2016. február 26-án került benyújtásra a Parlament elé az a T/9379 számú törvényjavaslat, mely az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvény (2013. évi CLXXVII. törvény Ptké.) módosításával további egy év felkészülési időt biztosít az új Ptk. hatálybalépésekor már bejegyzett egyesületek és alapítványok, valamint a 3 millió forintnál alacsonyabb mértékű jegyzett tőkével rendelkező kft-k számára az új Ptk. szabályainak való megfelelésre.

Megkönnyebbülést jelentő módosítás elfogadása esetén a 2014. március 15-én már bejegyzett

• civil szervezetek 2017. március 15. napjáig kötelesek a létesítő okiratuk mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak,
• azon kft-k pedig, amelyeknek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, legkésőbb 2017. március 15-ig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni. A tőkeemelésről szóló döntésig e kft-knek a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazniuk, majd a tőkeemelésről szóló döntéssel egyidejűleg kell határozniuk az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről.

forrás:MKVKOK

Gyakran felmerülő kérdés, hogy van-e bejelentési kötelezettsége a magánszemélynek, ha munkavállalás céljából külföldre távozik?

1. Az állami adóhatóság felé akkor kell a magánszemélynek bejelentést teljesítenie, ha korábban saját maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, és annak hatálya alá a ’T1011 Adat és változásbejelentő lap benyújtásával jelentkezett be. Amennyiben a magánszemély külföldre távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot, figyelemmel

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekre, vagy
• a Magyarország által kötött nemzetközi egyezményekre,

akkor mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

Ilyen esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie. A bejelentésre 2016. évben a 16T1011 Adat és változásbejelentő lap szolgál

A nyomtatvány és a kitöltési útmutató elérési útvonala a következő:

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/16T1011.html

A nyomtatványhoz minden esetben mellékelni kell a további egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról szóló igazolást (pl. a más tagállamban fennálló biztosítás igazolását szolgáló okiratot, az ún. A1-es igazolást).

2. Ha a magánszemély a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, adóügyeit lezárandó, kérheti a személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását, tekintettel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 131. § (5) bekezdésére. Az adó soron kívüli megállapítása egy lehetőség, nem kötelező azzal élni, hiszen fő szabály szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő év május 20. napjáig kell a bevallást benyújtani.

Abban az esetben, ha a magánszemély olyan országba (állam területére) megy dolgozni, amellyel Magyarországnak van hatályos és alkalmazható adóegyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor a megszerzett jövedelemmel összefüggésben az egyezmény szabályait kell alkalmazni. Az adóegyezmények fő szabály szerint úgy rendelkeznek, hogy a munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkavégzés történik. A magyar magánszemély által külföldön végzett munka ellenértékeként megszerzett jövedelem tehát külföldön adóztatható.

Ha a magánszemély pl. a magyarországi ingatlana bérbeadásából jövedelemre tesz szert, akkor az után Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó (és esetlegesen egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettsége.

Azt a tényt pedig, hogy valaki Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli képviselőnél (személyesen vagy elektronikus kapcsolattartás útján) kell bejelenteni.

3. Egyebekben a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése alapján az a TAJ számmal rendelkező személy, aki

• valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy-
• nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozó magyar állampolgár

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve felé.

A bejelentéssel kapcsolatban bővebb információ, valamint az erre a célra rendszeresített nyomtatvány az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján (www.oep.hu) érhető el.

http://www.oep.hu/akadalymentes/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/kulfoldon_munkat_vallalok_bejelentese

A külföldi (uniós tagállamból származó) számlákra, azok kötelező adattartalmára és ennek függvényében történő elfogadására az alábbi jogszabályi rendelkezések vonatkoznak: A 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (3) bekezdése kimondja:

„Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.”

A 2006/112/EK (HÉA – hozzáadott érték adó) irányelv fenti rendelkezései a számla tartalmáról többek között kimondják, hogy: „az ebben az irányelvben meghatározott különös rendelkezések sérelme nélkül, a 220. és 221. cikk értelmében kiállított számlákon a HÉA megállapítása céljából kizárólag a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni (226. cikk.):

1. a számla kibocsátásának dátuma;
2. a számlát egyedileg azonosító, egy vagy több számsorból álló sorszám;
3. a 214. cikkben említett, hé, a-azonosítószám, amelynek felhasználásával az adóalany a termékértékesítéseket vagy a szolgáltatásnyújtásokat végezte;
4. a megrendelőnek a 214. cikkben említett, hé, a-azonosítószáma, amelynek felhasználásával számára azon termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végezték, amely esetében ő az adófizetésre kötelezett, vagy amelynek felhasználásával a 138. cikk értelmében értékesítettek számára termékeket;
5. az adóalany és a vevő (megrendelő) teljes neve és címe;
6. az értékesített termékek mennyisége és jellege, vagy a nyújtott szolgáltatás mértéke és jellege;
7. a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, vagy a 220. cikk 4. és 5. pontjában említett előleg átadásának (átutalásának) dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától;
8. az adó alapja adómértékenként vagy adómentességenként, a HÉA nélküli egységár valamint az esetleges levonások, árengedmények vagy visszatérítések, ha az egységár ezeket nem tartalmazza;
9. az alkalmazott HÉA-adómérték;
10. a fizetendő HÉA összege, kivéve ha olyan különös szabályozást alkalmaznak, amely esetében ez az irányelv kizárja az adat feltüntetését;
11. adómentesség esetén, illetve amikor az adófizetési kötelezettség a terméket beszerzőt illetve a szolgáltatás igénybevevőjét terheli: ezen irányelv vonatkozó rendelkezésére vagy a megfelelő nemzeti rendelkezésre történő hivatkozás, illetve bármilyen más utalás arra, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatás adómentes vagy fordított adózási eljárás alá tartozik;
12. új közlekedési eszköznek a 138. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételekkel összhangban végzett értékesítése esetén a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt adatok;
13. az utazási irodákra vonatkozó különös szabályozás alkalmazása esetén a 306. cikkre vagy a vonatkozó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozás, illetve bármiféle utalás arra, hogy az említett szabályozást alkalmazták;
14. használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó valamilyen különös szabályozás alkalmazása esetén a 313. cikkre, a 326. cikkre, a 333. cikkre vagy a vonatkozó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozás, illetve bármiféle utalás arra, hogy az említett szabályozások valamelyikét alkalmazták;
15. ha a 204. cikk értelmében egy adóügyi képviselő kötelezett az adó megfizetésére: az adóügyi képviselőnek a 214. cikkben említett HÉA-azonosítószáma, valamint teljes neve és címe.”

Egyszerűsítő intézkedések (238. cikk)

A HÉA-bizottsággal folytatott konzultációt követően, és az általuk megállapított feltételeknek megfelelően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön végzett termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó számlákon a következő feltételek teljesülése esetén nem kell feltüntetni a 226. és 230. cikkben említett egyes adatokat azon rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok a 227., 228. és 231. cikk értelmében meghozhatnak:

• ha a számla összege csekély;
• ha az érintett üzleti ágazat kereskedelmi vagy ügyviteli gyakorlata, illetve a számla kiállításának technikai feltételei megnehezítik a 226. és 230. cikkben említett valamennyi követelmény teljesítését.

A számláknak minden esetben tartalmazniuk kell a következő adatokat:

• a számla kibocsátásának dátuma;
• az adóalany megnevezése;
• az értékesített termékek vagy a nyújtott szolgáltatások fajtájának megnevezése;
• a fizetendő HÉA összege vagy az annak kiszámításához szükséges adatok.

Az egyszerűsítéseket nem lehet a 20.,21., 22., 33., 36., 138. és 141. cikkben említett ügyletekre alkalmazni.”

Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki. A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva. Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.

Az önszámlázási megállapodások egyre elterjedtebbek manapság azon vállalatok körében, amelyek kiterjedt és széles körű beszállítói lánccal rendelkeznek.

Az önszámlázási rendszer lényege, hogy a beszerző cég úgy állapodik meg a beszállítóival, hogy a beszerzéseire vonatkozó számlákat és bizonylatokat önmaga állíthassa ki az adott beszállító nevében. De miért is jó ez? Egyfelől a beszerzésről szóló számla azonnal a beszerző, önszámlázó cég rendelkezésére áll, azonnal levonhatja az áfát. Másfelől a számla formai kritériumaival, tartalmával kapcsolatban a beszerzőnek nem lehetnek aggályai, nem generál véget nem érő levelezést a beszállító és a beszerző között, hogy jó-e a számla, hogyan kellene javítani.

Adókockázatot rejthet magában, mely az esetleges kettős számlázásból fakadhat. Ahhoz, hogy a vállalkozások minimálisra csökkentsék a kettős számlázás miatt felmerülő adókockázatokat, mindenképpen javasolt az önszámlázással kapcsolatos rendszerek, megállapodások és a kiállított bizonylatok, illetve azok kibocsátásának vizsgálata, valamint a rendszer megfelelő változtatása, amivel az adókockázatot meg lehet szüntetni.

A kft.-k, rt.-k, valamint az alapítványok, egyesületek és más civil szervezetek 2016. március 15. után már csak az új Ptk. szerint működhetnek.

A gazdasági társaságokat érintő legfontosabb változás, hogy ezen időpontig fel kell emelni a kft.-k törzstőkéjét a 3 millió forintos törvényi minimumra.

A civil szervezeteknek pedig teljes körűen meg kell feleltetniük alapszabályukat, alapító okiratukat az új előírásoknak. Közülük azoknak a szervezeteknek, akik még a 2012. január óta hatályos rendelkezéseket sem vezették át, most szinte teljes körűen újra kell alkotniuk létesítő okirataikat.

A civil szervezetek létesítő okiratainak módosításához az Országos Bírósági Hivatal azzal is segítséget nyújt, hogy a www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok címen elérhető okirat-sablonokat tett közzé.

A változásbejegyzési eljárásokkal kapcsolatban részletes tájékoztatás pedig a bíróságok központi honlapján a www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-eljarasok-anyk-urlapjai-tajekoztato menüpont alatt olvasható.