővé teszi a jogszabály a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalását bércsomagolás, valamint az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás esetén.

  A kereskedelmi csomagolás fogalma pontosításra került, a kizárólag fémből – kivéve: kupak – készült italcsomagolások maradnak, az egyéb anyagokból készült csomagolások (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap díjtétel kerül a jövőben alkalmazásra.

  A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

  Termékdíj-fizetésre kötelezett:

  –– az első belföldi forgalomba hozó vagy első saját célú felhasználó,

  –– belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy a saját célú felhasználó,

  –– bérgyártás esetén a bérgyártató.

  Reklámhordozó papír esetében az első pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

  Közúti fuvarozással kapcsolatos bejelentés

  2015-től, az útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti), EU-ból Magyarországra, Magyarországról EU-ba, vagy belföldön nem végfelhasználó részére az első értékesítés esetén, a  fuvarozás csak EKAER számmal végezhető!(www.ekaer.hu)

  Még egy esetben szükség lesz az EKAER számra: amennyiben kockázatos terméket fuvarozunk. Azt, hogy mi a kockázatos termék, az ekaer oldalon megtekinthető. Ha kockázatos terméket szállítunk, akkor azt bármilyen gépjárművel tesszük, az alábbi érték felett, csak EKAER számmal fuvarozható.

  Kockázatos élelmiszer:       200 kg vagy 250 eFt felett,

  Egyéb kockázatos termék:  500 kg vagy 1.000 eFt felett.

  Az EKAER számot a fuvarozás megkezdése előtt (max.15 napon belül) kell megkérni, fuvaronként. Ez nem minden! Jelenteni kell az indulást, felrakodást, érkezést, lerakodást, és esetenként ennek többféle variációját.

  KATA

  2015-től a százezer forintos tartozás átlépését – amely feltétele ennek az adózási formának -, nem negyedévente, hanem az év utolsó napján kell vizsgálni! Magyarul, ha elmarad valamely havi KATA befizetésével, azt feltétlenül december 30-ig kell befizetnie. 

   A KATA adózás egyetlen mumusa, hogy amennyiben évi 1 millió forint felett számlázunk egy vevőnek, akkor bizonyítanunk kell, hogy a kapcsolatunk nem bújtatott munkaviszonyt takar. Ehhez van az a bizonyos 6 pont, amelyből legalább két feltételt teljesíteni kell.

  Emlékeztetőül az a bizonyos 6 pont:

1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem attól az egy személytől szerezte, akivel az éves kiállított számlák értéke meghaladta az 1 millió forintot;
3. Az a személy, aki felé az éves kiállított számlák értéke meghaladta az 1 millió forintot – és emiatt adatszolgáltatásra köteles -, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az, az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A fenti 6 pont most kibővült egy  ponttal, a kiegészítő tevékenységet folytató adóalanyok javára:Nem főállású, és a bevételének kevesebb mint 50%-a van a munkahelyétől

 KIVA

2015-től megszűnik a havi KIVA kötelezettség – mindenki negyedévente vallja be az előleget.

http://www.ddrmk.hu/documents/tolna/tmkhmk-mimennyi-20150101.pdf

2015. január 1-től bevezetik a kötelező minimálbért Németországban.

Mindestlohn-Hotline: www.der-mindestlohn-kommt.de


Az IRU és német tagegyesülete, a BGL december 19-én az alábbi tájékoztatást adta:

A német vámhatóság közzétette a 2015. január 1-től alkalmazandó minimálbérrel kapcsolatos információkat ITT>>

Formanyomtatványok a www.zoll.de weboldalon a jobb oldalon,  “Formulare zum Thema” cím alatt.

A közúti fuvarozás számára releváns nyomtatvány a “033037 (mobil)” jelzésű. Letölthető ITT>>

(Annak érdekében, hogy a nyomtatványt könnyebben lehessen értelmezni elkészítettük a német-magyar változatát.
Arra mindenképpen fel szeretnénk hívni Tisztelt Tagjaink figyelmét, hogy a szöveg pusztán az értelmezéshez nyújt segítséget, a nyomtatványokat németül kell kitölteni és ebben a formában kell elfaxolni a kölni vámhatóság részére. A fordítással kiegészített nyomtatvány szövege elérhető ITT.)

Címe: A munkaadók munkavállalói alkalmazási terve a kizárólag mobil tevékenységben történő foglalkoztatás esetén.

Ezt a „Németország területét érintő szállításról szóló munkáltatói bejelentést” faxon kell kitöltve elküldeni a következő címre:

Bundesfinanzdirektion West, Cologne
Fax number +49 (0) 221 964 870

Az IRU és a BGL fenti tájékoztatását kiegészítve: a nyomtatvány a Minimálbér bejelentési rendelet  2.§ (3) bekezdésében előírtaknak való megfelelésre szolgál:

„a munkáltató köteles a foglalkoztatási tervben jelenteni a … szolgáltatás kezdetét és előrelátható időtartamát, az előreláthatólag foglalkoztatott munkavállalókat azok születési dátumával együtt, valamint a címet, ahol a dokumentumokat őrzik. A foglalkoztatási terv a megrendelés megbízhatóságától függően max. hat hónapot ölelhet fel. Amennyiben a dokumentumok őrzése külföldön történik, ebben az esetben a foglalkoztatási tervhez csatolni kell egy garanciát, hogy a vámigazgatási hatóságok felszólítására a dokumentumokat ellenőrzés céljából német nyelven, belföldön rendelkezésre bocsátják. „

(A 2014. DECEMBER 19. ELŐTTI INFORMÁCIÓKAT LEJJEBB OLVASHATJÁK)

Az IRU és az MKFE értesülései szerint az óránkénti bruttó 8,50 EUR minimálbért előíró német szabályozás kiterjed minden, Németország területén végzett tevékenységre, függetlenül attól, hogy német vagy külföldi-e a munkáltató. A szabályozás nemcsak a kabotázsra vonatkozik, hanem a nemzetközi fuvarozásra, így a tranzitra is.

Az IRU angol nyelvű december 15-i tájékoztatását itt » olvashatják.

Jelenleg a 2014. augusztus 15-én kihirdetett Minimálbér törvény (magyarul és németül) és két, 2014. december 4-én kihirdetett végrehajtási rendelete áll rendelkezésre: a törvény 16.§ (5) bekezdésének megfelelően született meg a Minimálbér bejelentési rendelet (magyarul és németül),
és a törvény 17.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján a Minimálbér feljegyzésére vonatkozó rendelet (magyarul és németül).
Mindkét rendelet a törvénnyel együtt olvasandó, és a fuvarozók vonatkozásában attól való eltéréseket tartalmaz!

(A gyors tájékozódást megkönnyítendő a magyar szövegekben pirossal kiemeltük az általunk legfontosabbnak ítélt részeket, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek lennének figyelembe veendők.)

A német jogi szakértők szerint is a minimálbér törvény alkalmazása sok kérdést vet fel a közúti áruforgalom területén. Ez vonatkozik a gyakorlati lebonyolításra (pl. bejelentési kötelezettség és ellenőrzési lehetőségek külföldi vállalkozók alkalmazása esetén) és a jogi alkalmazásra (mint a megbízói felelősség hatótávolsága).

A juris elnevezésű német jogi portál törvényértelmezése magyarul » és németül » olvasható.

A Minimálbér bejelentési rendelet 1.§-ban említett „a vámigazgatás által erre a célra rendszeresített nyomtatványt” és további információkat a németek az IRU információi szerint december 19-re ígérnek.

2014. december 12-én Németország Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztériuma brüsszeli képviseletükön keresztül az alábbi hivatalos tájékoztatást adta (eredeti szöveg angolul » ):

„A minimálbért mindegyik Németország területén dolgozó munkavállaló esetében alkalmazni kell. Függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye Németországban vagy más országban van, arra az időszakra, amíg Németországban dolgozik meg kell kapnia a német minimálbért. A közlekedési ágazatban alkalmazott munkavállalókat Németországban alkalmazottnak kell tekinteni mindaddig, amíg az ország területén dolgoznak. Mindezek értelmében az előírások a kabotázs és tranzit tevékenységet folytatók esetében is alkalmazandóak. Minden egyes Németország területén eltöltött munkaóra után a törvény által előírt minimálbért kell fizetni a munkavállalónak.

A minimálbér egy minimális díjazás a Munkavállalók Kiküldetéséről szóló német törvény értelmében (Arbeitnehmer-Entsendegesetz). A minimális díjazás kifejezést az Európai Bíróság és Német Munkaügyi bíróság ítélkezési gyakorlata határozta meg. A kifejezés a Munkavállalók Kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvhez köthető, amely értelmében egyaránt minimális díjazást kell alkalmazni hazai és külföldi munkavállalók esetében megkülönböztetés nélkül. A német Munkavállalók Kiküldetéséről szóló német törvény ezt az elvet ülteti át a német jogrendbe.

A Munkavállalók Kiküldetéséről szóló törvény értelmében a vámhatóságok feladata a törvényben előírt minimális munkakörülmények ellenőrzése, amelynek 2015. január 1-től részét képezi a minimálbér. A hatóság már korábban a weboldalán megjelentetett angol nyelvű általános tájékoztató anyagokat azzal kapcsolatban, hogy a juttatás mely eleme tekinthető a minimálbér részének a Munkavállalók Kiküldetéséről szóló törvény értelmében. A weboldalt hamarosan frissítik, a minimális díjazás vonatkozásában a Minimálbér Törvényben (magyarul és németül) foglaltaknak megfelelően.

Általános szabályként a minimálbér  kivétel nélkül minden munkavállalóra vonatkozik. A törvény 22.§-a előírja, hogy bizonyos diákmunkát végző fiatalok, 18 év alatti munkavállalók, akik nem rendelkeznek szakmai tapasztalattal (“abgeschlossene Berufsausbildung”), gyakornokok, és bizonyos feltételek mellett a tartós munkanélküliség utáni munkavállalók kivételt képeznek. Jelenleg nincs tervbe véve a Minimálbér Törvény alkalmazása hatályának  módosítása.

A Minimálbér Törvény 16.§-a értelmében kötelező bejelenteni bizonyos szektor munkavállalóit amennyiben, Németországban dolgoznak. Ezek közé tartozik a közlekedési ágazat. A német Pénzügyminisztérium elfogadta a Minimálbér bejelentési rendeletet (magyarul és németül), amely bizonyos munkavállalói csoportok esetében módosítja az említett bejelentési kötelezettséget. Ez magába foglalja azokat az utazó munkavállalókat, akiknek a munkája nem köthető egyetlen foglalkoztatási helyszínhez, különösen azokat, akik a közlekedési ágazatban dolgoznak.

Azon kötelezettség értelmében, amely megköveteli a munkavállaló napi munkája kezdetének, végének és várható időtartamának nyilvántartását, bizonyos munkakörökben, – ide értve a közlekedési ágazatot, – a Pénzügyminisztérium elfogadott egy rendeletet, mely leegyszerűsíti és módosítja a nyilvántartási folyamatot az utazó munkavállalók bizonyos csoportjai számára. Ez a Minimálbér feljegyzésére vonatkozó rendelet (magyarul és németül) számos esetben alkalmazandó lesz a közlekedési ágazat utazó munkavállalóira is.”

Számos információs központ jött létre annak érdekében, hogy válaszoljanak a kérdésekre a témában, melyeket feltehetnek a  Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak az alábbi elérhetőségen:www.bmas.de vagy közvetlenül a német vámhatóságnak a www.zoll.de oldalon.

Az Országgyűlés 2014. november 18-ai ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt.

Az elfogadott törvény a házasságkötési kedv növelése érdekében 2015. január 1-jétől új adóalap-csökkentő kedvezménnyel, az ún. első házasok kedvezményével bővíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt.

2015. január 1-jétől a 2014. december 31-e után házasságot kötött minden olyan házaspár, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti, jogosult az első házasok kedvezményére. E kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adónak megfelelő mértékben csökkenthetik az egyébként fizetendő adójukat. Adóalapban kifejezve ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 31 250 forinttal csökkenthető.

A kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.

A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

Nem zárja ki az első házasok kedvezményét, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre.

Nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét, ha a házastársak bármelyike a kedvezmény érvényesíthetőségének időszakában nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként – nevelt gyermekre tekintettel – válik családi kedvezményre jogosulttá.

Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt  nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető. Megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultág váltja fel.

A kedvezmény természetszerűleg nem érvényesíthető a továbbiakban, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.

Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan – az erre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető, és azt a házastársak közösen érvényesíthetik. [Szja törvény 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés]

Minden pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás, amely online pénztárgépes nyugtaadás helyett számlát bocsát ki, köteles azokról havonta, elektronikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

Ez a változás érvényes azokra is, akik az adatszolgáltatási kötelezettség alól korábban mentesültek, akik már az online pénztárgépek bevezetése előtt is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek.

Az adózónak a kibocsátott számlák adatait havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikusan kell beküldenie a Nemzeti Adóhivatalnak (NAV). Az adatbejelentést – a számlakibocsátás időpontját mint rendező elvet figyelembe véve – napi bontásban kell elkészíteni, az adatszolgáltatási kötelezettség viszont csak a 2015. január 1-jétől kibocsátott számlákra vonatkozik

Mulasztás, illetve késedelmes teljesítés esetén magánszemély esetében 200 ezer, társaságoknál pedig 500 ezer forint összegig terjedő bírságot kaphat az érintett.