• ·        Az új törvény több ponton módosítja a jelenlegi szabályokat, az egyik legfontosabb változás az értékelési szempontokat érinti. A továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot. Ehelyett előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. Mindez azt jelenti, hogy hiába adja egy cég a legolcsóbb ajánlatokat, nem lehet biztos a sikerében.

• A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.
• A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
• Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
• Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás.

• A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.
• A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

Az új közbeszerzési törvény 2015. november 1-től hatályos. Ehhez kapcsolódóan megjelent kormányrendeletek:

• 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról 20954
• 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet  A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről

A megbízható adózó vállalkozásoknál az adóellenőrzés nem tarthat tovább 180 napnál. Nagy cégeknél gyakori, hogy a beszállítókat is ellenőrizni kell, kapcsolódó vizsgálatokat kell tartani, ami elhúzódhat, de amíg nem zárul le a vizsgálat, addig az érintett vállalkozás nem kaphat vissza pénzt. 2017-től a megbízható adózó esetében a kiutalás előtti áfa-vizsgálat nem haladhatja meg a 45 napot, ami jelenleg 75 nap.

2016. január 1-jén bevezetendő szabályozás megbízhatónak az a társaság minősül majd, amely egyebek mellett nem szerepel az adótartozással, illetve adóhiánnyal érintettek listáján, nem állapítottak meg esetében 3 százaléknál nagyobb adókülönbözetet, nem kapott egy éven belül kétszer mulasztási bírságot, előny továbbá, hogy 2017-től a megbízható adózó esetében a kiutalás előtti áfa-vizsgálat nem haladhatja meg a 45 napot, ami jelenleg 75 nap.

Kockázatos kategóriába kerülnek, a nagy adóhiánnyal, a sok adótartozással rendelkező cégek, vagy amelyek szerepelnek a bejelentetlen alkalmazottakat foglalkoztatók listáján.

A kockázatosnak minősülőknél egyebek mellett az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítése 75 nap lesz. Ha adóhiányt állapítanak meg náluk, akkor a késedelmi pótlék két és félszerese lesz az átlagosnak. A megbízható vállalkozásoknál viszont nem lehet több a bírság, mint a törvényi maximális bírság.

A nemzetgazdasági miniszter 26/2015. (IX. 28.) NGM rendelete az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról. Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetője köteles elektronikusan bejelenteni az automataberendezés gyártási számát is, vagy ha az nem áll rendelkezésre az üzemeltető saját nyilvántartásában szereplő egyedileg meghatározott azonosító számát. Az igazgatási szolgáltatási díjat az állami adóhatóság honlapján közzétett számlaszámra átutalással kell megfizetni.

A NAV 2015-re vonatkozó ellenőrzési irányelvei szerint, az alábbi tevékenységek számíthatnak fokozottabb ellenőrzésre:

• sertéstenyésztés
• Egyéb szarvasmarha tenyésztése
• Fakitermelés
• Húsfeldolgozás, -tartósítás
• Malomipari termék gyártása
• Fűrészáru gyártás
• Fémalapanyag gyártása
• Fémszerkezet gyártása
• Lakó- és nem lakóépület építése
• Gépjáműjavítás, -karbantartás
• Élőállat nagykereskedelme
• Élelmiszer, ital. dohányáru nagykereskedelem
• Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
• Közúti áruszállítás
• Raktározás tárolás
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
• Éttermi, mozgó vendéglátás
• Vagyonkezelés (holding)
• Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• Munkaerő-kölcsönzés
• Személybiztonsági tevékenység
• Fodrász
• Biztosítási ügynök

Továbbra is kiemelt ellenőrzési terület az általános forgalmi adó ellenőrzése illetve a be nem jelentett alkalmazottak kiszűrése.

Fontos ellenőrzési terület az árumozgások figyelemmel kisérése a bevezetett EKAER rendszer segítségével.

Az Online pénztárgépet használók is számíthatnak fokozott ellenőrzésre.

Munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározása

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 93. § rendelkezése szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Így például 2015. október hónapban 22 munkanap van. Mivel október 23. munkaszüneti nap és pénteki munkanapra esik, az október hónapban teljesítendő munkanapok száma 21, ennek megfelelően nyolc órás teljes munkaidős foglakoztatás esetén a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő 8X21=168 óra.

A munkaidőkeret meghatározásakor a távollét (például szabadság, betegség) tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Munkaszüneti nap, a munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Az Mt. 102. § rendelkezése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

Az Mt. 87. § rendelkezése szerint munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Az Mt. 140. § (4) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

Az Mt. 140. § (5) bekezdés rendelkezése szerint munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.

Így olyan esetben, ha a munkavállaló számára munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzést rendelnek el kell számolni a munkavégzés idejére számított alapbérét és összesen kétszáz százalék bérpótlékot.

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidő elszámolása

Az Mt. 146. § rendelkezése szerint a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Ennek megfelelően az órabérben foglalkoztatott munkavállaló részére a 2015. október 23. miatt kieső időre távolléti díjat kell elszámolni.

Abban az esetben, ha a munkabér havi bérben van megállapítva, a munkabér elszámoláson a munkaszüneti nap miatt nem kell változtatni.

Mostanáig munkaerő-kölcsönzés esetében a kölcsönbeadó munkáltatót terhelte a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség, így a kölcsönbevevő cégek nem voltak ösztönözve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az

• általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az
• általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A módosítás alapján, 2015. július 19-ét követően a munkaerő-kölcsönzést érintő új szabály értelmében a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztattak már nem a kölcsönbeadó statisztikai létszámában jelennek meg, hanem a kölcsönbevevőnél a kikölcsönzés tartama alatt (2011. évi CXCI. törvény 23. §.(4a)).

A módosítással a jogalkotó ezt a terhet szerette volna visszahelyezni a kölcsönbevevőkre, akiknél a valós munkavégzés zajlik, továbbá motiválni szerették volna a munkaadókat megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A módosítást a 2015. évi III. negyedévi előleg számításakor már figyelembe kell venni, a szabály alkalmazandó azokban az esetekben, ahol a kölcsönzés időszaka már 2015. július 19.-e előtt kezdődött, de ezen időpont utáni időszakban is fennáll a jogviszony, illetve ahol csak ezt követően kezdődik.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az új szabálytól eltérően, továbbra is a kölcsönbeadó vegye figyelembe a kikölcsönzött létszámot a kötelezettség kiszámításkor.

Ehhez a kölcsönbeadó egyoldalú (a kölcsönbevevő beleegyezése nélküli) nyilatkozata szükséges. Nyilatkozat megtétele esetén a változást követően is figyelembe veheti a kikölcsönzött munkavállalókat a saját kötelezettségei megállapításakor, ekkor nem terheli kötelezettség a kölcsönbevevőt. Abban az esetben érdemes ezt a nyilatkozatot megtennie a kölcsönbeadónak, ha megváltozott munkaképességű személyeket kölcsönöz és rájuk tekintettel szeretné csökkenteni kötelezettségét.

Ha nem történik nyilatkozattétel, 2015.07.18.-ig a kölcsönbeadó, 2015.07.19. után a kölcsönbevevő veszi figyelembe az előlege meghatározása során a kölcsönzött munkavállalókat.

A nyilatkozatnak nincsen formai követelménye, javasolt viszont a foglalkoztatás megkezdéséig megtenni azt a kölcsönbevevő felé, legkésőbb viszont a negyedéves előleg megállapításáig.

A módosítás nem érinti a kötelezettség egyéb előírásait, így minden egyéb vonatkozásban (létszámok számítása, kötelező foglalkoztatási szint, stb.) az eddigi szabályokat kell továbbra is alkalmazni.

A nyilatkozat vonatkozhat egy munkavállalóra, a munkavállalók meghatározott körére, vagy csoportjára vagy az összes kölcsönbeadó által az adott kölcsönbevevőnek kölcsönbeadott munkavállalójára, ezért a nyilatkozatban egyértelműen meg kell jelölni, hogy pontosan kire, melyik jogviszonyokra és milyen időbeli korláttal vagy korlát nélkül érvényes a nyilatkozat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést a hivatalnál nyilván tartott folyószámlájuk 2014 végi egyenlegéről.

Folyószámla-kivonatot csak az kap, aki legalább egy adónemben több mint ezer forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túlfizetése van. A NAV az egyenleg megállapításánál a 2014. december 31-ei állapotot veszi alapul. A kivonat mellett késedelmipótlék-értesítőt csak az találhat, aki fizetési kötelezettségét nem vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért 2014-ben késedelmi pótléka keletkezett, amit egyébként 2015. november 16-ig kell megfizetni.

Azok az adózók, akiknek 2014. január 1. és május 11. között legalább egy elektronikusan benyújtott és feldolgozott bevallásuk vagy adatszolgáltatásuk volt, elektronikus bevallóknak számítanak, így papíron nem kapnak folyószámla-kivonatot és késedelmipótlék-értesítőt sem. Ők az ügyfélkapus regisztráció óta a netes felületen folyamatosan nyomon követhetik folyószámlájuk alakulását, és, ha 2014-ben késedelmi pótlékot kell fizetniük, akkor június végétől megtekinthetik azt is, milyen elmaradásból származik a fizetendő pótlék.

A folyószámla-kivonat, illetve a pótlékértesítő átvétele után az adózónak célszerű azt a kivonat mellékleteként megküldött „Tájékoztató” segítségével saját nyilvántartásával összehasonlítani. Eltérés esetén észrevételt tenni személyesen az ügyfélszolgálatokon, telefonon a 40/20-21-22 számon a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül, vagy írásban lehet. Ehhez a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány nyújt segítséget.

A Kormány 259/2015. (IX. 10.) Korm. rendelete a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítult

A módosítás szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, azaz adómentes – így nem képezi a személyi jövedelemadó alapját – a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetén napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg. (2015-ig napi 40 euró az adómentes napidíj ezen magánszemélyek esetén.)

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2016. január 1-jétől hatályos 11/A. §-a értelmében a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A Rendelet 2. § 5. pontja értelmében e jogszabály alkalmazásában adatexport az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a Rendelet 2. melléklete szerint és a 3. mellékletében meghatározott adatszerkezetben.

A hivatkozott előírások alapján 2016. január 1-jétől a számlázó programnak „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie. E funkciónak a Rendelet megfogalmazása értelmében egyrészt önállóan működőnek, másrészt a számlázó programba beépítettnek kell lennie, ettől eltérni nem lehet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Nem kifogásolható, ha egy szoftver az adatexportot az adott rendszer egyes komponenseinek egymás után vagy egymással párhuzamosan történő használatának eredményeképpen hajtja végre.

A Rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség kiterjed minden olyan számlázó programra, amellyel olyan számlát állítanak ki, amelyre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-a alapján a belföldi szabályok az irányadóak, abban az esetben is, ha csak áfa-regisztrált adóalanyról van szó, illetve, ha ez utóbbi ideiglenesen nem folytat belföldön adóköteles ügyletet. Nem terjed ki ugyanakkor a Rendeletben meghatározott kötelezettség a Rendelet 1/A. §-a értelmében arra az adóalanyra, aki (amely) belföldön nem regisztrált, mivel az ún. egyablakos rendszeren keresztül teljesíti a belföldi áfa fizetési kötelezettségét.

A Rendelet 10. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően a számlázó program fejlesztője által készített felhasználói dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését, továbbá a számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon a dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása. Ennek megfelelően a felhasználói dokumentációnak a számlázó program valamennyi funkciójának működését ismertetni kell, ideértve az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciót is. Így abban az esetben, ha a már használatba vett számlázó programban az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció, mint módosítás kerül megvalósításra, akkor a felhasználói dokumentáció kiegészítendő, illetve módosítandó.

A Rendelet 10. § (2) és (5) bekezdése értelmében a dokumentáció kiegészítését, illetve módosítását abban az esetben is el kell végezni, ha az adóalany saját fejlesztésű programot használ.

Az adózónál a számlázó program „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciójának alkalmazásával megvalósuló adatexportra csak eseti jelleggel, adóhatósági ellenőrzés keretében kerül sor. Az adatszolgáltatás Rendelet szerinti, megfelelő tartalommal és szerkezetben történő teljesítése azon ellenőrzött adóalany felelőssége, akinek (amelynek) a nevében a számlát kiállítják. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés h) pontja értelmében az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot. Amennyiben tehát a számlázó program nem felel meg a Rendelet követelményeinek – így például nem rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval –, úgy a számlázó programot előállító, forgalmazó adózó felelőssége is felmerülhet.

Az adatszolgáltatást a számlázó program alkalmazásával kiállított számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) tekintetében kell teljesíteni. A szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál.

A Rendelet 3. melléklete szerinti XSD séma azt az egységes adatszerkezetet határozza meg, amelyben a kiállított számlákban szerepeltetett adatok az adatexport során szolgáltatandóak. A séma úgy lett kialakítva, hogy az – lehetőség szerint – az adózó által a számlán szerepeltetett valamennyi lehetséges adatot tartalmazza.

 A gyakorlat bizonyos esetekben megköveteli – például akkor, ha az exportált adatállomány rendkívül nagyméretű – a Rendelet pedig kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózó felelőssége, hogy a részletekben végrehajtott adatszolgáltatás teljes körű legyen és megfeleljen az előírásoknak.

 A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázó programnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában az adatexportot már biztosítani kell.

Természetesen az adózó dönthet úgy, hogy a 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák esetében is biztosítja az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció használatával történő adatexportot.