Az egyetemi évek alatt előfordulhat, hogy a félévi vizsgák követően vannak olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló társadalombiztosítási szempontból előnyös megkülönböztetésben részesül. Így:

• alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra jogosult,
• egyéni vagy társas vállalkozóként nem terheli a havi minimális szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettség,
• diákszövetkezet tagjaként a szövetkezetben végzett munkája nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, ebből keletkezett jövedelme után szociális hozzájárulási adót, járulékot fizetni nem kell.

Mindezek a kedvezmények a nappali tagozatos hallgatónak már nem minősülő (volt) diákokra nem vonatkoznak: egészségügyi szolgáltatásra alanyi jogon nem jogosultak, egyéni vagy társas vállalkozóként kivét, illetve tagi jövedelem híján is a minimálbér meghatározott százalékai alapján járulékfizetésre kötelezettek, míg a diákszövetkezetben végzett munkájuk alapján biztosítottnak minősülnek, így e tevékenységük elveszíti járulékmentességét.

Közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak tekinteni, aki 

• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
• az előzőekben említett jogviszonya megszűnését követően pedig, amíg diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

A hallgatói jogviszony megszűnését vagy szüneteltetését követően a diákigazolvány érvényességi ideje alatt még az előzőekben említett előnyöket élvezhetik az érintettek.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 36. §-a értelmében az érvényesítés határideje

• a közoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében október 31. napja,
• a felsőoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén október 31. napja, a II. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén március 31. napja.

Az érvényesség lejártát követően az egészségügyi szolgáltatás további 45 napig vehető ingyenesen igénybe, azaz ha egy hallgató például szünetelteti a 2. féléves tanulmányait, egészségügyi szolgáltatásra március 31. + 45 napig jogosult. Ezt követően viszont egészségügyi szolgáltatási járulék (2016. évben 7.050,- forint/hó (napi 235,- Ft)) fizetésére kötelezett.

Részletesen itt tájékozódhat az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/az_egsszsegbiztositas_szolgaltatasaira_jogosultak/egeszsegugyi_szolgaltatasi_jarulekfizetes

Május 1-jével megváltozik a vámkezelés az Európai Unióban, aminek célja az elavult szabályok frissítése mellett az európai gazdálkodók versenyképességének növelése, valamint az adminisztrációs folyamatok digitalizálása.

Az új uniós vámszabályozás célja, hogy Európa-szerte összehangolja a tagállamok vámhatóságainak fellépését. A vámkódex feladata, hogy növelje a gazdálkodók versenyképességét, kihasználva a digitális technológiában rejlő lehetőségeket

Az új jogszabályban változnak az alapvető eljárások, meghatározások, ügyintézési szabályok és számos általános rendelkezés is. A változások közül a cégeket leginkább  

• a vámeljárások és vámjogi egyszerűsítések rendszerének átalakulása,
• a vám alapját képező vámértékre és vámbiztosítékra vonatkozó szabályok szigorodása,
• az új kritériumokkal bővülő engedélyezett gazdálkodói (AEO) státusz felértékelődő szerepe,
• valamint az olyan alapvető fogalmak, mint az „exportőr” megváltozása érinti majd.

Az érintett vállalatoknak újra kell gondolniuk szerződéseiket is, mert az új jogszabályi követelmények tükrében változnak a felek közötti jogok és alapvető kötelezettségek.

A meghatározott átmeneti időszakban a cégek folytathatják ugyan tevékenységüket jelenlegi engedélyeikkel, de már az új jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe kell venniük, a május 1. után elindított vámfolyamatokra pedig teljes mértékben az új szabályokat kell alkalmazni.

Ha az érintett cégek nem felelnek meg az új vámjogszabályoknak, a vámhatóság nem fogja elvégezni a kért vámkezelést, ezért az adott cég nem tudja felhasználni az árukat tevékenységének ellátásához. Ha pedig a vámhatóság szabálytalanságot állapít meg, jelentős összegű bírságot is kiszabhat.

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerő piaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni.

Természetesen, ez nem egy kiváló életforma, de átmenetnek, kereset kiegészítésnek alkalmas. Ez az a munkaviszony, amellyel mindkét oldal – a munkaadók és a munkavállalók – elégedettek lehetnek.

Az elején le kell szögezni, hogy nem kell a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást adni az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemélynek. (Természetesen, ha a munkáltató úgy dönt, akkor nincs akadálya a jövedelemigazolás kiadásának, az M30-as nyomtatvány megfelelő alkalmazásával.)

Év közben, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Minden egyes foglalkoztatási időszak végén, legyen az akár egy nap, akár kettő, vagy éppen öt, a munkavállalót ki kell fizetni, és az előbb említett bizonylatot át kell adni számára

A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 9. § (2) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

(2) foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Tehát, ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet meg­állapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglakoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglakoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy garantált bérminimum napibérként meg­határozott összegének szorzatát.
(A filmipari statisztaként vég­zett alkalmi munka bevétele a kivétel, neki a bevételből jövedelmet nem kell megállapítani és bevallani. )

• Amennyiben a kifizetett összeg kisebb, vagy egyenlő mint a mentesített összeg, akkor a munkavállalónak nincs bevallási és adózási kötelezettsége,
• ha viszont a kifizetett összeg nagyobb, mint a mentesített összeg, akkor a mentesített összeg feletti rész munkaviszonyból származó jövedelemként kell bevallani, és a különbözet után adózni.

Aki a határidőt nem tartja be, vagy nem megfelelően tesz eleget a közzétételi kötelezettségnek igen szigorú szankciókra számíthat.

Abban az esetben, ha a beszámoló lényeges információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját ellenőrzése alapján azt állapítja meg, hogy a megadott határidőig az elektronikus űrlap nem érkezett meg, akkor az adóhatóság a következő intézkedéseket teszi:

1. lépés:15 napon belül felhívja a céget a kötelezettség teljesítésére 30 napos határidővel, és 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja

2. lépés: A fenti határidő eredménytelen elteltét követően újabb 60 napos határidő kitűzésével és 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásával ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

3. lépés: Ha az ismételt felhívás ellenére a társaság nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, az állami adóhatóság további figyelmeztetés nélkül hivatalból törli az adózó adószámát (megszűnt az adószám törlését megelőző felfüggesztési eljárás). Erről értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Közösségi termékértékesítés kapcsán az adó alóli mentesülés szabályait az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény) 89. paragrafusa határozza meg. Eszerint mentes az adó alól „a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a közösség más tagállamában jár el, VAGY szintén a közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.

A szövegezésből látható, hogy magánszemélyek felé történő értékesítés esetén nem alkalmazható az adómentesség, csak adófizetésre kötelezett vevők esetén. Emiatt a magánszemélyek felé történő értékesítés csak a magyar áfa felszámításával történhet. Ugyanez érvényes akkor is, ha ugyan vállalkozásnak értékesítik a terméket, de az áfafizetésre nem kötelezett.
Ezen értékesítések addig bonyolíthatók az adott tagállamban, ameddig a távolsági értékesítésre vonatkozó, az adott tagállam nemzeti szabálya szerinti limit összegét az éves kumulált értékesítés nem haladja meg. Ez a limit Ausztria esetében 100 ezer, Szlovénia esetében pedig 35 ezer euró. Ezen limitek átlépésekor bejelentkezési kötelezettség terheli a magyar adózót az érintett tagállamban, és azt követően az adott tagállami áfa felszámításával értékesítheti a termékeit az ottani nem adóalanyoknak.

Az adófizetésre kötelezett adóalanyok felé történő értékesítés során pedig a fent hivatkozott 89. paragrafus szerinti feltételek fennállását kell tudnia igazolni az adózónak. Vagyis mindenek előtt azt, hogy másik tagállami, áfa fizetésre kötelezett adóalanynak értékesített. A vevőtől ezért minden esetben kérjék be a közösségi adószámukat, és azok érvényességét ellenőrizzék is az Európai Bizottság honlapján megtalálható, VIES – Közösségi Adószám-megerősítés című kereső segítségével, s őrizzék meg az ellenőrzést igazoló lekérdezés dokumentumát.

http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/

A másik igazolandó tény, hogy a termékeket belföldön kívülre, de a közösség területére és áfa fizetésre kötelezett adóalany részére értékesítették.

A kivitel igazolásaként jellemzően elfogadható okiratokra vonatkozón a NAV által „Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja közösségen belüli adómentes értékesítés esetén” címmel közzétett összeállítás szolgálhat támpontul.

Az értékesítés során alkalmazott kiszállítási mód figyelembe vételével javasolt áttekinteni, hogy milyen okiratok és visszaigazolások, és mikor állnak rendelkezésre. Mindezek függvényében indokolt kialakítani ennek rendjét annak érdekében, hogy ne álljon fenn a kockázata annak, hogy egy esetleges későbbi adóellenőrzés során a megfelelő bizonylatok hiánya miatt az adóhatóság – joggal – utólagosan mégis felszámítja a magyar áfát az ügyletekre.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet 2016. április 2-ai hatállyal módosította a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet.

 A pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó adóalanyokat érintő fontos változás, hogy adatszolgáltatási kötelezettségüknek fenti határidőt követően nem CD/DVD lemezen, havonta kell eleget tenniük, hanem – egyezően a pénztárgép használatra kötelezettekkel – ők is online adatszolgáltatásra kötelezettek. Vagyis a pénztárgépet nem offline, hanem online üzemmódban kell működtetniük.