A KÜJ szám egyedi azonosítót jelent környezetvédelmi szempontból, azaz ezzel egy ügyfél azonosítja önmagát. A KÜJ szám mellett fontos környezetvédelmi azonosító a KTJ szám is!

A KÜJ szám igénylése

A KÜJ szám igénylése a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról jogszabály szerint történik. Ezt a rendeletet hívjuk rövidítve KAR rendeletnek.

A KÜJ szám kérésével az azt igénylő bejelentkezik a KAR rendszerbe, azaz a környezetvédelmi alapnyilvántartás rendszerébe. A KAR rendszerbe történő bejelentkezés KAR adatszolgáltatás beküldésével lehetséges.

KÜJ szám minden olyan szervezet számára szükséges, akinek bármilyen vonatkozású környezetvédelmi kötelezettsége van.

A KÜJ szám használatán kívül a kötelezetteknek KTJ számmal is rendelkezniük kell.

A KÜJ szám a legtöbb esetben a KAR rendszerbe történő első adatküldéssel egy időben igényelhető; azaz nem kell megvárni, amíg megérkezik a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség visszaigazolása a KÜJ szám kiadásáról, hanem egyszerre benyújtható a két dokumentum.

A KÜJ számot a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adja ki, azaz a kérvény megfelelő mezőjét üresen hagyva, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség küldi meg az igénylő részére a KÜJ számot.

A KÜJ szám definíciója

KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel): országos érvényű, egyedi azonosító jel, amely a környezetvédelmi igazgatási tevékenység kapcsán érintett természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – amelyek különböző módon, ügyfélként, eljáró hatóságként, adatszolgáltatóként vagy egyéb minőségben kerülhetnek kapcsolatba a környezetvédelmi igazgatási szervekkel – azonosítására szolgál.

 KAR adatszolgáltatás definíciója

KAR adatszolgáltatás: A KAR rendeletben előírt kötelezettség, amelynek célja az alapadatoknak a környezeti alapnyilvántartás részére történő bejelentése egyedi környezetvédelmi azonosító adatok létrehozása, vagy az alapadatok módosításának bejelentése

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szerveknél a környezet terhelésével és a környezet állapotával kapcsolatban számos adat áll rendelkezésre. Ezek egy része a területi szervek saját méréseiből, másik része a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból származik. Az adatok központi számítógépes adatbázisba kerülnek olyan módon, hogy a méréseket végző, valamit az adatszolgáltatásokat feldolgozó szervek a Földművelésügyi Minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerhez kapcsolódva közvetlenül a központi adatbázisba viszik fel az adatokat. Ez a rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR).

2015. január 1. napját követően a civil nyilvántartási eljárások már elektronikus úton is kezdeményezhetőek.

A kérelmek elektronikus úton történő benyújtása egyes szervezetek, így a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség vonatkozásában kötelező. Ezenkívül 2015. január 1. napját követően a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő ha a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri. Továbbá kizárólag elektronikus úton nyújtható be a közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelem,illetve a már közhasznú szervezet is a beadványokat kizárólag elektronikus úton adhatja be. Amennyiben a kérelmező nem elektronikus útra kötelezett, kérelmét választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon terjesztheti elő a bíróságon.

Részleteket itt találja:

http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-eljarasok-anyk-urlapjai-tajekoztato

Az adóhatóság az adójóváírást – a díjigazolás alapján kitöltött – szja-bevallás benyújtását követő 30. napon utalja. A visszajáró összeg azonban nem közvetlenül az ügyfélhez, hanem a biztosítóhoz érkezik, amely jóváírja azt az ügyfél megtakarítási számláján, ezzel is növelve a nyugdíjcélú megtakarításának összegét.

Az adójóváírás az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint lehet.

Az adójóváírásnak további feltételei is vannak. Egyrészt az ügyfélnek minden adótartozását rendeznie kell. Másrészt megfelelő nagyságú adóval is rendelkeznie kell. Előfordulhat ugyanis, hogy a családi adókedvezmény érvényesítése után már nem elegendő az adó a nyugdíjbiztosítási kedvezmény teljes körű visszatérítéshez. Ilyenkor – az adott évben – csak a maradék adóhoz igazodó támogatási összeg jelenhet meg az ügyfél számláján.

A biztosító közleménye szerint az adójóváírás technikai szabályainak felidézése azért fontos, mivel múlt év elejétől jár újra adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások után. A 2010 előtti szabályok legfeljebb évi 100 ezer forint szja-kedvezményt engedélyeztek, az önkéntes- és az üzleti alapon kötött nyugdíjbiztosításokra, továbbá az életbiztosításokra. A három – vagy ennél kevesebb – biztosításra befizetett éves díjból járt vissza 100 ezer forint. Ez a kedvezmény 2010-től megszűnt.

A jogszabályok tavaly januártól teszik újra lehetővé az adókedvezmény igénybe vételét. A 2014. első napjától hatályos meghatározás szerint a nyugdíjbiztosítás lejárata a biztosított nyugdíjba vonulása, előtte csak a biztosított halála, illetve legalább 40 százalékos rokkantsága esetén fizethet a biztosító. Szintén feltétel a 10 éves díjfizetés.